Amikor a magukat demokratáknak nevezők magasról tesznek a valóságra.
Jelen szöveg a Marginalia oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Nagyon érdekes figurák a (lehetőség szerint „liberális”) demokrácia lángoló hívei, akik viszont a legkisebb megértést, tiszteletet vagy türelmet sem tanúsítják a következők iránt:
a. a demokráciára jellemző döntéshozatali mechanizmusok és folyamatok;
b. a demokratikus folyamatok használatában érintett externáliák;
c. a demokratikus folyamatok és mechanizmusok végeredményei.
el kellene fogadniuk a demokráciára jellemző döntéshozatali mechanizmusokat és folyamatokat.
Addig a pontig demokraták, amíg el kellene fogadniuk a demokratikus folyamatok használatában érintett externáliákat.
Addig a pontig demokraták, amíg el kellene fogadniuk a demokratikus folyamatok és mechanizmusok végeredményeit.
Az a benyomás, hogy a propagandaközpont által előírt vonalat követő politikai jelenség kommentátorainak többsége, amikor „demokráciát” mond, akkor a normatív eszményük szintjén semmi mást NEM tart szem előtt, mint egy teljesen más, menedzserizmusnak nevezett rendszert (vagy annak episztokratikus-technokratikus-elitista árnyalatú formáját).
Nem ítélem el őket. Ez az ő döntésük és örömmel elemzem és értékelem azt vita keretében, velük együtt. De a vitához és egymás megértéséhez szükség van egy minimális koherenciára. Azért, hogy tudjuk, miről beszélünk.
Teljesen észbontó: lehetetlen tisztességes vitát folytatni mindaddig, amíg ők azt hazudják nekünk (vagy saját maguknak), hogy ők egy „demokráciának” nevezett valamit védelmeznek, vagy bármi közük lenne a demokrácia elveihez és értékeihez.
Miben különböznek az érveik a fasiszták vagy a kommunisták érveitől, akik a 30-as években a következők miatt bírálták a demokráciát:
a. a demokráciára jellemző döntéshozatali mechanizmusok és folyamatok;
b. a demokratikus folyamatok használatában érintett externáliák;
c. a demokratikus folyamatok és mechanizmusok végeredményei.
Egyértelműen megmondtam: amennyire bármilyen doktrína artikulálható a gesztikulálásuk és grimaszaik mögött, ők Menedzseristák. De mégis: mi választja el a demokrácia és eredményei menedzserista bírálatát a demokrácia más álláspontokról történő bírálatától? Képesek vagyunk érveken alapuló vitára?
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
További híreink: valóban hantavírusos az aradi férfi, de nem az Andes variánst kapta el, George Simion pedig kormányt akar alakítani, hogy kivezesse Romániát a válságból.
Csíksomlyó nem pártiroda, nem szavazókör, nem politikai határátkelő. Aki oda magyarokat párthovatartozás szerint engedne be, az nem a nemzetet védi, hanem éppen azt darabolja fel, aminek az egységére hivatkozik.
Pontosan ugyanolyan luxusautóval jár egy PSD-politikus, mint amilyentől a gonosz fináncok korábban megfosztották. A medvék már Kolozsvár határában vannak. Siralmas állapotok uralkodnak az állami vállalatoknál. Hírek vasárnap.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélre figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.