// 2026. március 27., péntek // Hajnalka

A korona, a másik korona, a karantén és mi

// HIRDETÉS

Amikor már-már a világ élére állt volna, Kína egy kegyetlen, kispolgári és antikommunista sorscsapásra, a koronavírusra ébredt. De mi köze ehhez Romániának? Hát, nem kevés.

Jelen szöveg a dw.com oldalán megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Kína épp a világgazdaság koronáját készült átvenni az amerikaiaktól, amikor megjárta. A lehengerlő termelés és kivitel tüzében legyártotta és exportálta a korona nevű vírust. Ha ezt importáljuk, a forralt pálinka már nem elég.

A kommunista Kína újabban, népe vírus általi megtizedelése közben úgy döntött, elhalasztja a nemzetinek is, népinek is nevezett kongresszusát, holott ennek semmi köze sincs sem a nép szerencsétlen tagjaihoz, akik százával halnak meg a rabszolgamunkával villámgyorsan felépített kórházakban naponta, sem a nemzethez, melyet karanténban tartanak és alaposabban megfigyelnek, mint a gázpalackot abban az időben, amikor nálunk a román nemzeti-kommunizmus uralkodott és a lopás volt a népi és nemzeti játék.

Azóta sok minden történt.

Megtörtént Kína felemelkedése a világ gazdasági és katonai hatalmainak Olümposza felé,

a maga látszólag maximálisan sikeres modelljével együtt, mely a leggyűlöletesebb rabszolgaságot ötvözi a bármilyen szociális védőhálótól szabad piaccal, valamint a kommunista megfigyelés és az orwelli agymosás totalitarizmusát egy olyan haveri kapitalizmussal, amelyhez képest a manchesterizmus maga Teréz anya.

De éppen amikor a fejére helyezhette volna a gazdasági mindenhatóság koronáját, Kína egy kegyetlen, nyilvánvalóan kispolgári és antikommunista sorscsapásra, a koronavírusra ébredt. És egy olyan mérleg terhével, mely a Covid-19 által generált tüdőgyulladásban megbetegedett – hivatalosan elismert – több tízezer emberből áll. Valószínűleg sohasem tudjuk meg pontosan, valójában hány beteget kell kezelnie, bár nem képes rá, és hány halottat kell elsiratnia, akiket sohasem tudunk majd megszámolni és civilizáltan eltemetni.

Ezzel szemben az biztos, hogy

a Nemzeti és Népi Kongresszus elhalasztása (a kulturális forradalom óta először)

nem fogja rábírni a pekingi potentátokat, hogy többé ne döngessék egyik lábukkal a sírban álló honfitársaik tüdőgyulladás által legyengített mellkasát, hogy a „harmónia” nevében a kínai totalitárius rezsim állítólagos „életerejét” és a „haldokló” liberális demokráciával szembeni feltételezett „felsőbbrendűségét” kürtöljék világgá.

Meddig tart majd a cirkusz? Ki tudja… Talán addig a napig, amikor a lábadozók nem fogják szabadságvággyal fertőzni a kínai kommunista gerontokráciát. Vagy hátba rúgásokkal átnevelő táborokba kergetik majd őket, melyeket, jaj, a disszidenseknek, a megalkudni nem akaró ujguroknak és önmaguk felgyújtásáig még el nem jutott renitens tibetieknek tartanak fenn. Vagy amíg Indiába szöknek.

Érintenek ezek bennünket? Nagyon is.

Nemcsak azért, mert a szabadság oszthatatlan. Hanem azért is, mert az idegenforgalom, a kereskedelem és a gazdaságok globalizálása Európába importálta a koronát, karanténba zárta a románokkal teli Észak-Olaszország jelentős részét. És mert folyamatosan csomagokat kapunk Kínából, mert a gazdaságok globalizáltak és hiány uralkodik, vagy fog uralkodni számos ágazatban. És mert lehet, vagy talán valószínű is, hogy a pandémiának nem lehet gátat szabni.

Ilyen körülmények között mit kívánhatunk magunknak? Találjuk ki a nyertes lottószámokat, hogy többé ne kelljen bejárnunk dolgozni? Egy királyi koronát? Egy nem halálos koronát? Azt, hogy ez a keserű kupa úgy haladjon el az ország mellett, hogy a románoknak ne kelljen fenékig üríteniük, tekintettel a gyatra román egészségügyi rendszerre, mely inkább az ősközösségre emlékeztet, mint egy modern és hatékony kórházakkal rendelkező jól teljesítő államra?

Egészséget kívánjunk magunknak, hiszen most tényleg mindenki tudja, hogy jobb ez minden másnál. És némi felvilágosítást, hogy ne higgyünk az ostobaságokban és ne fizessünk mi és a hozzánk közel állók az életünkkel azért, mert bevettük a vénasszonyos tanácsokat, az összeesküvés-elméleteket, az illúziókat, az előítéleteket és más hasonló ostobaságokat.

