// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

A miniszterelnök lehidalt, amikor meglátta, mennyi pénzt költ az állam a köztisztviselők bónuszaira

// HIRDETÉS

Van aki azért kap pótlékot, mert antenna van a munkahelyén.

Maga Florin Cîțu miniszterelnök mondta a szerdai kormányülés után, hogy meg fogják nyesni az állami tisztviselők juttatásait. Ő ugyanis hiába volt ezelőtt pénzügyminiszter, még most is rácsodálkozik olyan fizetéspótlékokra, amiknek a létezéséről korábban nem is tudott.

A parlamenti alkalmazottak, a különféle minisztériumok dolgozói vagy az állami cégek munkatársai pótlékot kapnak például azért, mert számítógép előtt végzik a dolgukat, mert a munkájuk túlságosan igénybe veszi a szervezetüket vagy mert egyszerűen nagyon stresszes, amit csinálnak.

A nép ügyvédjének alkalmazottai például

kapnak por-pótlékot, és veszélyességi pótlékot azért, mert az íróasztalaikon különféle baktériumok lehetnek.

Az alkotmánybíróság talárosai olyan talányosak, hogy

két stressz-pótlék is illeti őket,

az egyik 5660 a másik 4390 lejre rúg.

És a kedvenc: a közlekedési minisztérium munkatársai azért is külön juttatást kapnak, mert nincs rajtuk sapka az épületen, amelyben nap mint nap dolgoznak antennák vannak.

Egyébként a parlamentben dolgozók is azért kapnak havonta a fizetésük 14%-ának megfelelő veszélyességi pótlékot,

mert a munkahelyükön veszélyes elektromágneses hullámok terjengnek.

Egy magasabb funkcióban lévő, jó fizetéssel rendelkező munkatárs így havi 3000 lejt is zsebre vághat a fizetése mellett.

A Digi24 által megszólaltatott pénzügyi tanácsadó is szörnyülködött egy sort e kiadások kapcsán. Szerinte az ilyen jövedelemkiegészítések a közalkalmazottak esetében évről évre nőnek, és már ott tartunk, hogy a befizetett adók 85 százaléka ezekre a fizetésekre, és pótlékokra megy el.

Ez pedig megengedhetetlen egy olyan válságtól sújtott évben, mint amilyen 2021 lesz.

Cîțu minden esetre azt ígérte, hogy el fognak tűnni a fölösleges juttatásak, szerinte ugyanis az, hogy valaki számítógép előtt gépel nem jelent éppen olyan nagy kockázatot.

„Idén visszaszorítjuk ezeket a pluszköltségeket, jövőre pedig végleg rendet teszünk. A bónuszok jók, de csak akkor, ha teljesítményarányosak” – mondta szigorúan.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS