A Kolozsvári BBTE régésze leleplezi, hogy a tavaly Piatra Neamţ mellett „talált”, majd büszkén bemutatott Vénusz-szobrocska nem egyéb, mint ócska hamisítvány.
Jelen szöveg a Contributors.ro oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Ezen a nyáron egy – állítólag – szenzációs régészeti felfedezésre került sor. Egy régóta ismert, a Karácsonkő (Piatra Neamţ) közelében lévő Poiana Cireşului-i kőkorszaki régészeti telepen találtak egy teljesen ép kőkorszaki Vénuszt ábrázoló agyagszobrocskát (lásd a képet). Decemberben meghívtak Târgoviştéra, ahol egy külön e célnak szentelt kiállításon mutatták be a közönségnek a nagy felfedezést, és bemutatótáblákon ismertették a felfedezés pontos helyszínét is, ez pedig a Poiana Cireşului-i kőkorszaki régészeti lelőhely.
Aztán, miután az ottani kutatói közösséghez tartozó egyik kollégám elmondta, hogy a régészek szisztematikus ásatással tárták fel, egyszerűen elfogott az irigység. Majd néhány nappal később egy kicsit más történetet olvastam az egyik újságban: ezek szerint valójában eredetileg két amatőr találta meg, akik megkeresték a régészeket, akik aztán ásatásokat folytattak ott. A hír nem volt egyértelmű és bevallom, nem tettem fel magamban további kérdéseket, mert azt hittem, hogy a régészeti ásatási rendszer bürokráciájának nem ismeretéből fakadó újságírói torzításról van szó. Gondolkodásom nem tudott befogadni egy ilyenfajta információt: hogyhogy néhány amatőr talál meg egy tárgyat egy régészeti lelőhelyen?
A botrány ez év elején robbant ki a sajtóban. A Libertatea című lap oknyomozást indított, ami ronda igazságot hozott felszínre. A szobrot állítólag néhány amatőr találta meg (szerintük az egyik Poiana Cireşului-i lelőhelyen, nem lehet tudni, hogy melyiken), majd értesítették a régészeket, akik felszínre hozták a szobrocskát, elvitték a szállodába, másnap pedig visszahelyezték a lelőhelyre és megrendezett módon és felvételek készítése közepette újra megtalálták azt. Aztán sok régészkolléga állást foglalt a közösségi hálózatokon azt állítva, hogy a lelet ilyenfajta újbóli megtalálása beárnyékolja a szenzációs felfedezést. Sajnálom, de nekem más olvasatom van az eseményeknek ezen soráról. A felfedezés misztifikálása valójában egy csalás, mellyel tudatosan létrehoznak, meghamisítanak egy bizonyos kontextust egy műtárgy számára, hogy azt valódinak fogadtassák el. A Poiana Cireşului-i Vénusz egy durva hamisítvány és ezt bármelyik régész be tudja bizonyítani, még akkor is, ha nem a kőkorszaki művészet szakértője és nem részesült semmilyen különleges képzésben a traszológia vagy más modern módszerek területén. A Poiana Cireşului-i Vénuszt, ahogy azt Oscar Montelius tanította nekünk, be kell illeszteni egy tipológiai sorozatba és aztán tipo-kronológia segítségével datálni kell. Márpedig ezt még egy amatőr is megteheti, hiszen a Poiana Cireşului-i Vénusz nagyon hasonlít az archetípusára, valójában szinte azonos vele. Azt is mondhatnám, hogy túlságosan is hasonlít az archetípusra ahhoz, hogy eredeti legyen.
A kőkorszaki művészetről alkotott modern felfogásban a kőkorszaki Vénuszoknak a Willendorfi Vénusz az archetípusa. Ennek képe mindenhol megtalálható, az általános iskolai tankönyvekben, a reklámokban, a filmekben (lásd a Wendol’s Mother-t az A 13. harcos-ban vagy az Old Mother az I. e. 10.000-ben). A Willendorfi Vénusz szobrocska különféle anyagokból készült másolatait akár 35 dollárért is meg lehet vásárolni az interneten. Így aztán minimális általános műveltséggel szinte bárki beilleszthette a Poiana Cireşului-i szobrocskát a kőkorszaki Vénuszok tipológiájába. Ez olyan, mintha én a Potaissa (Torda) környékén évek óta tanulmányozott római házban elhelyeznék egy Milói Vénuszhoz hasonlító szobrocskát, de karok nélkül. Mert ez a Venus Pudica-ról kialakult standard modern kép. Más szavakkal, a másolatot készítő pontosan azt őrizte meg a Willendorfi Vénuszból, amit nem kellett volna. Nevezetesen frizurás fejet vagy vízszintes sávos maszkot. Vagyis az archetípusra, a közismert képre leginkább utaló részletet, mellyel sehol máshol nem találkozunk a kőkorszaki Vénuszok sorozatában. Egy másik részlet a nemi szerv azonos jelölése. Amúgy, bár az arányok hasonlóak, a Poiana Cireşului-i szobrocska stilizáltabb. Annyira stilizált, hogy a kicsi és vékony kezek, melyeket a Willendorfi Vénusz vagy a Lespugue-i Vénusz – jellegzetes gesztussal – a mellei fölött tart, itt teljesen eltűntek. A Poiana Cireşulu-i szobrocska válla és karjai, akárcsak a zsírredők némiképp hasonlítanak a Dolní Věstonice-i Vénusznak nevezett szobrocskáéra. A Poiana Cireşului-i szobrocskát alaposan megnézve egy ideig nem értettem a karokon lévő két mélyedés értelmét. Ezek egyetlen másik kőkorszaki Vénuszon sem láthatók és nem tudtam azokat stilizálással megmagyarázni. A stilizált görbületek a test természetes vonalait követik és az embernek nincs konkáv karja, humerusa. Csak akkor értettem meg, amikor megláttam a târgoviştei tárlóban elhelyezett szobrocska fényképét. Ott a szobrocskát tartó drótokat a mélyedések alá helyezték, holott egyszerűbb lett volt pontosan azokba a mélyedésekbe helyezni őket. Mert erre készültek, hogy megtámasszák a kiállításhoz (ahogy azt más kolléga is megemlítette a magánbeszélgetések során). Ezt a szobrocskát korábban egy tartóban helyezték el és ezt biztosnak tartom. Ha valaki meg akar cáfolni, akkor más magyarázatot kell találnia a karokon lévő mélyedések szerepére és értelmére.
Ez a botrány nem egy szenzációs felfedezést árnyékol be, hanem a romániai régészetet összességében és a régészeket, mint szakmai csoportot. Néhány kolléga hírnévért és – remélem – naivitásból hajlandó volt tudatosan meghamisítani egy lelet megtalálási körülményeit, hogy ezzel hitelességgel ruházzák fel, valódiként igazolják.
Ez az imposztorság kilóg a romániai régészek szakmai kódexéből. Aki azt megszerkesztette, az nem tudott elképzelni egy ilyen abszurd és a büntetőtörvénykönyvre tartozó helyzetet. Ki fog nekünk szakértőkként bármilyen bizalmat szavazni, amikor modern hamisítványokat helyezünk el lelőhelyeken, megírt forgatókönyv alapján újra megtaláljuk azokat a reflektorok fényében és külön kiállításokon mutatjuk be őket a közönségnek? Úgy vélem, hogy most kell nyilvánosan állást foglalni, le kell leplezni a hamisítást és el kell utasítani az ilyenfajta, bennünket lejárató praktikákat.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Ro-Mánia a köbön! Ha valakinek van felesleges pénze, így dobhatja ki, avagy hogy nyert új értelmet a hazai szakkifejezés, miszerint viața bate filmul (az élet még a filmet is lekörözi).
Esélyesebb, hogy technokrata miniszterelnöke lesz Romániának, mint hogy valamely pártpolitikus – derül ki a Polymarket előrejelzési piac fogadásaiból.
A trianonitisz nem gyógyítható, de meg lehet tanulni együtt élni vele anélkül, hogy folyamatosan tüneteket produkálna. MCC-történészkerekasztal, hetedik szint.
Székely János szombathelyi megyés püspök lesz a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka. A szervezés már javában zajlik, az idei búcsú jelmondata pedig a keresztséget állítja középpontba.
„Ízlésromboló rángatózásnak” nevezte Tőkés László nyugalmazott református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Hegedűs Zsolt tiszás politikusnak, az egészségügyi miniszteri tisztség várományosának táncát.
Egy 13 éves lány megerőszakolásával gyanúsítanak két küküllővári kamaszt.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.