Ha valami elkeserítő, akkor ez az.
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Zuhognak a szerencsétlenségek Romániára. Olybá tűnik a mioritikus térség, hogy július vége, a caracali tragédia óta egy óriási tévéstúdióvá változott, ahonnan 24 órából 24 órán keresztül csak a nem olyan rég még általában „Ötórás hírek”-ként ismert híradók stílusában állandóan frissített tudósításokat sugároznak.
Számtalan jele van annak, hogy már senki sem képes vagy nem akarja érvényesíteni azt a hatáskört, amellyel törvény által felruházták, de amiért jelentős fizetséget kapott és kap továbbra is. Az úgynevezett felelős tényezők csak megállapítanak, sajnálkoznak és lépéseket ígérnek. Bölcsen és szomorúan fontoskodó ábrázattal kinyilatkoztatják, hogy ezt vagy azt a tragédiát el lehetett volna kerülni. Nem történt meg. Hozzáteszik, hogy számolatlanul történtek hibák, hogy kemény vizsgálatok lesznek és hogy a bűnösök megfizetnek. Mintha a legkeményebb törvényi és erkölcsi büntetés megválthatná, például, a caracali Alexandra Măceşanu és Luiza Malancu (helyesen: Melencu – a szerk.), vagy a Săpocánál megölt öt és nyolc súlyosan megsebesített ember hozzátartozóinak fájdalmát.
akár Mihai Fifor úrról, az ideiglenes belügyminiszterről, vagy Sorina Pintea asszonyról van szó, az egészségügytől. Komolyak, titokzatosak, szomorúak. Mindentudókként pózolnak, lemondásokat és leváltásokat jelentenek be, de a leggyakrabban inadekvátságban szenvednek. Akkor beszélnek, amikor hallgatniuk kellene és fordítva. A kulcspillanatokban amnéziásnak mutatkoznak. Megjátsszák, hogy nem tudják, miről beszél X riporter, holott alig két-három nappal korábban éppen ők szólták el magukat, pontosan azokról a szürke vagy egyenesen fekete tényekről, melyekről most részleteket kérnek tőlük.
Mind Fifor úr, mind Pintea asszony türelmet kér a közvéleménytől. Azt követelik, hogy senki se politizálja át a helyzetet és – Isten őrizz! – nehogy hangosan megjegyezze, hogy ennek vagy annak az intézménynek a vezetőségi tisztségeibe, ahol éppen valamilyen nagy zűr történt, párttagkönyvvel rendelkező alkalmatlanokat neveztek ki. Sem Pintea asszony, sem Teodorovici úr nem felejti el hozzátenni, hogy senkinek,
Holott, ahogy az könnyen látható volt, a rendőrség a lehető leggyengédebb, kölcsönösen előnyös kapcsolatban áll az alvilági figurákkal, baráti viszonyt ápol velük, „értékes útmutatásokat” kap tőlük és a rivális klánok érdekeinek megfelelően megosztott, az állami kórházakban pedig fejetlenség honol.
Egy pszichiátriai kórházban, mint amilyen a Bodza (Buzău) megyei săpocái, amelyről mindenki tudja, hogy – meghatározásából adódóan – jelentős kockázatú kórház, mind az oda beutaltak, mind az alkalmazottak számára, ahol voltak már durva incidensek, tudatosan egy ágyba fektetnek két pácienst. És ezért, Pintea asszony szerint, az egészségügyi és vezetési hatáskörökkel rendelkezők hibásak, de azok a szakszervezetisek is, akik nem kértek egyebet, csak a törvény által előírt pótlékok maximális kifizetését. A rokonok is bűnösök, akik otthagyják a sorsüldözötteket.
a legkisebb esélyt sem az ilyenfajta betegeknek és a családjaiknak, óvatosan kihagyják az egyenletből. Azt az államot, amely beszedi az egészségügyi járulékokat, az adókat és a díjakat. És napról napra egyre gyengébbnek látszik. Egyre inkább egy gazdátlan tanyára hasonlít.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Több millió ember nyugdíját rosszul számolták ki – derül ki egy vizsgálatból, amit a nyugdíjpénztárnál végeztek.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.
Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A szigorú diéták helyett apró, fenntartható változtatásokra épít Negoiță Robert sporttáplálkozási szakértő módszere. Tapasztalatai szerint a tartós fogyás kulcsa nem a megvonás, hanem a fokozatos szokásváltás.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.