Amikor a magukat demokratáknak nevezők magasról tesznek a valóságra.
Jelen szöveg a Marginalia oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Nagyon érdekes figurák a (lehetőség szerint „liberális”) demokrácia lángoló hívei, akik viszont a legkisebb megértést, tiszteletet vagy türelmet sem tanúsítják a következők iránt:
a. a demokráciára jellemző döntéshozatali mechanizmusok és folyamatok;
b. a demokratikus folyamatok használatában érintett externáliák;
c. a demokratikus folyamatok és mechanizmusok végeredményei.
el kellene fogadniuk a demokráciára jellemző döntéshozatali mechanizmusokat és folyamatokat.
Addig a pontig demokraták, amíg el kellene fogadniuk a demokratikus folyamatok használatában érintett externáliákat.
Addig a pontig demokraták, amíg el kellene fogadniuk a demokratikus folyamatok és mechanizmusok végeredményeit.
Az a benyomás, hogy a propagandaközpont által előírt vonalat követő politikai jelenség kommentátorainak többsége, amikor „demokráciát” mond, akkor a normatív eszményük szintjén semmi mást NEM tart szem előtt, mint egy teljesen más, menedzserizmusnak nevezett rendszert (vagy annak episztokratikus-technokratikus-elitista árnyalatú formáját).
Nem ítélem el őket. Ez az ő döntésük és örömmel elemzem és értékelem azt vita keretében, velük együtt. De a vitához és egymás megértéséhez szükség van egy minimális koherenciára. Azért, hogy tudjuk, miről beszélünk.
Teljesen észbontó: lehetetlen tisztességes vitát folytatni mindaddig, amíg ők azt hazudják nekünk (vagy saját maguknak), hogy ők egy „demokráciának” nevezett valamit védelmeznek, vagy bármi közük lenne a demokrácia elveihez és értékeihez.
Miben különböznek az érveik a fasiszták vagy a kommunisták érveitől, akik a 30-as években a következők miatt bírálták a demokráciát:
a. a demokráciára jellemző döntéshozatali mechanizmusok és folyamatok;
b. a demokratikus folyamatok használatában érintett externáliák;
c. a demokratikus folyamatok és mechanizmusok végeredményei.
Egyértelműen megmondtam: amennyire bármilyen doktrína artikulálható a gesztikulálásuk és grimaszaik mögött, ők Menedzseristák. De mégis: mi választja el a demokrácia és eredményei menedzserista bírálatát a demokrácia más álláspontokról történő bírálatától? Képesek vagyunk érveken alapuló vitára?
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén hétfőn az a nyertes, aki az október 22-i Loto 6/49 sorsoláson elvitte az első kategóriás, 17 760 754,40 lejes (több mint 3,32 millió eurós) főnyereményt.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.