// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

A kolozsváriak közel állnak hozzá, hogy kaki legyen az ivóvizükben

// HIRDETÉS

Nem akarjuk kelteni a pánikot, de rohamosan romlik a Tarnica-tó vizének minősége, és ez nem csak a halaknak rossz.

Hanem például a kolozsváriaknak is, hiszen onnan jön a város ivóvize.

Arról már írtunk korábban, hogy civilek indítottak petíciót a víztározón történő motorcsónakozás és vízi robogózás ellen, hiszen ezzel gyakorlatilag a kincses város ivóvizét szennyezik. A prefektúra ennek nyomán be is jelentette, hogy szigorúan megbünteti mindazokat, akik engedély nélkül építettek hajóhidakat a tó körül, azonban – ahogy ez lenni szokott – természetesen ez csak a jéghegy csúcsa.

A Szamos-Tisza Vízgyűjtőmedence Gondnoksága (ABAST) szerint a tó vizének minősége egyetlen év alatt egy kategóriával romlott, azaz a fogyasztásra alkalmas kategóriából, amelybe 2014–2017 között tartozott,

2018-ban átkerült a fogyasztásra mérsékelten alkalmas kategóriába.

A probléma viszont nem pusztán abból adódik, hogy a víztározót 2008-ban hajózhatóvá tették, és azóta a milliomoscsemeték le-fel furikáznak rajta a motorcsónakjaikkal, hanem abból is, hogy a környéken az utóbbi időben rengeteg hétvégi ház és mindenféle villa épült, ezek emésztőgödreiből pedig beszivárognak dolgok a vízbe. Sőt van, ahol egyszerűen a tóba csatornázták be a szennyvizet, így nem meglepő, hogy

a víz szervesanyag-tartalma a belé ömlő fekália miatt jelentősen megemelkedett.

Persze ez nem azt jelenti, hogy megnyitom otthon a csapot, és kipottyan belőle a jó öreg Kula bá, viszont jóval drágább lesz így az ivóvíz megtisztítása, amit mi is megérzünk majd a zsebünkön.

A hivatalos szervek természetesen egymásra mutogatnak, és egyelőre senki nem tesz semmit, ahogy ez nálunk lenni szokott. Már csak azért sem, mert komoly érdekek fűződnek ahhoz, hogy senki ne tegyen semmit. A kolozsvári környezetvédelmi hatóság – amelyet jelenleg Valentin Suciu, Lucia Suciu kajántói polgármester asszony férje vezet – például az utóbbi öt évben mindössze két ellenőrzést végzett a Meleg-Szamos felduzzasztásával létrehozott tónál, és hát nem fogják kitalálni, de

mindet a legnagyobb rendben találtak.

És dolgok.

Szóval megy a mutyizás, a vizünk meg egyre tartalmasabb.

Szar ügy.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS