// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

Ősszel szokás számba venni az… osztálypénzt

// HIRDETÉS

Ön már befizette az idei osztálypénzt? Megajánlást? Egyebet? Szuper! Amellett, hogy kétszer fizetett, a rendszerhibákon sem segített vele.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Szeptember van és már két hete elkezdődött az iskola. Ami azzal jár együtt, hogy az iskolák többségében már lezajlottak a klasszikus szülői értekezletek, ahol az iskolaalaphoz/osztályalaphoz/őrzési alaphoz vagy más kiadásokhoz való hozzájárulás volt a fő téma, amellyel a szülőknek ki kell pótolniuk az oktatási egység hiányosságait.

A legtöbb tanár, szülő és diák tudja, hogy az oktatás ingyenes,

az informális hozzájárulások beszedése pedig csak az alulfinanszírozást és a hatóságok közömbösségét hivatott elfedni.

De a szülők – ennek ellenére – elfogadják ezt és a saját zsebükből fizetik ki a bútorzat, a redőnyök lecserélését, az osztályterem tatarozását vagy a tanórákhoz szükséges anyagok (tábla, térképek, atlaszok, kréta/jelölők és hasonlók) beszerzését. Sokan még a közös helyiségek felújításáért vagy felszereléséért is fizetnek: folyosók, laboratóriumok, könyvtár vagy akár még az őrzés biztosításáért is. Miért? Pszichológiai szempontból egy szülő bármilyen szükséges erőfeszítésre hajlandó lesz, hogy minőségi oktatást biztosítson a gyermekének. Még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy kétszer fizeti meg az állami oktatási rendszerhez való hozzájutást.

Mert végső soron az osztályalap és a hasonlók nem mások, mint az iskolai tevékenységet már amúgy is megfizetőre kivetett második adók.

A diákok, szülők és bármely másik polgár már befizette a hozzájárulást, hogy az állami oktatási rendszer minőségi oktatáshoz való hozzáférést biztosítson minden gyermeknek. Hogyan? Egyszerű, a helyi és az állami költségvetésnek befizetett adók és járulékok formájában. Minden alkalommal, amikor boltba megyünk és fizetünk bármiért, amire áfát (általános forgalmi adót) vetettek ki, ennek egy része oktatási célt szolgál.

Mindaddig, amíg a szülők hajlandók lesznek befizetni ezeket az informális, kéz alatt beszedett összegeket, az oktatás finanszírozása nem fog nőni, sem a helyi, sem a központi hatóságok részéről. Miért? Mert ördögi körben állunk: mindaddig, amíg a szülők kipótolják a hiányos finanszírozást, a döntéshozók nem tanúsítanak majd túl nagy érdeklődést e „nemzeti elsődlegességű” terület iránt, ahogy az oktatást mindenki nevezi. Az a szomorú, hogy

a minőségi oktatáshoz nem megfelelő és elégtelen finanszírozás miatt a szülőknek mindig a zsebükbe kell majd nyúlniuk.

Itt tartunk most. És választanunk kell, a diákoknak és a szülőknek is. Felelősséget várunk el azoktól, akik a golyóstollat tartják a kezükben vagy csak toldozgatjuk a dolgokat, mindenki a saját darabkáját? A második változathoz elég továbbra is azt tennünk, amit eddig. De ha változást akarunk, akkor állást kell foglalnunk és nemet kell mondanunk az iskolák alulfinanszírozásának, a közömbösségnek és a rossz vezetésnek. Követeljük az igazgatótól, hogy az informális összegek beszedésének támogatása/elfogadása helyett készítsen egy igényreferátumot a polgármesteri hivatalnak, közös – diák, szülők, tanárok, igazgató – akcióval követeljük az iskola költségvetésének megnövelését a helyi hatóságoktól. Talajszinten kezdődik a változás és mindnyájunk hozzáállásától függ, hogy továbbra is fennmarad-e ez a kór, vagy sem.

Ha további részleteket akarnak megtudni arról, mit tehetnek, áttanulmányozhatják a Tiszta Iskola Útmutatója összefoglalóját.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én
Székelyhon

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én

Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS