Pengő Zoltán szeptember elsején indul el gyalogszerrel a magyarok őshazáját kutató Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain.
„Két nap múlva belevágok életem eddigi legnagyobb kalandjába” – írja Pengő Zoltán kolozsvári újságíró, akinek feltett szándéka, hogy – nagyjából – azt az útvonalat járja be, többnyire gyalog, amin a háromszéki tudós, utazó, a Csomakőrösön született Kőrösi Csoma Sándor indult el, szinte kereken 200 évvel ezelőtt, 1819. november 24-én, azzal a vággyal, hogy megtalálja a magyarok elfelejtett őshazáját.
„Ennek a történetnek az első mozzanatára sok évvel ezelőtt, valamikor gyerek- és serdülőkorom határán került sor, amikor kézbe vettem Szilágyi Ferenc: Így élt Kőrösi Csoma Sándor című kötetét. A könyvnek sok részletére mai napig élesen emlékszem, mondatokra, illusztrációkra egyaránt. Túlzás nélkül mondhatom, hogy ez adta a kezdeti löketet” – vallja inspirációjáról.

Kőrösi Csoma Sándor útvonalát ábrázoló pannó szülőfalujában, Csomakőrösön|Fotó forrása: travellina.hu
A terv részleteiről annak idején mi is beszámoltunk: Pengő egy hétezer kilométeres zarándokúttal kívánja felhívni a román és a nemzetközi közvélemény figyelmét a magyar nyelvterületen kívül kevéssé ismert székely tibetológusra, akinek többek közt az első tibeti-angol szótárat és egy sor más, a buddhizmussal és Tibettel kapcsolatos tudományos munkát köszönhet a világ. Az utat egyébként mintegy kilenc hónap alatt tenné meg, némi eltéréssel ugyanazt a távot járná be, mint Csoma, és csak azokban a térségekben (például Afganisztán) ülne járműre, ahol a magányos gyaloglás veszélyeztetheti a testi épségét.
Az újságíró szeptember elsején indul gyalog Nagyenyedről – ahol annak idején Csoma a tanulmányait végezte, és onnan is vágott neki a világnak –, útjának végcélja pedig az Indiához tartozó, Kis-Tibetként ismert Ladakh, pontosabban az itt található Zangla. Azért nem Dardzsiling, ahol a székely-magyar utazó nyugszik, mert Csoma – akit egyes buddhista közösségekben szent emberként, bódhiszattvaként tisztelnek – az indiai Ladakhban fejtette ki tudományos tevékenységének jó részét, tibetiül is itt tanult meg.

A zanglai palota, benne Csoma szobájával|Fotó forrása: Csoma's Room Foundation Facebook-oldala
Mint a kolléga – aki „nagy utazására” egy székely és egy román zászlót is magával visz – beharangozó bejegyzésében írja, nincs a nagyközönség számára elérhető román nyelvű munka Kőrösi Csoma munkásságáról, ezért még azt sem zárja ki, hogy azt ő fogja megírni, de csak miután végigment a hétezer kilométeres úton. Pengő útja egyébként a The Kőrös Project – From Transylvania to Ladakh elnevezésű Facebook-oldalon követhető, kiss túlzással azt is mondhatnánk, hogy élőben – mi tagadás, alig várjuk a bejelentkező posztokat.
Addig is szurkolunk Pengő Zolinak, és küldjük ezt a dalt:
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Ro-Mánia a köbön! Ha valakinek van felesleges pénze, így dobhatja ki, avagy hogy nyert új értelmet a hazai szakkifejezés, miszerint viața bate filmul (az élet még a filmet is lekörözi).
Esélyesebb, hogy technokrata miniszterelnöke lesz Romániának, mint hogy valamely pártpolitikus – derül ki a Polymarket előrejelzési piac fogadásaiból.
A trianonitisz nem gyógyítható, de meg lehet tanulni együtt élni vele anélkül, hogy folyamatosan tüneteket produkálna. MCC-történészkerekasztal, hetedik szint.
Székely János szombathelyi megyés püspök lesz a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka. A szervezés már javában zajlik, az idei búcsú jelmondata pedig a keresztséget állítja középpontba.
„Ízlésromboló rángatózásnak” nevezte Tőkés László nyugalmazott református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Hegedűs Zsolt tiszás politikusnak, az egészségügyi miniszteri tisztség várományosának táncát.
Egy 13 éves lány megerőszakolásával gyanúsítanak két küküllővári kamaszt.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.