// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

A 24/24 órában sugárzott ötórás hírek országa

// HIRDETÉS

Ha valami elkeserítő, akkor ez az.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Zuhognak a szerencsétlenségek Romániára. Olybá tűnik a mioritikus térség, hogy július vége, a caracali tragédia óta egy óriási tévéstúdióvá változott, ahonnan 24 órából 24 órán keresztül csak a nem olyan rég még általában „Ötórás hírek”-ként ismert híradók stílusában állandóan frissített tudósításokat sugároznak.

Mintha a senki földjévé változott volna az ország.

Számtalan jele van annak, hogy már senki sem képes vagy nem akarja érvényesíteni azt a hatáskört, amellyel törvény által felruházták, de amiért jelentős fizetséget kapott és kap továbbra is. Az úgynevezett felelős tényezők csak megállapítanak, sajnálkoznak és lépéseket ígérnek. Bölcsen és szomorúan fontoskodó ábrázattal kinyilatkoztatják, hogy ezt vagy azt a tragédiát el lehetett volna kerülni. Nem történt meg. Hozzáteszik, hogy számolatlanul történtek hibák, hogy kemény vizsgálatok lesznek és hogy a bűnösök megfizetnek. Mintha a legkeményebb törvényi és erkölcsi büntetés megválthatná, például, a caracali Alexandra Măceşanu és Luiza Malancu (helyesen: Melencu – a szerk.), vagy a Săpocánál megölt öt és nyolc súlyosan megsebesített ember hozzátartozóinak fájdalmát.

A miniszterek egymást váltják a szóban forgó óriási stúdióban,

akár Mihai Fifor úrról, az ideiglenes belügyminiszterről, vagy Sorina Pintea asszonyról van szó, az egészségügytől. Komolyak, titokzatosak, szomorúak. Mindentudókként pózolnak, lemondásokat és leváltásokat jelentenek be, de a leggyakrabban inadekvátságban szenvednek. Akkor beszélnek, amikor hallgatniuk kellene és fordítva. A kulcspillanatokban amnéziásnak mutatkoznak. Megjátsszák, hogy nem tudják, miről beszél X riporter, holott alig két-három nappal korábban éppen ők szólták el magukat, pontosan azokról a szürke vagy egyenesen fekete tényekről, melyekről most részleteket kérnek tőlük.

Mind Fifor úr, mind Pintea asszony türelmet kér a közvéleménytől. Azt követelik, hogy senki se politizálja át a helyzetet és – Isten őrizz! – nehogy hangosan megjegyezze, hogy ennek vagy annak az intézménynek a vezetőségi tisztségeibe, ahol éppen valamilyen nagy zűr történt, párttagkönyvvel rendelkező alkalmatlanokat neveztek ki. Sem Pintea asszony, sem Teodorovici úr nem felejti el hozzátenni, hogy senkinek,

egyetlen egyszerű adó- és járulékfizető románnak sem szabad elvesztenie az Állam intézményeibe vetett bizalmát.

Holott, ahogy az könnyen látható volt, a rendőrség a lehető leggyengédebb, kölcsönösen előnyös kapcsolatban áll az alvilági figurákkal, baráti viszonyt ápol velük, „értékes útmutatásokat” kap tőlük és a rivális klánok érdekeinek megfelelően megosztott, az állami kórházakban pedig fejetlenség honol.

Egy pszichiátriai kórházban, mint amilyen a Bodza (Buzău) megyei săpocái, amelyről mindenki tudja, hogy – meghatározásából adódóan – jelentős kockázatú kórház, mind az oda beutaltak, mind az alkalmazottak számára, ahol voltak már durva incidensek, tudatosan egy ágyba fektetnek két pácienst. És ezért, Pintea asszony szerint, az egészségügyi és vezetési hatáskörökkel rendelkezők hibásak, de azok a szakszervezetisek is, akik nem kértek egyebet, csak a törvény által előírt pótlékok maximális kifizetését. A rokonok is bűnösök, akik otthagyják a sorsüldözötteket.

Az államot, amely 30 év alatt nem talált semmilyen megoldást,

a legkisebb esélyt sem az ilyenfajta betegeknek és a családjaiknak, óvatosan kihagyják az egyenletből. Azt az államot, amely beszedi az egészségügyi járulékokat, az adókat és a díjakat. És napról napra egyre gyengébbnek látszik. Egyre inkább egy gazdátlan tanyára hasonlít.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS