// 2025. december 1., hétfő // Elza

A Poiana Cireşului-i Vénusz. Egy hamis szobrocskáról és egy régészeti misztifikációról

// HIRDETÉS

A Kolozsvári BBTE régésze leleplezi, hogy a tavaly Piatra Neamţ mellett „talált”, majd büszkén bemutatott Vénusz-szobrocska nem egyéb, mint ócska hamisítvány.

Jelen szöveg a Contributors.ro oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Ezen a nyáron egy – állítólag – szenzációs régészeti felfedezésre került sor. Egy régóta ismert, a Karácsonkő (Piatra Neamţ) közelében lévő Poiana Cireşului-i kőkorszaki régészeti telepen találtak egy teljesen ép kőkorszaki Vénuszt ábrázoló agyagszobrocskát (lásd a képet). Decemberben meghívtak Târgoviştéra, ahol egy külön e célnak szentelt kiállításon mutatták be a közönségnek a nagy felfedezést, és bemutatótáblákon ismertették a felfedezés pontos helyszínét is, ez pedig a Poiana Cireşului-i kőkorszaki régészeti lelőhely.

Amikor megláttam a szobrocska képével ellátott meghívót, első gondolatom az volt, hogy hamisítvány.

Aztán, miután az ottani kutatói közösséghez tartozó egyik kollégám elmondta, hogy a régészek szisztematikus ásatással tárták fel, egyszerűen elfogott az irigység. Majd néhány nappal később egy kicsit más történetet olvastam az egyik újságban: ezek szerint valójában eredetileg két amatőr találta meg, akik megkeresték a régészeket, akik aztán ásatásokat folytattak ott. A hír nem volt egyértelmű és bevallom, nem tettem fel magamban további kérdéseket, mert azt hittem, hogy a régészeti ásatási rendszer bürokráciájának nem ismeretéből fakadó újságírói torzításról van szó. Gondolkodásom nem tudott befogadni egy ilyenfajta információt: hogyhogy néhány amatőr talál meg egy tárgyat egy régészeti lelőhelyen?

A botrány ez év elején robbant ki a sajtóban. A Libertatea című lap oknyomozást indított, ami ronda igazságot hozott felszínre. A szobrot állítólag néhány amatőr találta meg (szerintük az egyik Poiana Cireşului-i lelőhelyen, nem lehet tudni, hogy melyiken), majd értesítették a régészeket, akik felszínre hozták a szobrocskát, elvitték a szállodába, másnap pedig visszahelyezték a lelőhelyre és megrendezett módon és felvételek készítése közepette újra megtalálták azt. Aztán sok régészkolléga állást foglalt a közösségi hálózatokon azt állítva, hogy a lelet ilyenfajta újbóli megtalálása beárnyékolja a szenzációs felfedezést. Sajnálom, de nekem más olvasatom van az eseményeknek ezen soráról. A felfedezés misztifikálása valójában egy csalás, mellyel tudatosan létrehoznak, meghamisítanak egy bizonyos kontextust egy műtárgy számára, hogy azt valódinak fogadtassák el. A Poiana Cireşului-i Vénusz egy durva hamisítvány és ezt bármelyik régész be tudja bizonyítani, még akkor is, ha nem a kőkorszaki művészet szakértője és nem részesült semmilyen különleges képzésben a traszológia vagy más modern módszerek területén. A Poiana Cireşului-i Vénuszt, ahogy azt Oscar Montelius tanította nekünk, be kell illeszteni egy tipológiai sorozatba és aztán tipo-kronológia segítségével datálni kell. Márpedig ezt még egy amatőr is megteheti, hiszen a Poiana Cireşului-i Vénusz nagyon hasonlít az archetípusára, valójában szinte azonos vele. Azt is mondhatnám, hogy túlságosan is hasonlít az archetípusra ahhoz, hogy eredeti legyen.

A kőkorszaki művészetről alkotott modern felfogásban a kőkorszaki Vénuszoknak a Willendorfi Vénusz az archetípusa. Ennek képe mindenhol megtalálható, az általános iskolai tankönyvekben, a reklámokban, a filmekben (lásd a Wendol’s Mother-t az A 13. harcos-ban vagy az Old Mother az I. e. 10.000-ben). A Willendorfi Vénusz szobrocska különféle anyagokból készült másolatait akár 35 dollárért is meg lehet vásárolni az interneten. Így aztán minimális általános műveltséggel szinte bárki beilleszthette a Poiana Cireşului-i szobrocskát a kőkorszaki Vénuszok tipológiájába. Ez olyan, mintha én a Potaissa (Torda) környékén évek óta tanulmányozott római házban elhelyeznék egy Milói Vénuszhoz hasonlító szobrocskát, de karok nélkül. Mert ez a Venus Pudica-ról kialakult standard modern kép. Más szavakkal, a másolatot készítő pontosan azt őrizte meg a Willendorfi Vénuszból, amit nem kellett volna. Nevezetesen frizurás fejet vagy vízszintes sávos maszkot. Vagyis az archetípusra, a közismert képre leginkább utaló részletet, mellyel sehol máshol nem találkozunk a kőkorszaki Vénuszok sorozatában. Egy másik részlet a nemi szerv azonos jelölése. Amúgy, bár az arányok hasonlóak, a Poiana Cireşului-i szobrocska stilizáltabb. Annyira stilizált, hogy a kicsi és vékony kezek, melyeket a Willendorfi Vénusz vagy a Lespugue-i Vénusz – jellegzetes gesztussal – a mellei fölött tart, itt teljesen eltűntek. A Poiana Cireşulu-i szobrocska válla és karjai, akárcsak a zsírredők némiképp hasonlítanak a Dolní Věstonice-i Vénusznak nevezett szobrocskáéra. A Poiana Cireşului-i szobrocskát alaposan megnézve egy ideig nem értettem a karokon lévő két mélyedés értelmét. Ezek egyetlen másik kőkorszaki Vénuszon sem láthatók és nem tudtam azokat stilizálással megmagyarázni. A stilizált görbületek a test természetes vonalait követik és az embernek nincs konkáv karja, humerusa. Csak akkor értettem meg, amikor megláttam a târgoviştei tárlóban elhelyezett szobrocska fényképét. Ott a szobrocskát tartó drótokat a mélyedések alá helyezték, holott egyszerűbb lett volt pontosan azokba a mélyedésekbe helyezni őket. Mert erre készültek, hogy megtámasszák a kiállításhoz (ahogy azt más kolléga is megemlítette a magánbeszélgetések során). Ezt a szobrocskát korábban egy tartóban helyezték el és ezt biztosnak tartom. Ha valaki meg akar cáfolni, akkor más magyarázatot kell találnia a karokon lévő mélyedések szerepére és értelmére.

És tudomásom szerint, a kőkorszakban még nem találták fel a drótot.

Ez a botrány nem egy szenzációs felfedezést árnyékol be, hanem a romániai régészetet összességében és a régészeket, mint szakmai csoportot. Néhány kolléga hírnévért és – remélem – naivitásból hajlandó volt tudatosan meghamisítani egy lelet megtalálási körülményeit, hogy ezzel hitelességgel ruházzák fel, valódiként igazolják.

Ez az imposztorság kilóg a romániai régészek szakmai kódexéből. Aki azt megszerkesztette, az nem tudott elképzelni egy ilyen abszurd és a büntetőtörvénykönyvre tartozó helyzetet. Ki fog nekünk szakértőkként bármilyen bizalmat szavazni, amikor modern hamisítványokat helyezünk el lelőhelyeken, megírt forgatókönyv alapján újra megtaláljuk azokat a reflektorok fényében és külön kiállításokon mutatjuk be őket a közönségnek? Úgy vélem, hogy most kell nyilvánosan állást foglalni, le kell leplezni a hamisítást és el kell utasítani az ilyenfajta, bennünket lejárató praktikákat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Az MTV megszűnésével egy korszak zárult le

Sánta Miriám

MTV: élt 44 évet. Mit adott az ikonikus zenei tévécsatorna a hazai nézőknek – egy generációnak?

Szilvafák lila derengésben – huszonötödik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Így gyilkoltak a dualizmuskori szatmári nők
Főtér

Így gyilkoltak a dualizmuskori szatmári nők

Úgy történt, hogy fokhagyma helyett arzén került a tejfölös pecsenyébe – a Magyar Tudomány Napja Erdélyben fórum történelem szekciójának előadásain jártunk.

Jóváhagyták a magyar feliratok visszahelyezését a megváltozott etnikai arányú Újszentesen
Krónika

Jóváhagyták a magyar feliratok visszahelyezését a megváltozott etnikai arányú Újszentesen

Ezzel „helyreáll” a rend a Temes megyei településen, ahol eddig is használatban voltak a magyar megnevezések, de egy újszentesi lakos „feljelentése” nyomán eltávolították azokat.

Négy romániai megyén repült át egy orosz drón, mire lezuhant – hírek kedden
Főtér

Négy romániai megyén repült át egy orosz drón, mire lezuhant – hírek kedden

Orosz oligarchák és bűnözők szerezhettek hamis román személyazonosságot, hatalmas vizsgálat folyik. Bukarest mellett megint gázrobbanás történt.

Ittas sofőr okozott balesetet, hárman megsérültek
Székelyhon

Ittas sofőr okozott balesetet, hárman megsérültek

Három személy sérült meg csütörtök este egy Gyergyószárhegy közelében történt balesetben, mint kiderült, a sofőr nem volt józan.

A település, ahol túl későn épült híd a Maroson – Maroknyian lakják Oláhdellőt, de kitartanak
Krónika

A település, ahol túl későn épült híd a Maroson – Maroknyian lakják Oláhdellőt, de kitartanak

Oláhdellő az a Maros megyei település, ahová túl későn építettek Maros-hidat, így aki csak tehette, elvándorolt. A faluban kevesebb mint ötven református él, nemrég mégis gyülekezeti termet szenteltek, amit meg is töltötték a hívek.

Parajdon megszűnt a turizmus, az átutazók tartják „lélegeztetőgépen” az árusokat
Székelyhon

Parajdon megszűnt a turizmus, az átutazók tartják „lélegeztetőgépen” az árusokat

Idén Parajd és egész Sóvidék élete gyökeresen megváltozott. A bányakatasztrófa nemcsak a turizmust, hanem a helyiek mindennapjait is felforgatta. Megkérdeztük az érintetteket, hogy hogyan élték meg az elmúlt időszakot.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Az MTV megszűnésével egy korszak zárult le

Sánta Miriám

MTV: élt 44 évet. Mit adott az ikonikus zenei tévécsatorna a hazai nézőknek – egy generációnak?

Szilvafák lila derengésben – huszonötödik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS