Ön már befizette az idei osztálypénzt? Megajánlást? Egyebet? Szuper! Amellett, hogy kétszer fizetett, a rendszerhibákon sem segített vele.
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Szeptember van és már két hete elkezdődött az iskola. Ami azzal jár együtt, hogy az iskolák többségében már lezajlottak a klasszikus szülői értekezletek, ahol az iskolaalaphoz/osztályalaphoz/őrzési alaphoz vagy más kiadásokhoz való hozzájárulás volt a fő téma, amellyel a szülőknek ki kell pótolniuk az oktatási egység hiányosságait.
A legtöbb tanár, szülő és diák tudja, hogy az oktatás ingyenes,
De a szülők – ennek ellenére – elfogadják ezt és a saját zsebükből fizetik ki a bútorzat, a redőnyök lecserélését, az osztályterem tatarozását vagy a tanórákhoz szükséges anyagok (tábla, térképek, atlaszok, kréta/jelölők és hasonlók) beszerzését. Sokan még a közös helyiségek felújításáért vagy felszereléséért is fizetnek: folyosók, laboratóriumok, könyvtár vagy akár még az őrzés biztosításáért is. Miért? Pszichológiai szempontból egy szülő bármilyen szükséges erőfeszítésre hajlandó lesz, hogy minőségi oktatást biztosítson a gyermekének. Még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy kétszer fizeti meg az állami oktatási rendszerhez való hozzájutást.
A diákok, szülők és bármely másik polgár már befizette a hozzájárulást, hogy az állami oktatási rendszer minőségi oktatáshoz való hozzáférést biztosítson minden gyermeknek. Hogyan? Egyszerű, a helyi és az állami költségvetésnek befizetett adók és járulékok formájában. Minden alkalommal, amikor boltba megyünk és fizetünk bármiért, amire áfát (általános forgalmi adót) vetettek ki, ennek egy része oktatási célt szolgál.
Mindaddig, amíg a szülők hajlandók lesznek befizetni ezeket az informális, kéz alatt beszedett összegeket, az oktatás finanszírozása nem fog nőni, sem a helyi, sem a központi hatóságok részéről. Miért? Mert ördögi körben állunk: mindaddig, amíg a szülők kipótolják a hiányos finanszírozást, a döntéshozók nem tanúsítanak majd túl nagy érdeklődést e „nemzeti elsődlegességű” terület iránt, ahogy az oktatást mindenki nevezi. Az a szomorú, hogy
Itt tartunk most. És választanunk kell, a diákoknak és a szülőknek is. Felelősséget várunk el azoktól, akik a golyóstollat tartják a kezükben vagy csak toldozgatjuk a dolgokat, mindenki a saját darabkáját? A második változathoz elég továbbra is azt tennünk, amit eddig. De ha változást akarunk, akkor állást kell foglalnunk és nemet kell mondanunk az iskolák alulfinanszírozásának, a közömbösségnek és a rossz vezetésnek. Követeljük az igazgatótól, hogy az informális összegek beszedésének támogatása/elfogadása helyett készítsen egy igényreferátumot a polgármesteri hivatalnak, közös – diák, szülők, tanárok, igazgató – akcióval követeljük az iskola költségvetésének megnövelését a helyi hatóságoktól. Talajszinten kezdődik a változás és mindnyájunk hozzáállásától függ, hogy továbbra is fennmarad-e ez a kór, vagy sem.
Ha további részleteket akarnak megtudni arról, mit tehetnek, áttanulmányozhatják a Tiszta Iskola Útmutatója összefoglalóját.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Egy álkommunista megmondót nem érdekel a háború, ahogy a 10 lejes benzin réme se. Az viszont igen, hogy épp mi jön ki az elszabadult hajóágyú csövén, és ezzel mekkorát lehet kaszálni a lájkversenyben.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
További híreink: Nicușor Dannak körülbelül százszor több információja van az ügyészségi rendszerről, mint nekünk, egy balek zsarolót pedig a bukaresti reptéren tartóztattak le a hatóságok.
A Richter-skála szerinti 3,3-as erősségű földrengés volt vasárnap este tíz óra előtt hét perccel.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Százezer eurós kártérítést kapnak annak a marosvásárhelyi háznak a tulajdonosai, amit kisajátítottak és hamarosan lebontanak. A kövesdombi lakótelepen levő ingatlan akadályozza két utca összekötését, ezért kénytelenek eltüntetni a föld színéről.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.