Elefánt az oktatásban

Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség emelte ki.

A jelenlegi oktatási rendszer előbb-utóbb teljesen összeomlik. Ezt sokan elismerik, de belekapaszkodnak abba a reménysugárba, hogy kell lennie valamilyen reformnak vagy mágikus újraélesztő lépésnek.

Így aztán mindenféle álmegoldásokat találnak ki:

* módosítjuk a tanév struktúráját, vagy a tantárgyakra szánt órák számát;
* vagy magukat a tantárgyakat;
* már az előkészítő csoportban vagy az óvodában bevezetjük a tableteket és a számítógépeket;
* vagy újabb felmérő vizsgákat;
* vagy a már létezőket is megszüntetjük;
* kevesebb házi feladatot adunk a gyermekeknek, vagy ellenkezőleg, adjunk nekik több feladatot;
* vagy tanácsadókat vagy trénereket alkalmazunk a diákoknak, a tanároknak és a szülőknek;
* aztán néhány tanácsadót a… tanácsadóknak.

És így tovább… Folytassák csak tovább és látni fogják, hogy minden nap elő tudnának állni egy reformprogrammal…

Az összes itt felvetett lépés – és az összes más hasonló is– teljesen hiábavaló, mert nem érinti a modern oktatás fő kérdését.

Peter Gray azt mondta, hogy „Amikor arról beszélünk, hogy mi nincs rendben az iskolákkal, úgy teszünk, mintha nem látnánk az elefántot és csak az elefánt körül összegyűlt porról beszélünk”.

De mi ez az elefánt az oktatásban?

Az elefántot az oktatás központosított, kommunista, kollektivista, TSZ-es rendszere képviseli.

A jelenlegi oktatási rendszerben az állam/Központi Bizottság dönti el, hogy mit (tanterv), kivel (a pedagógusok), mikor tanulnak a diákok (a tanév struktúrája) és ezen kívül azt is, hogy mennyit és miként ruház be az oktatásba, az iskolák 95 százaléka pedig köztulajdonban van.

Az oktatási rendszernek demonopolizálásra, decentralizálásra és liberalizálásra van sürgősen szüksége.

A szükséges lépések a következők lennének:

1. Nagyobb óraszámot az iskola által eldöntött tantervben;
2. Az óraszám növeléséről döntsenek a diákok;
3. A kinevezési rendszer megszüntetése;
4. A magánoktatás liberalizálása, mind de jure, mind de facto;
5. A tanúsítások liberalizálása;
6. A finanszírozás iskolai voucher-ek formájában kövesse a diákot;
7. Adójóváírási lehetőségek azok a cégeknek, melyek: a) magániskolákat építenek hátrányos környezetben, vagy b) hátrányos helyzetű iskolákba fektetnek be;
8. A szociális oktatási szolgáltatások kihelyezése (pl.: Teach for Romania, OvidiuRo);
9. A magántanulói rendszer törvényesítése;
10. Adó- és járulékmentesség ezen a területen.

Kinek kellene végrehajtania a reformot?

A reform nagyon nehezen várható el belülről, minden rossz rendszernek megvannak a haszonélvezői.

Persze, a rendszerben jóhiszemű emberek is vannak, de (remélem, hogy tévedek) nincsenek többségben.

Mit kell tennünk:

* támogassuk a fentebb említett lépéseket;
* követeljük a jogainkat: hol van az1600 euró diákonként? (az oktatási költségvetés/diákok és hallgatók száma);
* beszéljünk a jó tapasztalatokról.

----

A cikk barátaim, Vlad Topan és Bogdan Glăvan „TEDxPiaţaUniriiED” keretében tartott előadásain alapul, melyeket kiegészítettem a saját gondolataimmal.
Alexandru Vesa a Teach for Romania öregdiákja, az előző évben pedig tanító volt Ferentari-ban és a „TEDxPiaţaUniriiED – Educaţie care contează” esemény projektmenedzsere. Elvégezte a „Leadership és Pedagógia Akadémiát” – Románia legnagyobb oktatási bootcamp-jét, melynek keretében arra készítik fel a tanár-vezetőket, hogy átírják a kihívásokkal küszködő gyermekek, családok, iskolák és közösségek történetét.

Vlad Topan a „Magánakadémia” alapítója, a „Romániai Ludwig von Mises Intézet” akadémiai alelnöke és különféle oktatási szervezetek tagja. Összehasonlító gazdaságpolitikát, nemzetközi kereskedelmet, korporatív irányítást és nemzetközi pénzügyi piacokat oktat a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémián (ASE).

Bogdan Glăvan a „Liberalismul care îmi place” (Nekem tetsző liberalizmus – E-RS) könyv szerzője és a „Capitalismul. Logica libertăţii” (Kapitalizmus. A szabadság logikája – E-RS) című kötet társszerzője. Közgazdasági egyetemi professzor a Román–Amerikai Tudományegyetemen (URA) és több cikket publikált az American Journal of Economics and Sociology, a Quarterly Journal of Austrian Economics és az Independent Review kiadványokban.