Ön már befizette az idei osztálypénzt? Megajánlást? Egyebet? Szuper! Amellett, hogy kétszer fizetett, a rendszerhibákon sem segített vele.
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Szeptember van és már két hete elkezdődött az iskola. Ami azzal jár együtt, hogy az iskolák többségében már lezajlottak a klasszikus szülői értekezletek, ahol az iskolaalaphoz/osztályalaphoz/őrzési alaphoz vagy más kiadásokhoz való hozzájárulás volt a fő téma, amellyel a szülőknek ki kell pótolniuk az oktatási egység hiányosságait.
A legtöbb tanár, szülő és diák tudja, hogy az oktatás ingyenes,
De a szülők – ennek ellenére – elfogadják ezt és a saját zsebükből fizetik ki a bútorzat, a redőnyök lecserélését, az osztályterem tatarozását vagy a tanórákhoz szükséges anyagok (tábla, térképek, atlaszok, kréta/jelölők és hasonlók) beszerzését. Sokan még a közös helyiségek felújításáért vagy felszereléséért is fizetnek: folyosók, laboratóriumok, könyvtár vagy akár még az őrzés biztosításáért is. Miért? Pszichológiai szempontból egy szülő bármilyen szükséges erőfeszítésre hajlandó lesz, hogy minőségi oktatást biztosítson a gyermekének. Még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy kétszer fizeti meg az állami oktatási rendszerhez való hozzájutást.
A diákok, szülők és bármely másik polgár már befizette a hozzájárulást, hogy az állami oktatási rendszer minőségi oktatáshoz való hozzáférést biztosítson minden gyermeknek. Hogyan? Egyszerű, a helyi és az állami költségvetésnek befizetett adók és járulékok formájában. Minden alkalommal, amikor boltba megyünk és fizetünk bármiért, amire áfát (általános forgalmi adót) vetettek ki, ennek egy része oktatási célt szolgál.
Mindaddig, amíg a szülők hajlandók lesznek befizetni ezeket az informális, kéz alatt beszedett összegeket, az oktatás finanszírozása nem fog nőni, sem a helyi, sem a központi hatóságok részéről. Miért? Mert ördögi körben állunk: mindaddig, amíg a szülők kipótolják a hiányos finanszírozást, a döntéshozók nem tanúsítanak majd túl nagy érdeklődést e „nemzeti elsődlegességű” terület iránt, ahogy az oktatást mindenki nevezi. Az a szomorú, hogy
Itt tartunk most. És választanunk kell, a diákoknak és a szülőknek is. Felelősséget várunk el azoktól, akik a golyóstollat tartják a kezükben vagy csak toldozgatjuk a dolgokat, mindenki a saját darabkáját? A második változathoz elég továbbra is azt tennünk, amit eddig. De ha változást akarunk, akkor állást kell foglalnunk és nemet kell mondanunk az iskolák alulfinanszírozásának, a közömbösségnek és a rossz vezetésnek. Követeljük az igazgatótól, hogy az informális összegek beszedésének támogatása/elfogadása helyett készítsen egy igényreferátumot a polgármesteri hivatalnak, közös – diák, szülők, tanárok, igazgató – akcióval követeljük az iskola költségvetésének megnövelését a helyi hatóságoktól. Talajszinten kezdődik a változás és mindnyájunk hozzáállásától függ, hogy továbbra is fennmarad-e ez a kór, vagy sem.
Ha további részleteket akarnak megtudni arról, mit tehetnek, áttanulmányozhatják a Tiszta Iskola Útmutatója összefoglalóját.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Március 18-án lezárult a levélszavazáshoz szükséges regisztráció azoknak a magyar állampolgároknak, akik nem rendelkeznek magyarországi lakóhellyel. A további teendőket Grezsa Csabával, Magyarország kolozsvári főkonzuljával jártuk körül.
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
Tűz ütött ki egy raktárban Szentegyházán, az egykori vasgyár területén. Az épületben pelettet és brikettet gyártottak. A helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a tűzoltók.
RO-Alert üzenetben kaphatnak telefonos riasztásokat a román állampolgárok akkor, amikor az energiafogyasztásuk eléri a szerződésben meghatározott határérték 80 százalékát.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.