Ön már befizette az idei osztálypénzt? Megajánlást? Egyebet? Szuper! Amellett, hogy kétszer fizetett, a rendszerhibákon sem segített vele.
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Szeptember van és már két hete elkezdődött az iskola. Ami azzal jár együtt, hogy az iskolák többségében már lezajlottak a klasszikus szülői értekezletek, ahol az iskolaalaphoz/osztályalaphoz/őrzési alaphoz vagy más kiadásokhoz való hozzájárulás volt a fő téma, amellyel a szülőknek ki kell pótolniuk az oktatási egység hiányosságait.
A legtöbb tanár, szülő és diák tudja, hogy az oktatás ingyenes,
De a szülők – ennek ellenére – elfogadják ezt és a saját zsebükből fizetik ki a bútorzat, a redőnyök lecserélését, az osztályterem tatarozását vagy a tanórákhoz szükséges anyagok (tábla, térképek, atlaszok, kréta/jelölők és hasonlók) beszerzését. Sokan még a közös helyiségek felújításáért vagy felszereléséért is fizetnek: folyosók, laboratóriumok, könyvtár vagy akár még az őrzés biztosításáért is. Miért? Pszichológiai szempontból egy szülő bármilyen szükséges erőfeszítésre hajlandó lesz, hogy minőségi oktatást biztosítson a gyermekének. Még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy kétszer fizeti meg az állami oktatási rendszerhez való hozzájutást.
A diákok, szülők és bármely másik polgár már befizette a hozzájárulást, hogy az állami oktatási rendszer minőségi oktatáshoz való hozzáférést biztosítson minden gyermeknek. Hogyan? Egyszerű, a helyi és az állami költségvetésnek befizetett adók és járulékok formájában. Minden alkalommal, amikor boltba megyünk és fizetünk bármiért, amire áfát (általános forgalmi adót) vetettek ki, ennek egy része oktatási célt szolgál.
Mindaddig, amíg a szülők hajlandók lesznek befizetni ezeket az informális, kéz alatt beszedett összegeket, az oktatás finanszírozása nem fog nőni, sem a helyi, sem a központi hatóságok részéről. Miért? Mert ördögi körben állunk: mindaddig, amíg a szülők kipótolják a hiányos finanszírozást, a döntéshozók nem tanúsítanak majd túl nagy érdeklődést e „nemzeti elsődlegességű” terület iránt, ahogy az oktatást mindenki nevezi. Az a szomorú, hogy
Itt tartunk most. És választanunk kell, a diákoknak és a szülőknek is. Felelősséget várunk el azoktól, akik a golyóstollat tartják a kezükben vagy csak toldozgatjuk a dolgokat, mindenki a saját darabkáját? A második változathoz elég továbbra is azt tennünk, amit eddig. De ha változást akarunk, akkor állást kell foglalnunk és nemet kell mondanunk az iskolák alulfinanszírozásának, a közömbösségnek és a rossz vezetésnek. Követeljük az igazgatótól, hogy az informális összegek beszedésének támogatása/elfogadása helyett készítsen egy igényreferátumot a polgármesteri hivatalnak, közös – diák, szülők, tanárok, igazgató – akcióval követeljük az iskola költségvetésének megnövelését a helyi hatóságoktól. Talajszinten kezdődik a változás és mindnyájunk hozzáállásától függ, hogy továbbra is fennmarad-e ez a kór, vagy sem.
Ha további részleteket akarnak megtudni arról, mit tehetnek, áttanulmányozhatják a Tiszta Iskola Útmutatója összefoglalóját.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Gazdára talált az első kategóriás főnyeremény a csütörtöki lottósorsoláson, a szerencsés szelvény tualjdonosa 17 760 754,40 lejt, azaz több mint 3,32 millió eurót nyert.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.