// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Sírva röhögünk: így néz ki a műemlékek restaurálásáért felelős román hatóság székháza

// HIRDETÉS

Ilyen egyszerűen nincs.

Ennél nehezebb lenne szemléletesebb illusztrációt találni arra, hogyan is működik Románia a 21. században: a műemlékek restaurálásáért felelős intézmény bukaresti székháza gyakorlatilag úgy fest, mintha bármelyik pillanatban összedőlés fenyegetné.

Az intézmény bombasztikus névre hallgat: Épített Örökség Országos Intézete. 

Ehhez képest épp a saját székházukkal nem tudnak mit kezdeni: az épület olyan, mintha 19. század végi megépülte óta egyszer sem újították volna föl, a vakolat jókora foltokban hiányzik róla, és szemlátomást a még a falon maradt vakolatdarabok is a fejükbe vették, hogy előbb-utóbb követik már szabaddá vált testvéreiket.

Az intézet vezetősége legalább jófej, mert figyelmezteti a járókelőket az életveszélyre:

az épület ablakait „Vigyázat, hull a vakolat! feliratok díszítik.

Na és persze ezt az épületet sem kímélte a jellegzetes román megoldás: a sárga földgázvezetékek az épület homlokzatán húzódnak végig.

Ştefan Bâlici, az intézet igazgatója nem tehet mást: maga is elismeri, hogy az épület szánalmas állapotban van.

Ugyanakkor, mint elmondta, az egész a híres román bürokrácia eredménye. Az intézmény ugyanis a művelődési minisztérium alárendeltségébe tartozik, amely eddig nem utalt ki pénzt az ingatlan restaurálására, pedig már 2016-ban elkészült a felújítás terve.

Aztán idén végre megtört a jég: a művelődési tárca hozzájárult, hogy az intézet saját magát is fölvegye az általa koordinált ingatlan-restaurációs programba, ami azt jelenti, hogy rendelkezésre áll a szükséges 800 000 lej.

Csakhogy hiába írtak ki már háromszor is pályázatot az épület felújítására,

egyetlen kivitelező sem jelentkezett.

Ráadásul az építkezési engedély november végén lejár, és ha addig sem jelentkezik senki, akkor az egész engedélyeztetési eljárást elölről kell kezdeni – ami akár egy évig is elhúzódhat,

Úgyhogy ha minden így folytatódik, hamarosan az Összedőlt Örökség Országos Intézetének székházáról beszélhetünk.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS