Az Ukrajna ellen Oroszország által indított háború szele megcsapta Moldovát is: a Pruton túli ország jórészt orosz ajkúak lakta szakadár régiójában, a Dnyeszteren túli területen a héten több kormányzati intézmény ellen is támadást hajtottak végre ismeretlenek, akik a gyanú szerint az orosz titkosszolgálat emberei lehettek, céljuk pedig a feszültségkeltés volt.

Ennek kapcsán felmerült, hogy Moldova számára az egyetlen menekülési útvonal a nagy orosz medve karmai közül az lehetne, ha egyesül Romániával.

Maia Sandu, az ország nyugatbarát elnöke reakciójában nem utasította el az egyesülés gondolatát, sőt azt mondta: az akár meg is valósulhat.

Csakhogy ennek van egy feltétele: csakis demokratikus úton valósulhat meg. Vagyis

abban az esetben, ha a polgárok többsége ezt akarja.

Amíg azonban az emberek nem akarják, vagy nincs meg az egyesülést szorgalmazó kritikus tömeg, addig nincs napirenden az ügy.

Sandu igencsak reálisan látja a helyzetet, hiszen a legfrissebb felmérések szerint nem csupán a moldovaiak, de a romániaiak többsége sem igazán lelkesedik az egyesülésért.

Az egyesülés szükségességét amúgy nem akárki vetette fel, hanem Iurie Leancă volt miniszterelnök.

Szerinte a kritikus pillanat Moldova számára akkor érkezne el, ha az oroszok Odessza ellen is támadást indítanának, és sikerül elfoglalniuk az ukrán területeket egészen Transznisztriáig, az a véget jelentené Moldova számára.

Ha azonban a két ország egyesülne – vagyis Moldova feladná az államiságát, és beolvadna Romániába –, akkor

a moldovaiak bekerülnének a NATO és az EU védernyője alá.

Amúgy a moszkvai kormánypropaganda is meglovagolja a moldovai-román egyesülés ügyét.

A Pravda című lap Romániát sejteti a transznisztriai diverziós akciók mögött, a lap úgy véli, Bukarest legfőbb érdeke Transznisztria destabilizálása, mivel szerinte Bukarest ily módon szeretné megvalósítani régi álmát, az egyesülést Moldovával, a transznisztriai szeparatista régió ügyét pedig a NATO segítségével oldhatná meg.

Transznisztriában ismeretlenek a hét elején aknavetővel lőtték a „belbiztonsági minisztérium” épületét, majd támadás érte a használaton kívüli tiraszpoli repülőteret, felrobbantottak két rádió-átjátszóállomást, és egy lőszerraktárra is tüzet nyitottak.

A moszkvai propaganda a jelek szerint nem egyeztetett a tiraszpoli elvtársakkal, a senki által el nem ismert Transznisztria „elnöke” ugyanis nem Romániát, hanem Ukrajnát vádolta meg a támadásokkal.

A Pravdát azonban ez nem zavarja.

Sőt, a lap szerint

Románia első számú célpontja lehet az orosz Kalibr manőverező robotrepülőgépeknek,

mivel az a célja, hogy lerohanja Transznisztriát.

Románia után Lengyelország lenne a következő célpont, mivel az ország területén keresztül zajlik a nyugati fegyverszállítás Ukrajnának. Mindez annak a kontextusában történhet, hogy a brit védelmi államtitkár legitimnek nevezte az orosz katonai logisztikai létesítmények elleni ukrán támadásokat. Az orosz külügy szóvivője, Marija Zaharova viszont erre úgy reagált: ebben az esetben legitim célpont lehet az oroszok számára minden olyan nyugati ország katonai logisztikai kapacitása, amely fegyvert szállít Ukrajnának.

Vagyis a valódi háború mellett javában zajlik a dezinformációs és kommunikációs hadviselés is, amiben Romániára is kiemelt szerepet osztottak Moszkvában.