// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

A kérdés, ami mindenkit foglalkoztat: mikor lazítanak a gyeplőn Romániában?

// HIRDETÉS

Több európai ország lazít a járványügyi szigorításokon, és bár nálunk még nem tetőzött a pandémia, a szakértő szerint legalább a kevésbé érintett megyék visszatérhetnének fokozatosan a normális kerékvágásba.

Miközben világszinten a 2,5 millióhoz közelít az igazolt fertőzöttek száma, és a járvány elleni harcnak még közel sincs vége, egyre több ország kormánya lazítja a szigorításokat. Romániában még nem tetőzött a pandémia, a szakértők a következő hétre várják a járványgörbe csúcsát, amikor a fertőzöttek száma valószínűleg eléri a 12-14 ezret. Alexandru Rafila, az Országos Mikrobiológia Társaság elnöke úgy gondolja, itt az ideje, hogy kigondoljunk egy koherens stratégiát a járványügyi korlátozások feloldására és a tevékenységek folytatására.

Rafila a hétvégén arról beszélt, hogy szerinte május közepén már ki kellene engedni a gyerekeket a játszóterekre, mert szükségük van a szabad levegőn való játékra. Az idősek számára pedig ugyanúgy fontos, hogy szabadon sétálhassanak, legalább az esti órákban. A szakértő Spanyolország példájából kiindulva számolta ki, hogy mikor kellene Romániának is lépnie. Az Ibériai-félsziget 2-3 héttel előttünk jár a járvány folyamatában, ezért ha a spanyolok április 27-én feloldják az egyes korlátozásokat, akkor Románia május 15-e körül hozhat hasonló döntést.

A mikrobiológus legutóbbi nyilatkozatában további javaslatokkal állt elő: szerinte az új esetek számának csökkenése mellett a gazdasági szempontokat is érdemes szem előtt tartani, amikor lazítjuk a járványügyi intézkedéseket, főleg azért, mert az egészségügyet is érinti a gazdasági helyzet alakulása. Legalább azokban a megyékben lépni kellene, ahol teljesülnek a korlátozások feloldásának kritériumai. Nyilván ez a kormányon múlik, de ideje egy stratégiát kidolgozni erre, főleg, hogy az Európai Bizottságnak is vannak erre vonatkozó javaslatai, emlékeztet Rafila, aki szerint jelenleg az is problémát jelent, hogy nincs összhang a helyi és a központi döntéshozók között.

Az Európai Unió vezetői egy ütemtervet készítettek a korlátozások feloldására, de ez csak ajánlásnak minősül, mindegyik tagállam maga dönt ebben a kérdésben.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS