Iskolakezdési stresszoldó: olyan helyek is vannak, ahol a szomszédhoz járnak iskolába a gyerekek

És nem is az Isten háta mögött. Erdély kellős közepén. Bár, ugye, ez is lehet relatív.
Hirdetés

Nyakunkon az iskolakezdés: fejünkhöz kapkodunk, jaj tanszerek, jaj milyen lesz az óvónéni, a tanító bácsi, jaj, megint mit hány elénk a totál fejetlen közoktatási rendszer…

És akkor az ember értesül például a Kolozs megyei Pecsétszeg községhez tartozó Huta falubeli esetről. És hirtelen elcsendesül.

Ebben a faluban sosem volt olyan épület, amelyet bárki nyugodt lélekkel iskolának nevezhetne. Persze, kevés volt a gyerek, akkor meg minek. És ahogy sejthető, egyre kevesebb nebulónak való szaladgál az utcákon. Az idei tanévkezdésre hat óvodás korú és hat elemi iskolás korú gyermek gyűlt össze.

Oké, de ha nincs iskola, hol fognak tanulni? Hát a szomszéd házában. Aki nagylelkűen tanteremmé varázsolta az egyik szobáját, ott van az óvoda. És az elemi iskolások? Ők a nyári konyhából lett osztályterembe járnak. Na de a sokat disputált vécével mi van? Nem, nincs az udvar végében. A gyerekek megosztoznak a toaletten a nagylelkű háztulajdonossal. Ja, a taneszközöket összeadakozták a népek. Oktatót pedig hála Istennek nem kellett adakozni. Az megvan.

Hirdetés

És hogy néz ki a jövő? Sehogy. Pecsétszeg polgármestere rég kéri az iskolára való állami pénzt, de nem adják, ha egyszer nincs elég gyerek. Minek befektetni? Gyászos egy patthelyzet. Sőt, a központból pár éve azt üzengetik, hogy ha tovább fogy a gyerek, cakkumpakk, beszüntetik az iskolát.

Ám a helybeliek nem adják fel. Ilyen az ember. Szponzori pénzekből, adakozásból nekifogtak egy művelődési ház megépítésének, ahova két osztálytermet is terveztek. Hogy lesz-e belőle valami, ez a szép jövő titka.

Hirdetés