// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

A román rendőrség nagy küldetése a 21. században: a pottyantós vécék felszámolása

// HIRDETÉS

Nemcsak a vidéki iskolák küszködnek a vízöblítéses vécék hiányával, hanem a rendőrőrsök is. Közben van olyan város, ahol 427 ezer euróból épült egy közvécé.

A romániai rögvalóság egyik véglete, hogy jelenleg több mint ezer rendőrőrs működik az országban, mely nem rendelkezik vízöblítéses vécével (az ezzel a problémával küszködő iskolák száma még ennél is magasabb). A másik véglet az, hogy van olyan város, mely megengedheti magának, hogy 427 ezer euró közpénzt költsön egy közvécé felújítására.

Az első tényállását Lucian Bode belügyminiszter közölte ma, miközben felavatott két vadiúj rendőrségi székhelyet Botoşani megyében. A román rendőrség egyik érzékeny pontjának nevezte, hogy vannak rendőrségi székhelyek, ahol a rend őreinek nem adatik meg a vízöblítéses vécék kényelme, így kénytelenek az udvar végi fabudit használni.

De megnyugtató hírrel is szolgált: a tavalyhoz képest 75 százalékkal megnövelték a beruházásokra fordítható költségvetést, így megadatott a lehetőség, hogy fordítsanak a helyzeten. A pénz így sem elé, de ha a kollégák jobban belevonják magukat a fejlesztésekhez szükséges pénz megszerzésébe, akkor részben megoldódhatna a felszerelés- és infrastruktúra-hiánnyal küszködő rendőrőrsök helyzete – mondta a belügyminiszter.

Míg a vidéki Románia a fabudit felszámolásával küzd, addig Piteşti-en 427 ezer eurót költöttek egy közvécére. Az abszurd történetről már korábban beszámoltunk, az újdonság az, hogy az Argeş megyei kormányhivatal szagot fogott, és bekérette a közvécé teljes dokumentációját. Egyszerűen nem hiszik, hogy ennyibe kerülhetett egy közvécé, mely ráadásul közterületen épült, tehát területkisajátításra sem volt szükség.

Az sem elfogadható magyarázat a valóságtól totálisan elrugaszkodott építési költségekre, hogy a közvécé lifttel is rendelkezik, mert egy lift legfeljebb 10 ezer euróba kerül, mondja a prefektus.

Mindenki vonja le magának a következtetést ebből a két hírből.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS