Orbán Viktor játéka Erdélyben

Jelen szöveg a G4 Media oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Egy sor esemény, gesztus és nyilatkozat kérdőjelezi meg újra a többség és kisebbség közötti kapcsolatot. Magyarország feszíti a húrt, a budapesti kormány hivatalosságait küldi Romániába, akik provokatív módon kiássák az összes kényes és konfliktuspotenciállal rendelkező témát.

Bukarest a maga részéről azzal válaszol a magyar deszantra, amihez a legjobban ért,

ugyanolyan kihívóan, könnyen érthető, de bármiféle kifinomultságtól és hatékonyságtól mentes üzenettel: „Rajtatok tartjuk a szemünket!” Pont Hargitába és Kovásznába küldeni a hadsereget, hogy  bizonyos hibridháborús akciók kivédését szimulálja, ez nem jelent mást, mint hasonlóval válaszolni egy durva provokációra.

Ám ezzel semmit sem lehet megoldani, ellenkezőleg. Ez belépés a konfliktus spiráljába és a konfrontáció logikájába.
Az utóbbi napok címeinek szikár leltára, melyek a magyar hivatalosságok nyilvános akcióinak csak egy részét tükrözik, mindent elárul Budapest eltökéltségéről, hogy 2020 közeledtével egyre aktívabb szerepet játsszon.

2020, ugye, különleges szimbolisztikával rendelkezik: 100 év telt el Trianon óta.

* Magyarország szinte egész Erdélyre kiterjeszti a magyar gazdákat támogató programot. Bukarestnek semmi reakciója sincs arra, hogy Budapest beavatkozik a gazdaságba

* Magyarország Parlamentjének elnöke azt állítja, hogy mind Budapest, mind Bukarest részéről történelmi kárpótlás jár Székelyföldnek

* Több mint 1000 magyar vett részt az aradi Megbékélés parkjában a negyvennyolcas forradalomról tartott megemlékezésen/A beszédeket első ízben nem fordították le a hangosításon keresztül a közönség számára/Magyarország kormányfő-helyettese, Semjén Zsolt is jelen volt

* Semjén Zsolt kormányfő-helyettes magyar hallgatókhoz intézett felhívása a temesvári Bolyai János Szakkollégium felavatásán: Ne feledjék, hogy ez az épület egy kis haza, egy kis Magyarország

* Az erdélyi magyar politikai szervezetek aláírtak egy közös cselekvési tervet az autonómia-elvek gyakorlatba való átültetésére

* Úzvölgyi ügy: az egyik FIDESZ-es európai parlamenti képviselő bejelenti, hogy Magyarország megkereste az Európa Tanácsot és jelentés készítését kéri

Miközben a magyar állam gazdasági téren mutogatja izmait, egyre több pénzt fektet Erdélybe, a román állam fontosnak tartja katonai téren erőt demonstrálni.

Itt van egy pénteki Agerpres-hír:

„A Nemzetvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat, a Kormányőrség és a Különleges Távközlési Szolgálat mintegy 500 katonája vesz részt az október 7-13. időszakban a Concordia 19 intézményközi gyakorlaton, több Kovászna és Hargita megyei, valamint bukaresti helyszínen.

A Védelmi Vezérkar szerint az intézményközi képzési gyakorlatnak elsősorban a Nemzetvédelmi, Közrendvédelmi és Nemzetbiztonsági Rendszert alkotó erők együttműködési kapcsolatainak fejlesztése, valamint a közös technikák, taktikák és cselekvési eljárások gyakorlása a célja.

’A Concordia 19 gyakorlat tevékenységeinek terve egy sor olyan részelemet tartalmaz, melyekben a különleges műveleti, felderítési, hegyivadász, VBRN-védelmi (vegyi, biológiai, radioaktív és nukleáris védelem – a szerk.), polgári-katonai együttműködési, légierő, műveleti egészségügyi erők katonái vesznek részt a MAI (Belügyminisztérium – a szerk.), a SRI (Román Hírszerző Szolgálat – a szerk.), a SPP (Kormányőrség – a szerk.) és a STS (Különleges Távközlési Szolgálat – a szerk.) szakstruktúráival együtt, egy fiktív forgatókönyv szerint, mely a hibrid háborúra jellemző ellenséges akciók kivédésére vonatkozik’, részletezi az idézett forrás.

A gyakorlatot a Védelem Vezérkara vezeti”.

A Budapest által világosan, a kétértelműség bármiféle nyoma nélkül küldött összes gazdasági és politikai revizionizmusra vonatkozó jelzésekre

Bukarestnek nem volt jobb válasza annál az üzenetnél, hogy szükség esetén a struktúrák készenlétben vannak, éberek, készek megvédeni az ősi rögöt. Kétségtelen, hogy ez a kötelességük. De biztos, hogy ez most a megoldás? Ennyit tudnak mondani a hargitai és kovásznai magyaroknak, akik évek óta arra panaszkodnak, hogy a román állam fejletlenségben tartja őket? Rájuk néznek egy katonai távcsövön keresztül és kész?

Itt a kormány cselekvésére van szükség, gazdasági projekteken keresztül, a parlamentére, okos törvényekkel, de nem a zászlók ellen és az Elnöki Hivatal részvételével, melynek vezetőjére, többek között, a hargitai és kovásznai magyarok is szavaznak.

Csakhogy Orbán Viktor kifinomultabban játszik, mint ahogy azt a román állam látszólag felfogni képes.

Orbán tudja, hogy Magyarország, mint EU- és NATO-tagállam, 2020-ban nem fogja megkérdőjelezni a trianoni békével száz évvel ezelőtt meghúzott határokat.

De ugyanakkor azt is tudja, hogy senki sem akadályozza meg őt annak a régebbi tervének a végrehajtásában, hogy felemeljen egy magyar nemzetet a Kárpát-medencén belül, melyet aztán megpróbáljon gazdaságilag (iskolákba, templomokba, stadionokba való befektetésekkel), társadalmilag (kettős állampolgárság) és jogilag (a Magyarországon kívüli magyar állampolgároknak megadott azonos jog a szociális segélyekre, támogatásokra és így tovább) Budapesthez kötni.

Tehát nem feltétlenül a határok újratárgyalásával.

E terv végén Orbán egyetlen másodpercig sem fogja azt állítani, hogy a Székelyföld vagy Erdély Magyarország része, de azt fogja mondani, ahogy azt Semjén Zsolt kormányfő-helyettes nyilvánosan már meg is tette, hogy az aradi (valójában temesvári – a szerk.) középiskola (valójában szakkollégium – a szerk.), amelybe Budapest csaknem félmillió eurót fektetett, egy kis Magyarország, az ott tanuló hallgatóknak pedig nem szabad erről megfeledkezniük.

A román állam pedig nem képes a hadsereggel védekezni ilyesmivel szemben. Jobb lenne, ha egy seregnyi céget mozgósítana egy autópálya megépítésére Székelyföldön keresztül, mely gazdaságilag összekapcsolná más romániai városokkal. Ez talán sokkal hatékonyabb lenne Budapest „hibrid háborúja” kivédésére, mely valamivel kifinomultabb módon próbálja megadni a határon túli magyaroknak az egyazon nemzethez tartozás érzését.

Ez a veszélyes játék Ukrajnától egy lépésre zajlik,

ahol az orosz titkosszolgálatok minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy elszakítsák Kárpátalját az ország többi részétől, megpróbálva mesterséges feszültségeket kelteni a magyar kisebbség és az ukránok között.

Az oroszok miért ne próbálnának meg, adott esetben, egy kicsit Romániában is játszadozni? Okuk lenne rá elég, főleg úgy, hogy az utóbbi években rohamosan romlott a kisebbség–többség kapcsolat.