// 2026. szeptember 24., csütörtök // Gellért, Mercédesz

A szakember azt mondja, Hargita megyében azért van kevés pozitív koronateszt, mert kevés a fertőzött, oszt kész

// HIRDETÉS

A földrajzi, gazdasági okok mellett a hatósági szigor és a lakossági fegyelem is közrejátszhat ebben.

Naponta 120 koronatesztet is el tudnának végezni, de 10–15-nél többre nemigen volt szükség Hargita megyében, összesen maximum 150-et futtattak le eddig. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője a Székelyhonnak elmondta: a mendemonda ellenére nem azért van olyan kevés igazolt koronavírus-fertőzött a megyében (eddig összesen 4), mert ne végeznének el elég tesztet.

Tesztelni ugyanis csak indokolt esetben lehet, nem úgy megy, hogy belépek a kórházba, és berendelek egyet a dokinál, mert most jöttem haza külföldről, és eurójel lóg aranyból a nyakamban.

Például olyan külföldről hazatérő polgárok esetében futtatják le a tesztet, akik a Covid-19-re jellemző tüneteket mutatnak (már nem tesztelnek le automatikusan minden intézményes karanténban lévő embert), illetve a velük érintkezők, sőt az egészségügyi alkalmazottak esetében is csak a tünetek megjelenése után lehet tesztelni.

A kevés teszt miatt viszont egy-egy gyanú esetében órák alatt eldől, hogy az illető fertőzött-e vagy sem, így nagyon hamar elejét lehet venni annak, hogy a beteg esetleg továbbadja a kórt.

Tar Gyöngyi emlékeztetett, hogy ha tényleg a kevés teszt vagy a szándékos eltussolás állna a háttérben, tele lennének a kórházak haldoklókkal, de ami azt illeti a helyi kórházak szinte üresek, tehát egyszerűen tényleg kevesebb a megyében a fertőzött, mint az ország más régióiban.

Ennek hátterében egyrészt a hatósági szigor, másrészt az állampolgári fegyelem áll, valamint az elkülönítők átgondolt működtetése. (De semmiképpen sem a pálinka.)

A repterek, és a nagy forgalmat lebonyolító utak hiánya ebben az esetben előny a helyieknek, persze minden más tekintetben hátrány. A külföldön dolgozó Hargita megyeiek többsége ráadásul nem a vörös zónákból tért haza.

Csütörtökön sem azonosítottak új Hargita megyei fertőzöttet és a karanténban lévők száma is tovább csökkent.

Részletek a Székelyhonon itt és itt.

Valamint itt van egy interaktív térkép is, ami megmutatja, mi az aktuális helyzet az ország különböző megyéiben.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön
Főtér

BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön

Nincs szén, emiatt nem tud teljes kapacitással működni az ország utolsó nagy szénerőműve Rovinari-on. A törvény tiltja az osztálypénz beszedését az iskolákban...

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét

Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS