„Élőben” követhetjük a Kis-Tibetbe zarándokoló kolozsvári újságíró útját
Pengő Zoltán szeptember elsején indul el gyalogszerrel a magyarok őshazáját kutató Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain.
„Két nap múlva belevágok életem eddigi legnagyobb kalandjába” – írja Pengő Zoltán kolozsvári újságíró, akinek feltett szándéka, hogy – nagyjából – azt az útvonalat járja be, többnyire gyalog, amin a háromszéki tudós, utazó, a Csomakőrösön született Kőrösi Csoma Sándor indult el, szinte kereken 200 évvel ezelőtt, 1819. november 24-én, azzal a vággyal, hogy megtalálja a magyarok elfelejtett őshazáját.
„Ennek a történetnek az első mozzanatára sok évvel ezelőtt, valamikor gyerek- és serdülőkorom határán került sor, amikor kézbe vettem Szilágyi Ferenc: Így élt Kőrösi Csoma Sándor című kötetét. A könyvnek sok részletére mai napig élesen emlékszem, mondatokra, illusztrációkra egyaránt. Túlzás nélkül mondhatom, hogy ez adta a kezdeti löketet” – vallja inspirációjáról.
Kőrösi Csoma Sándor útvonalát ábrázoló pannó szülőfalujában, Csomakőrösön|Fotó forrása: travellina.hu
A terv részleteiről annak idején mi is beszámoltunk: Pengő egy hétezer kilométeres zarándokúttal kívánja felhívni a román és a nemzetközi közvélemény figyelmét a magyar nyelvterületen kívül kevéssé ismert székely tibetológusra, akinek többek közt az első tibeti-angol szótárat és egy sor más, a buddhizmussal és Tibettel kapcsolatos tudományos munkát köszönhet a világ. Az utat egyébként mintegy kilenc hónap alatt tenné meg, némi eltéréssel ugyanazt a távot járná be, mint Csoma, és csak azokban a térségekben (például Afganisztán) ülne járműre, ahol a magányos gyaloglás veszélyeztetheti a testi épségét.
Az újságíró szeptember elsején indul gyalog Nagyenyedről – ahol annak idején Csoma a tanulmányait végezte, és onnan is vágott neki a világnak –, útjának végcélja pedig az Indiához tartozó, Kis-Tibetként ismert Ladakh, pontosabban az itt található Zangla. Azért nem Dardzsiling, ahol a székely-magyar utazó nyugszik, mert Csoma – akit egyes buddhista közösségekben szent emberként, bódhiszattvaként tisztelnek – az indiai Ladakhban fejtette ki tudományos tevékenységének jó részét, tibetiül is itt tanult meg.
A zanglai palota, benne Csoma szobájával|Fotó forrása: Csoma's Room Foundation Facebook-oldala
Mint a kolléga – aki „nagy utazására” egy székely és egy román zászlót is magával visz – beharangozó bejegyzésében írja, nincs a nagyközönség számára elérhető román nyelvű munka Kőrösi Csoma munkásságáról, ezért még azt sem zárja ki, hogy azt ő fogja megírni, de csak miután végigment a hétezer kilométeres úton. Pengő útja egyébként a The Kőrös Project – From Transylvania to Ladakh elnevezésű Facebook-oldalon követhető, kiss túlzással azt is mondhatnánk, hogy élőben – mi tagadás, alig várjuk a bejelentkező posztokat.
Addig is szurkolunk Pengő Zolinak, és küldjük ezt a dalt:
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
