// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

A háziorvosok azt kérik, hogy az emberek ne rajtuk keresztül akarjanak oltásra regisztrálni

// HIRDETÉS

Mert hogy nekik sincs több hozzáférésük a portálhoz, mint bárki másnak.

A háziorvosok jelentős része a háta közepére kívánja, hogy az egészségügyi hatóságok úgy döntöttek: pácienseik rajtuk keresztül is regisztrálhatnak a koronavírus elleni oltásra.

Legalábbis ez derül ki a Háziorvosok Országos Munkáltatói Szövetsége (Federația Națională a Patronatelor Medicilor de Familie) nevű szervezet közleményéből, amelyben felhívják a figyelmet arra, hogy hat másik módszer is létezik a regisztrációra, miközben nekik számos egyéb feladattal kel megbirkózniuk.

A közlemény szerint a szervezet elismeri, hogy „egyes” háziorvosok nem voltak hajlandóak pácienseiket regisztrálni, ehelyett a többi lehetőséget javasolták, lévén azok gyorsabbak.

Arra is emlékeztetnek, hogy a háziorvosok ugyanahhoz a regisztrációs portálhoz férnek hozzá, és ugyanúgy van – vagy nincs – lehetőségük a regisztrációra, mint bárki másnak, nincsenek a háziorvosok számára elkülönített helyek.

Azt is megjegyzik, hogy a háziorvosok feladata nem az, hogy bármilyen időpontban válaszoljon a páciensek hívására a személyes telefonján, még akkor is, ha egyes orvosok ezt megteszik – ami nincs a legjobb hatással az egészségükre.

Ezért aztán azt javasolják, hogy az emberek a másik hat lehetőséget kihasználva regisztráljanak. Ezek:

  • A 021 414 4425-ös telefonszámon keresztül
  • Saját kezűleg kormányzati portálon keresztül
  • Hozzátartozók segítségével a portálon keresztül
  • Az önkormányzatok szociális osztályain keresztül
  • A kezelőorvosukon keresztül
  • A kulcsfontosságú ágazatok dolgozói a munkáltatójukon keresztül.

Amúgy Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter közölte, hogy legalább 30 lejes pótlékot kapnak minden egyes páciensük után, akit oltásra regisztrálnak, ugyanakkor a beoltottakat utólag is megfigyelés alatt kell tartaniuk.

Nos, a jelek szerint ez nem kellőképpen csábító ajánlat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS