Mi az ára Romániának és Grönlandnak?

Jelen szöveg a România Liberă oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Grönland nem eladó – jelentette be a dán kormányfő.

Ugyanazon a napon Klaus Iohannis, egy tízszer kisebb területű, de a világ legnagyobb szigetével összehasonlítható forrásokkal rendelkező ország elnöke „Yes, I do”-t mondott Donald Trump minden követelésére.

Az AEÁ elnöke, Donald Trump nagy betűkkel akarja beírni a nevét a történelemkönyvbe Andrew Johnson elnöké mellé, aki 1867-ben alig 7 millió dollárért, négyzetkilométerenként nagyjából 5 dollárért vásárolta meg az oroszoktól Alaszkát.
Klaus Iohannis nem kívánta nevét a híres George Pomuţ (Pomucz György; további adatok itt – a szerk.) tábornok mellé íratni, aki az AEÁ szentpétervári konzulja volt, amikor Oroszország és az AEÁ a leghatékonyabb akvizícióról tárgyaltak. Az amerikaiak nem sokkal később hegyekben termelték ki az aranyat, kétségbeesésbe kergetve a természeti kincseivel gazdálkodni képtelen Kremlt.

Klaus Iohannis semmit sem kért az amerikai elnök követeléseiért cserébe és országa érdekét sem nézte.

A Iohannis és Trump által a Fehér Házban aláírt közös nyilatkozat nyilvánvalóan az AEÁ érdekeit tartja szem előtt Kínával és Oroszországgal kapcsolatosan a kibernetika, illetve az energia területén. A nyilatkozatnak két pillére van Románia kínai cégekkel meglévő kereskedelmi kapcsolatai fejlesztése ellen, melyek az 5G területére és a cernavodai nukleáris erőműbe történő befektetésre vonatkoznak. Ezen kívül az amerikai adminisztráció jobb törvényeket kér a földgáz-kitermelés területén, ezzel az ExxonMobil-t támogatva.

Iohannis semmit sem kért a román nép nevében. Egy nyomorúságos bejegyzés van a hivatalos dokumentumban, mely szerint elősegítik majd Románia bekerülését a Visa Waiver programba, ami valójában csak áltatás vagy csecsebecsés vigasz. A vízumokkal kapcsolatos amerikai törvények pontosak, világosak és egy sor feltétel teljesülését írják elő.

Romániának is vannak korrupcióellenességre vonatkozó törvényei, egy Victoria Nuland, az előző amerikai adminisztráció bukaresti küldönce által kikényszerített jogszabály-csomag.

Ráadásul az amerikai normák ugyanolyan világosak, pontosak és kemény büntetéseket írnak elő a hivatallal való visszaélés esetére.

Donald Trump, aki Iohannisnál sokkal jobban tud a „The winner takes it all” kottájából játszani,

nagy ívben lehugyozta a hivatallal való visszaélésről szóló törvény rendelkezéseit.

Gyakorlatilag mit kért Trump Iohannistól? Kényszerítse rá a kormányt (holott nálunk nem elnöki köztársaság van), hogy módosítsa a fekete-tengeri gázkitermelésre vonatkozó offshore-törvényt. Mindezt úgy, hogy az ExxonMobil képviselői első körben egyetértettek a törvény rendelkezéseivel. Azonban miután konzultáltak a pénzügyi elemzőikkel, megállapították, hogy a román jogrendben a jóváírás nem visszamenőleges. És ekkor következtek a vádak, a befektetések visszavonásával, a kitermelési területek eladásával és más hasonlókkal való fenyegetőzések.

A jóváírás a következőképpen írható le: kitermelsz 100 milliárdnyi gázt, számlákkal lefeded a profitot, mondjuk 30 milliárd értékben, a román államnak pedig már semmi sem marad.

A sokkal inkább szovjet ukázra hasonlító közös nyilatkozatban arról van szó,

hogy „közös érdek olyan befektetési légkör létrehozása, mely átláthatóságot, kiszámíthatóságot és stabilitást biztosít”. Persze, hogy ez nem a Dedemannak vagy akármilyen sligovicagyártónak szól, aki a tengerentúlon szeretne vállalkozást indítani.

