édenkert
Szerző: Marius Ghilezan
2019. szeptember 9. hétfő, 14:47
Itt egy másik nézőpont, mely szerint Klaus Iohannis úr oldala sem éppen olyan világos, mint amilyennek messziről látszik.
A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg a România Liberă oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség (is) adta.

Iohannis kampányszlogenje – „Csak együtt építhetjük fel a normális Romániát!” – szöges ellentétben áll első mandátuma Romániájával.

Pészédésekre (PSD = Szociáldemokrata Párt – a szerk.) és nem-pészédésekre osztotta az országot. Társadalmi csoportok között keltett gyűlöletet. Vezetőket bélyegzett meg. És ami a legrosszabb, mindenki fölé helyezte magát, holott az alkotmányos rendelkezések nem ruházzák fel a legfőbb hatalommal. A társadalmon belüli közvetítői szerepe nem létezett. Mint ahogy nem létezett együttműködés sem a kormánnyal, melyet nem kevésszer nevezett korruptnak. A mai menüben Viorica Dăncilă egy bűnvádi feljelentést fog neki felszolgálni a múlt heti cotroceni-i nyilatkozatában megfogalmazott vádak miatt. Iohannis számára az Európai Tanács, Merkel és újabban Donald Trump létezik.

Melyik Klaus Iohannis normális Romániája? Az első mandátuma elejei, megállapodásokkal és titkosszolgálatok által végzett bűnvádi nyomozásokkal? A törvények felett álló ügyészeké? Az, amelyikben a bírói hatalmat kollaboránsokra és olyanokra osztják, akik nem akarnak behódolni a militarizált szerveknek? Az uralkodó klánoké? A határokon átnyúló hálózatoké?

Látható volt Iohannis normális Romániája. Gyűlölet. Feszültség. Motorháztetőre odavágott nagykabát. Egy szinte folyamatosan vakációzó elnök. Egy olyan elnök, aki elfogadja az új Szultán által átnyújtott „to do list”-et, ha az védje meg a rezsimjét?

Mihai Fifor szavaival élve, az országot két és fél éve ostromállapotban kormányozzák.

Hol minisztereket utasítanak el, hol online meghurcolási kampányok indulnak, mint például legutóbb, Dana Gîrbovan jelölése alkalmával. Mindennek elmondták. A legaljasabb rágalmazásokkal és a legbunkóbb szidalmazásokkal illették. Persze, a diverziókba be nem avatottak becsületszóra elhiszik majd az elnöknek, hogy neki ebben nem volt semmilyen szerepe, hogy ő csak egy postakocsis, aki a leveleket hurcolja az új Kelettől a kormánynak nevezett főhatóságig. Ő egyszerűen ártatlan. Törölni szeretnék az összes szétüvöltözött vádjait a YouTube-ról, de nem lehetséges. Kirúgta Florian Coldeát a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI), de – demokratikusan – elegyengette új szervezete útját. Egyetlen pillanatig sem volt benne együttérzés a Stan Mustaţă típusú emberek iránt, akiket az új koncentrációs rendszer gyilkolt meg. Neki normálisnak tűnt hagyni, hogy csizmákkal tapossanak szét mindent, az ügyészek pedig bármit megtegyenek. Emlékeznek még, milyen nehezen tudott megválni Laura Codruţa Kövesitől, aki aktákkal szorongatott meg bármilyen említésre érdemes ellenállást őfelsége, a rendszerrel szemben? És George Maiorra, hogy mennyire közel áll hozzá ez az ember? Mint a trikó az inghez.

A normális Románia olyan lesz, mint egy orwelli forgatókönyvben. Mindenki a pártot fogja dicsérni. Újraéled az igazság minisztériuma. Racionális étkezéssel oldják majd meg az éhségérzetet. A túl nagy nyugdíjakat fegyverkezésre fordítják. A túlsúlyos béreket visszametszik. Azok járnak jól, akik még az emlékeikből élnek. Abból az időből, amikor évente kétszer is elmentek a tengerre.

Bárkinek elege lehet a jóból…

Végezzünk egy futurológiai kísérletet. Mert regresszológiával a gyűlölet parancsnoksága tele van. Tehát, ha jól értjük, a jövőben a béke fog uralkodni, a fikusz pedig védelemben részesül. Visszahozza a saját kormányát. Minden jó lesz, hogy ne legyen rossz. A közalkalmazottak bérét visszametszik. Viszlát megemelt nyugdíjak. Az adók visszatérnek a pédélés (PDL = Demokrata-Liberális Párt – a szerk.) korszak szintjéhez, az orvosok bérét csökkentik, mert amúgy is túl magas. Félévnyi mandátum után a szavazókban felmerül majd a kérdés, azért választották meg Iohannist, hogy az ország költségvetésének jól menjen, neki, a polgárnak pedig rosszul. Akkor már túl késő lesz ráébredni, hogy pont azokba rúgtak, akik megkétszerezték a fizetéseket és tisztességes életszínvonalat biztosítottak nekik.

