Amikor a magukat demokratáknak nevezők magasról tesznek a valóságra.
Jelen szöveg a Marginalia oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Nagyon érdekes figurák a (lehetőség szerint „liberális”) demokrácia lángoló hívei, akik viszont a legkisebb megértést, tiszteletet vagy türelmet sem tanúsítják a következők iránt:
a. a demokráciára jellemző döntéshozatali mechanizmusok és folyamatok;
b. a demokratikus folyamatok használatában érintett externáliák;
c. a demokratikus folyamatok és mechanizmusok végeredményei.
el kellene fogadniuk a demokráciára jellemző döntéshozatali mechanizmusokat és folyamatokat.
Addig a pontig demokraták, amíg el kellene fogadniuk a demokratikus folyamatok használatában érintett externáliákat.
Addig a pontig demokraták, amíg el kellene fogadniuk a demokratikus folyamatok és mechanizmusok végeredményeit.
Az a benyomás, hogy a propagandaközpont által előírt vonalat követő politikai jelenség kommentátorainak többsége, amikor „demokráciát” mond, akkor a normatív eszményük szintjén semmi mást NEM tart szem előtt, mint egy teljesen más, menedzserizmusnak nevezett rendszert (vagy annak episztokratikus-technokratikus-elitista árnyalatú formáját).
Nem ítélem el őket. Ez az ő döntésük és örömmel elemzem és értékelem azt vita keretében, velük együtt. De a vitához és egymás megértéséhez szükség van egy minimális koherenciára. Azért, hogy tudjuk, miről beszélünk.
Teljesen észbontó: lehetetlen tisztességes vitát folytatni mindaddig, amíg ők azt hazudják nekünk (vagy saját maguknak), hogy ők egy „demokráciának” nevezett valamit védelmeznek, vagy bármi közük lenne a demokrácia elveihez és értékeihez.
Miben különböznek az érveik a fasiszták vagy a kommunisták érveitől, akik a 30-as években a következők miatt bírálták a demokráciát:
a. a demokráciára jellemző döntéshozatali mechanizmusok és folyamatok;
b. a demokratikus folyamatok használatában érintett externáliák;
c. a demokratikus folyamatok és mechanizmusok végeredményei.
Egyértelműen megmondtam: amennyire bármilyen doktrína artikulálható a gesztikulálásuk és grimaszaik mögött, ők Menedzseristák. De mégis: mi választja el a demokrácia és eredményei menedzserista bírálatát a demokrácia más álláspontokról történő bírálatától? Képesek vagyunk érveken alapuló vitára?
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.