// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

A pandémia „láthatatlan” áldozatai: az elmúlt két évben nőtt a távoltartási végzést kérő nők száma

// HIRDETÉS

Néhány friss adat rámutat a járvány másik sötét oldalára.

Amióta a koronavírus megváltoztatta a mindennapi életünket, a civil szervezetek folyamatosan figyelmeztetnek: a nők többszörösen szenvednek a járvány miatt, különösen azok, akik még több időt kénytelenek eltölteni egy fedél alatt a bántalmazójukkal.

Az adatok alátámasztják az aggodalmakat,

ugyanis az elmúlt két évben nőtt a távoltartást kérő nők száma, még ha nem is nagyon látványosan. Tavaly január és szeptember között 6 500-an kértek hatósági segítséget bántalmazójuk távol tartásában ( ez 10 százalékos növekedés 2019-hez képest), idén nyolc hónap alatt már 7 000-en.

Azt hihetnék, hogy az ideiglenes vagy végleges végzéssel megoldódik a bántalmazott nők helyzete, valójában ezek egyharmadát megszegi az agresszor – figyelmeztet a nők jogaiért és a családon belüli erőszak leküzdéséért küzdő bukaresti Filia civil szervezet, mely a legkirívóbb, az áldozatok halálával végződő példákon keresztül szemlélteti, hogy milyen végzetes következményei vannak, ha megszegik a távoltartási parancsot.

De lássuk, néhány sokatmondó számot 2021 első nyolc hónapjáról:

  • 1 212-en hívták a családon belüli erőszak áldozatainak országos segélyhívószámát (0800.500.333),
  • 7 120 ideiglenes távoltartási parancsot és 6901 végleges távoltartási végzést állítottak ki,
  • ebből 2 200-at megszegtek a bántalmazók,
  • közel 20 000 fizikai bántalmazásról szóló beszámolót vettek nyilvántartásba a rendőrök.

Az említett időszakban 72 nő, 73 kislány, 1 férfi és 13 kisfiú megerőszakolásáról érkezett bejelentés. Az esetek többségében az elkövetők családtagok. Az év eleje óta szinte naponta regisztráltak olyan szexuális bűncselekményt, melynek áldozata kiskorú, elkövetője pedig családtag – összegez a Filia szervezet, mely szerint

mindegyik eset az állam kudarcára világít rá az emberi jogok garantálásában.

Egy másik jelentés, mely a nők nehéz helyzetére mutat rá a járvány ideje alatt, megállapítja, hogy a tavaly munkanélkülivé vált személyek kétharmada nő.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS