// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

A „Románia egy szemétdomb” kifejezést egyre kevésbé kell átvitt értelemben használni…

// HIRDETÉS

A művelt nyugatról, sőt keletről is tonnaszámra küldik illegálisan a szemetet hozzánk. A szemétbiznisz lassan a drogbiznisznél is virágzóbb lesz.

2021-ben úgy megugrott az országba illegálisan behozott szemét mennyisége, hogy az már ijesztő. Pontosabban a hatóságok által felfedezett illegális hulladék mennyisége ugrott meg: 2019-ig csak elvétve fedeztek fel nagyobb szemétszállítmányokat, 2020-ban viszont már 382 tonnát, míg az idei év első felében már 1812 tonnát találtak – és ez csak a konstancai kikötőkbe behajózott adag. Vagyis vélhetően csak egy része a szemétmaffia által Romániába szállított mennyiségnek, hiszen a szárazföldi határátkelőkön keresztül is özönlik a szemét.

Teodor Niţă konstancai ügyész szerint a globális szemétmaffia azért szereti Romániát, mert itt nagyon olcsó a szemét tárolási díja (tonnánként mindössze 17 euró, miközben más EU-tagállamokban ez az ár 500 euróra is rúghat), arról nem is beszélve, hogy nálunk szépen lehet mismásolni.

Ha a mismásolás egy ország lenne, Románia lenne a fővárosa.

Ha a mismásolás egy hegyvonulat lenne, Románia lenne a legmagasabb csúcsa, és az már a serpáknak is nagy kihívás lenne.

Bizony.

Korábban, úgy 2016-ig Kína volt az illegális szemétexport fő célállomása, ám a kínaiaknak leesett, hogy ha ez így megy tovább, belefulladnak a világ szemetébe, így leállították a bizniszt.

Azóta ők is hozzánk küldik a szemetüket Kanadával, Nagy-Britanniával, Spanyolországgal, Németországgal, Pakisztánnal és Szlovéniával együtt.

Az ügyész úr (Teodor Niţă) arra persze nem akart válaszolni, hogy az mégis hogy lehet, hogy csak az utóbbi két évben kezdtek ilyen sok illegális szemetet felfedezni a konstancai szállítmányok között, miközben az illegális szemetet behozó hazai cégek (akik egy vagyont keresnek a sáros ügyleteken) már legalább öt éve működnek.

Az viszont beszédes, hogy az egyik bíróság elé küldött ügyben a nagyobbik konstancai kikötő vámhivatalának főnöke az egyik vádlott.

Mismásolás, ugye…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS