„Míg nem intézmények bezárásáról, hanem egy újabb létrehozásáról kell hírt adnunk, az mindig örömet jelent a közösségünk számára: azt jelenti, itthon még mindig van jövő, és érdemes itt, Erdélyben élni” – így indította Kató Béla református püspök azt a kolozsvári sajtóbeszélgetést, melyen bejelentették az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány megalakulását.
Aki aggódva követi a népi kultúra sorsának az alakulását, és valamilyen szinten belekapcsolódott már az erdélyi táncházmozgalom programjaiba, biztosan tud róla, hogy Budapesten immár 18. éve működik egy Hagyományok Háza nevű intézmény, mely azt a nemes feladatot tűzte ki célul, hogy
szervezett, intézményesített keretek közt ápolja és továbbéltesse a Kárpát-medencei néphagyományt.
A magyarországi intézmény célkitűzéseit vállalná fel a pénteken megalakult Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány is, amely stratégiai partnerségben, de különálló entitásként működne a Sapientia Alapítvány felügyelete mellett. Kelemen László, a budapesti Hagyományok Háza erdélyi származású vezetője szerint
nem volt kérdés, hogy Erdély külön intézményt érdemel a mérete és a magyar népesség nagysága miatt, de amiatt is, hogy Erdély a hagyományos népi kultúra területén nagyhatalomnak, bázisnak számít.
„A néphagyományok élő átadása a családokban, a falvakban megszűnt, ha ezeket meg akarjuk őrizni, a gyakorlatot kell intézményesíteni” – summázta az alapítás lényegét Kelemen László.
Kellett, mint egy pohár víz – Kató Béla és Kelemen László a kolozsvári sajtótájékoztatón
A Hagyományok Háza egyébként több erdélyi civil szervezettel együttműködve, a működő táncházintézményekkel ápolt baráti kapcsolatok révén már létrehozott egy olyan „hálót”, amely tovább tudja vinni ezt a hagyományápoló és -átadó tevékenységet – ezt erősítené a létrehozandó új erdélyi intézmény is, amely a tervek szerint Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen is működtetne irodát, utóbbi helyszínt központként jelölték meg.
Az alapítvány többek közt
a néptáncoktató pedagógusok romániai akkreditációját tűzte ki célul, de a Népművészet Mestere díjjal kitüntetett erdélyi hagyományőrzők tudását is népszerűsítené, ugyanakkor az erdélyi táncházakban gyűjtött, jelenleg magánkézben lévő anyagok archiválását is vállalná.
A budapesti intézménnyel együttműködve az erdélyi néptáncegyüttesek magyarországi megjelenítését és turnéztatását is tervezi, és természetesen segítene a magyarországi együttesek erdélyi fellépéseinek megszervezésében.
Ebben az épületben működik 18 éve a Hagyományok Háza Budapesten
Az Erdélyi Hagyományok Háza fenntartásához a magyar államtól remélnek anyagi segítséget. Kató Bélától megtudtuk még, az új intézmény gyakorlatilag szimbiózisban fog élni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel, melynek a kolozsvári karán ugyanis már el is indították a néptáncoktatói képzés akkreditációját.