Számíthatunk arra, hogy a hatóságok megteszik a szükséges lépéseket?

Bízhatunk a határoknál, a minisztériumokban lévő hivatalosságokban, az orvosokban, a gyógyszerekben, a rendelőkben és a karanténokban? Attól függ, hol élünk. Egyes országokban hitelesen ki tudják majd védeni a pandémiát, iskolák bezárásával, a higiénia szigorú ellenőrzésével, az ivóvíz rendkívül alapos ellenőrzésével és az alapvető élelmiszerekkel való ellátás biztosításával.

Egy Romániához hasonló ország hivatalosságainak hatékonyságát illetően, a maga kórházaival, klinikáival és rendkívüli helyzetekért felelős főosztályával, valamint az összes nyilvánvaló, halálos balfogásával, nemcsak Colectiv óta, e részben működésképtelen, részben korrupt, részben elavult rendszer hatékonyságát illetően személy szerint én nem rendelkeznék Mucius Scaevola bátorságával, hogy tűzbe tegyem a kezem.

Annál inkább fontos lenne, ha mi magunk megtennénk egy sor megelőző lépést.

A betegségmegelőzés sokat segíthet abban, hogy megvédjük magunkat, családunkat, közösségeinket.

- Nem, sem a pálinka, sem a fokhagyma nem tesz immunissá e tüdőt megtámadó vírussal szemben, mely cseppfertőzéssel, belélegzéssel és érintés útján terjed és 14 napos a lappangási ideje.

- Nem minden maszk használ. A dohányzás nem véd meg.

- Az antibiotikumok nem használnak, mert – amennyiben nem vagyunk ellenállók velük szemben – a baktériumok ellen hatnak, nem a vírusok ellen.

- Nagyon hasznos elkerülni a zsúfolt helyeket, főleg akkor, ha idősek vagyunk, esetleg más betegségek vagy fertőzések gyengítették le az immunrendszerünket.

- Nagyon hasznos gyakran kezet mosni szappannal és fertőtlenítőszerrel, kerülve az arc, a száj, a szemek, az orr mosatlan kézzel érintését. Nagyon hasznos főleg étkezés előtt alaposan kezet mosni. És főleg azután, hogy tömegközlekedéssel utaztunk, kilincseket fogdostunk, a mellékhelyiségből, utazásról, olyan találkozókról tértünk vissza, ahol kezeket fogtunk meg.

- Tartsunk távolságot a lehetséges fertőzési gócoktól. Dragobete (román népszokás – a szerk.) alkalmából ne csókoljunk szájon minden részeg lányt. Vagy józant. Ha influenzásnak tűnnek. Vagy bármelyik szép vagy ronda, lázban égő legényt, miután az egyik karanténban lévő olasz városból jöttek haza.

- Nem tudom, mennyire veszélyesek a Kínából küldött csomagok. A Robert Koch Intézet úgy véli, hogy valószínűtlen az importált termékeken keresztüli fertőzés. Azt viszont biztos, hogy nem ennék és innék meg bármit, bármikor. És azt is tudom, hogy jobb félni, mint megijedni. A pánik pedig ugyanolyan rossz, mint a korona nevű veszély, melyen ezúttal is átsegít majd a józan óvatosság.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Erdélyi parasztfelkelések: Nem minden magyar volt földesúr, és nem minden román volt jobbágy
Főtér

Erdélyi parasztfelkelések: Nem minden magyar volt földesúr, és nem minden román volt jobbágy

Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.

Épülhet a méregdrága futballstadion: nincs óvás, bőven van rá közpénz
Krónika

Épülhet a méregdrága futballstadion: nincs óvás, bőven van rá közpénz

Elkezdődhet az ország második legdrágább és legnagyobb futballstadionjának építése Temesváron, miután nem érkezett óvás a versenykiírás győztesét kihirdető döntés ellen.

„Ahogy a tetőfedőben bízunk, úgy kellene bíznunk a biológusban is!”
Főtér

„Ahogy a tetőfedőben bízunk, úgy kellene bíznunk a biológusban is!”

A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában
Székelyhon

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában

Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén az üzemanyagpiaci válsághelyzettel kapcsolatos sürgősségi rendeletet.

Bocsánatkérésre szólítja Zelenszkijt a székelyföldi parlamenti képviselő
Krónika

Bocsánatkérésre szólítja Zelenszkijt a székelyföldi parlamenti képviselő

Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke bocsánatkérést vár Zelenszkijtől, és felszólítja az Ukrajna területén élő kisebbségek jogainak biztosítására.

Történelmi nap a benzinkutaknál
Székelyhon

Történelmi nap a benzinkutaknál

Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS