// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

A szakember azt mondja, Hargita megyében azért van kevés pozitív koronateszt, mert kevés a fertőzött, oszt kész

// HIRDETÉS

A földrajzi, gazdasági okok mellett a hatósági szigor és a lakossági fegyelem is közrejátszhat ebben.

Naponta 120 koronatesztet is el tudnának végezni, de 10–15-nél többre nemigen volt szükség Hargita megyében, összesen maximum 150-et futtattak le eddig. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője a Székelyhonnak elmondta: a mendemonda ellenére nem azért van olyan kevés igazolt koronavírus-fertőzött a megyében (eddig összesen 4), mert ne végeznének el elég tesztet.

Tesztelni ugyanis csak indokolt esetben lehet, nem úgy megy, hogy belépek a kórházba, és berendelek egyet a dokinál, mert most jöttem haza külföldről, és eurójel lóg aranyból a nyakamban.

Például olyan külföldről hazatérő polgárok esetében futtatják le a tesztet, akik a Covid-19-re jellemző tüneteket mutatnak (már nem tesztelnek le automatikusan minden intézményes karanténban lévő embert), illetve a velük érintkezők, sőt az egészségügyi alkalmazottak esetében is csak a tünetek megjelenése után lehet tesztelni.

A kevés teszt miatt viszont egy-egy gyanú esetében órák alatt eldől, hogy az illető fertőzött-e vagy sem, így nagyon hamar elejét lehet venni annak, hogy a beteg esetleg továbbadja a kórt.

Tar Gyöngyi emlékeztetett, hogy ha tényleg a kevés teszt vagy a szándékos eltussolás állna a háttérben, tele lennének a kórházak haldoklókkal, de ami azt illeti a helyi kórházak szinte üresek, tehát egyszerűen tényleg kevesebb a megyében a fertőzött, mint az ország más régióiban.

Ennek hátterében egyrészt a hatósági szigor, másrészt az állampolgári fegyelem áll, valamint az elkülönítők átgondolt működtetése. (De semmiképpen sem a pálinka.)

A repterek, és a nagy forgalmat lebonyolító utak hiánya ebben az esetben előny a helyieknek, persze minden más tekintetben hátrány. A külföldön dolgozó Hargita megyeiek többsége ráadásul nem a vörös zónákból tért haza.

Csütörtökön sem azonosítottak új Hargita megyei fertőzöttet és a karanténban lévők száma is tovább csökkent.

Részletek a Székelyhonon itt és itt.

Valamint itt van egy interaktív térkép is, ami megmutatja, mi az aktuális helyzet az ország különböző megyéiben.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS