Pengő Zoltán szeptember elsején indul el gyalogszerrel a magyarok őshazáját kutató Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain.
„Két nap múlva belevágok életem eddigi legnagyobb kalandjába” – írja Pengő Zoltán kolozsvári újságíró, akinek feltett szándéka, hogy – nagyjából – azt az útvonalat járja be, többnyire gyalog, amin a háromszéki tudós, utazó, a Csomakőrösön született Kőrösi Csoma Sándor indult el, szinte kereken 200 évvel ezelőtt, 1819. november 24-én, azzal a vággyal, hogy megtalálja a magyarok elfelejtett őshazáját.
„Ennek a történetnek az első mozzanatára sok évvel ezelőtt, valamikor gyerek- és serdülőkorom határán került sor, amikor kézbe vettem Szilágyi Ferenc: Így élt Kőrösi Csoma Sándor című kötetét. A könyvnek sok részletére mai napig élesen emlékszem, mondatokra, illusztrációkra egyaránt. Túlzás nélkül mondhatom, hogy ez adta a kezdeti löketet” – vallja inspirációjáról.

Kőrösi Csoma Sándor útvonalát ábrázoló pannó szülőfalujában, Csomakőrösön|Fotó forrása: travellina.hu
A terv részleteiről annak idején mi is beszámoltunk: Pengő egy hétezer kilométeres zarándokúttal kívánja felhívni a román és a nemzetközi közvélemény figyelmét a magyar nyelvterületen kívül kevéssé ismert székely tibetológusra, akinek többek közt az első tibeti-angol szótárat és egy sor más, a buddhizmussal és Tibettel kapcsolatos tudományos munkát köszönhet a világ. Az utat egyébként mintegy kilenc hónap alatt tenné meg, némi eltéréssel ugyanazt a távot járná be, mint Csoma, és csak azokban a térségekben (például Afganisztán) ülne járműre, ahol a magányos gyaloglás veszélyeztetheti a testi épségét.
Az újságíró szeptember elsején indul gyalog Nagyenyedről – ahol annak idején Csoma a tanulmányait végezte, és onnan is vágott neki a világnak –, útjának végcélja pedig az Indiához tartozó, Kis-Tibetként ismert Ladakh, pontosabban az itt található Zangla. Azért nem Dardzsiling, ahol a székely-magyar utazó nyugszik, mert Csoma – akit egyes buddhista közösségekben szent emberként, bódhiszattvaként tisztelnek – az indiai Ladakhban fejtette ki tudományos tevékenységének jó részét, tibetiül is itt tanult meg.

A zanglai palota, benne Csoma szobájával|Fotó forrása: Csoma's Room Foundation Facebook-oldala
Mint a kolléga – aki „nagy utazására” egy székely és egy román zászlót is magával visz – beharangozó bejegyzésében írja, nincs a nagyközönség számára elérhető román nyelvű munka Kőrösi Csoma munkásságáról, ezért még azt sem zárja ki, hogy azt ő fogja megírni, de csak miután végigment a hétezer kilométeres úton. Pengő útja egyébként a The Kőrös Project – From Transylvania to Ladakh elnevezésű Facebook-oldalon követhető, kiss túlzással azt is mondhatnánk, hogy élőben – mi tagadás, alig várjuk a bejelentkező posztokat.
Addig is szurkolunk Pengő Zolinak, és küldjük ezt a dalt:
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Kétszer is behatolt egy buşteni-i házba egy anyamedve bocsaival pénteken, míg végül kilőtték a délután folyamán. A három bocs közül az egyik halálosan megsérült, a másik kettő pedig az erdőbe menekült.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.