Eluralkodik az unalom

Iohannis normális Romániája az Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közötti jó harmónia országa lesz? Lesugározza majd a nyugalmat a liberálisok és a neomarxisták közé. A doktrínák közötti vitákat elfelejtik. Az ország felsorakozik majd az új atyuska mögé. A nemzet férfias lesz. Megérti, hogy a fekete-tengeri gázt ingyen kell odaadni, a biztonsági garanciákért cserébe. Azt, hogy az amerikai katonák csak érett nőkhöz vannak szokva. Azt, hogy Németországnak szüksége van az orosz gázra. Az interneten az Örömódára fognak táncolni, mindenki boldog lesz, hogy többé nem kell túl gyakran szabadságra mennie, a hipermarketekbe pedig csak hetente egyszer. Viszlát voucherek. Az ország hiteleket fizet. Ezt mondják majd neki. Könny és fájdalom lesz az 1 százalékos adók sorsa. Az egyszerű embernek azt fogják mondani, hogy meg kell húznia a nadrágszíjat, mint az elátkozott korszakban. A PSD nehéz öröksége súlyosabban esik a latba, mint egy használt luzitániai katonai gépre adott zsáknyi pénz.

Hát igen, a mesék mindig ciklikusak. Csak a balekok mindig ugyanazok, lásd a FCSB szurkolóit, akik a kerítésekre kapaszkodva még mindig az 1. helyről álmodoznak.

A nyugdíjasok a fegyverkezést választják

Apropó, ha már a focihasonlatnál tartunk, Klaus Iohannis olyan szövetségi kapitány lesz, aki többé nem hajtja ki edzésekre a játékosokat, nem fog többé üvöltözni velük, nem kényszeríti rájuk a játéksémáit. Ő lesz az ellenfelek 12. játékosa. Nehogy túl rossz legyen szegény Macronnak és szegény Merkelnek. Ami pedig a poplacai parasztot illeti, ő aztán majd várhatja a világ dicsőségét, mert elege lett az egyéni dicsőségből, amikor a nyugdíját megkétszerezték holmi szerencsétlenek, akik az országot tartották fontosnak, de akkor nyaklevest kaptak, hogy ki sem látszódtak a svéd rendszámtáblák mögül.

A normális Románia más lesz. Egy hallgatag Románia. Egy kulcsrakészen átadott Románia. Olyan Románia, ahol visszasírjuk majd az ellenállást és a kormány előtt tüntetők egész kórusát. Azt hiszem, hogy Iohannis alatt az unalom kerül majd hatalomra. Annyira jól be van tervezve az erőfeszítések nélküli és előválogatott ellenfelek melletti győzelme, hogy felmerül bennünk a kérdés, vajon miért nem egy első körös győzelmet tervezett meg magának?
A zsebben normális és fejben normális között akadály épül majd a boldogság útjában: a bolondokháza, melyben a szerepeket jól ki fogják osztani és meg fogják fizetni, nehogy bárkinek is eszébe jusson, hogy a román legfőbb tehetsége az árulás…

Nem igaz, hogy csodálatos lesz?

comments powered by Disqus
A hórukkpolitika és a villámreform legalább olyan veszélyes lehet, mint a balkáni halogatás.
A rácsok mögül ujjal mutogat a bukott kormányfőre EU-s pénzekkel kapcsolatos csalással vádolva őt.
Három napja keresik a rendőrök, a csendőrök és a hegyimentők.
A kincses város egyelőre utolérhetetlen Romániában a tömegközlekedés fejlesztésében.
Kerekes Erzsébettel, a gyermekfilozófia egyik erdélyi meghonosítójával beszélgettünk oktatásról, filozófiáról, gyermekekről.
Közbeszerzés: közbe’ szereznek.
Nemes célokkal alakult meg Kolozsváron az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány.
Románia jövőképe új hegyláncok megjelenésén és megismétlődő egyéni baleseteken alapszik. Ettől eltekintve, ugyanaz a dagonya. Traian Ungureanu írása.
Eltévesztették a címet, de ha már betértek, keménykedni kezdtek. Emberükre leltek.
Ahelyett hogy elmennének egy lakatlan szigetre, pár könyvvel. Például.
Vajon tényleg egyesülhet a két párt?
Ezzel az aljas húzással állt elő Răzvan Cuc a bizalmatlansági indítvány napján – állítja a Tarom kirúgott igazgatója.
Pár mondat egy körülrajongott film kapcsán, amely nagyon nem az elnyomó rendszer ellen lázadó kisember-hősről szól. Csakhogy a csodavárókat a valóság egyáltalán nem érdekli.