Mivel a retorikának megvan a maga redundanciája, el kell mondani, hogy Romániában a nyereségadó negyede az egyesült államokbelinek. Módosítja az amerikai Kongresszus a pénzügyekről szóló törvényt azért, mert ez áll egy közös nyilatkozatban? Legyünk komolyak! A lépés egyoldalú. Egyszerűen lefordítható. Ha még egy mandátumot akarsz, akkor érvényesítsd országodban az amerikai cégek érdekeit. Egyszerű, mint a „jó napot”.

A közbeszerzésekre vonatkozó sürgősségi kormányrendeletben nincsenek rendelkezések egy versenyző kizárásáról

Ami pedig egy cég közbeszerzésben való szabad részvételének korlátozását illeti, erre vonatkozóan az AEÁ elnökének szintén volt egy kérése, és senki sem árulta el neki, hogy Romániának egyértelmű törvényei vannak a közbeszerzések terén, hogy a 45/2018. sz. sürgősségi kormányrendelet 215. cikkelye előírja:

„(1) A megbízó hatóság tájékoztat minden jelöltet/ajánlattevőt a kiválasztás eredményével kapcsolatosan hozott döntésekről, az eljárás eredményéről, illetve a közbeszerzési szerződés/keretegyezmény odaítéléséről/megkötéséről vagy dinamikus beszerzési rendszerben történő elfogadásról, azokat az okokat is beleértve, melyek a szerződés oda nem ítélésére, egy keretegyezmény meg nem kötésére, egy dinamikus beszerzési rendszer nem alkalmazására, vagy a pályáztatási folyamat megismétlésére vonatkozó döntés alapját képezik, a lehető leghamarabb, de nem később mint 3 nappal a szóban forgó döntések meghozatala után.”

„Igyekszünk elkerülni az 5G-s távközlési hálózatokba történő kínai befektetéseket kísérő biztonsági kockázatokat”, áll a nyilatkozatban. Bár nem említik az AEÁ adminisztrációja által kibernetikai kémkedési gyanú okán drasztikus szankcióknak alávetett Huawei cég nevét, a közös nyilatkozat azt sugallja, hogy Románia olyan szűrők alkalmazását veszi számításba az 5G-s pályázat végrehajtása során, melyek megakadályozzák a Huawei esetleges részvételét.

A tisztviselőktől azt kérik, hogy kövessenek el hivatallal való visszaélését. Ki védi majd meg őket?

A román tisztviselőket gyakorlatilag arra kényszerítik, hogy nem tartsák be a törvényt, ami „büntetőügyessé” változtathatja őket. Mi történik, miután az nyer, akinek kell? Az AEÁ bukaresti nagykövetsége védelembe helyezi majd őket?

Ugyanerre fogják kényszeríteni a 100 százalékban román tulajdonban lévő Nuclearelectricát is. Többet nem fejleszthet programokat a kínaiakkal, mert ezt kérte a stratégiai partner.

Az egész rendben lévőnek tűnik, abban az értelemben, hogy ha parancs, akkor szívesen. De nekünk mi hasznunk lesz ebből? Talán csak Iohannisnak lesz, egy mandátum. És miért? Egy újabb szolgasorba kerülésért? És mi van, ha a parlamenti többség szembeszáll? Mit tesz majd az elnök? Megvár majd egy liberális kormányt, mely totálisan átadja az országot? Brătianuék forognának a sírjukban, akiknek a „Mi magunk” volt a szlogenjük.

Visszasírjuk Mária királynét

Romániát már régóta áruba bocsájtotta az összes elnöke. Őfelsége II. Margit dán királynő kormányfője bejelentette, hogy a királyság Grönlandja nem eladó. Autonómiája van.

Máris visszasírom Mária királynét, aki 1926-ban bámulatba ejtette Amerikát. Nem ment, hogy bármit is felkínáljon az amerikai elnöknek. Lehet, hogy ez utóbbi meg szerette volna ismerni a szép és fenséges kárpáti tündért. Nem így lett.

Még egy érv az alkotmányos monarchia mellett. Egyetlen uralkodó sem adta volna át magát kulcsrakészen. Miért? Egyszerű: mert nem lett volna szüksége egy újabb mandátumra.

Klaus Iohannis egy újabb mandátum kedvéért kulcsrakészen átadta Romániát stratégiai partnerének. Angela Merkel kétségbeesésére azt is aláírta, hogy szembe fog szállni az Északi Áramlat II-vel.