A hazafiság nem trikolórba burkolózott szájtépést jelent, inkább megalapozott tetteket.
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Megfigyeltem, hogy nagyon sokan nem tesznek különbséget valaki támogatása, egy sport szenvedélyes imádása és a hazafias érzés között – összetévesztik ezeket. Az ilyenek a „Gól!”, „Hajrá Simona!”, „Hajrá Románia!”, „Hajrá Steaua”, „Hajrá bármi, ami román!” (pálinka, például) üvöltéseket
A nyelvét nem, az Románia ellensége.
A minap egy bizonyos, jól megszilárdult csőcselékszellemmel rendelkező alak éppenséggel arra akart kényszeríteni, hogy legyek boldog, ugrándozzak örömömben hazafias megfontolásokból, hazaszeretetből… Elmagyarázta nekem, hogyan is állnak a dolgok a hazafiassággal… Mit is mondjak… még a front első vonalában lévők sem hoztak akkora áldozatot, mint amekkorát ő hozott örömében, hogy Simona Halep megnyerte a „Wimbledon”-t. „Képviselve” érezte magát világszerte. Másnaptól kezdve az egész emberiség megváltoztatja majd a véleményét róla és az országról. „Büszke román” volt. Amikor megkérdeztem tőle, belemenne-e abba, hogy havi bére 10 százalékát visszatartanák Simona Halep felkészítésére/edzésére – vagyis, hogy növeljék a „büszke román”-ságát, hogy gyakrabban érezze „képviselve” magát –, hirtelen szögre akasztotta a hazafiságát, kihunyt az öröme és azt mondta, „klisékben gondolkodom”.
Vajon az effajta „hazafiak” közül adott esetben hányan értenek egyet egy ilyenfajta kezdeményezéssel és hányan mondanák/gondolnák a következőket: „De mi közöm nekem hozzá? Ad ő valamit nekem abból, amit megkeres?” Nem mintha ez rosszfajta gondolkodás lenne, de mit kezdünk a hazafias locsogással?
És sok más egyében kívül lenne még egy gond a „hazafisággal”:
Nagyjából mikor jut majd eszünkbe, hogy más területek csúcsképviselőivel is büszkélkedjünk, mint Constantin Brâncuşi, Victor Brauner, Sergiu Celibidache, Dan Grigore, Mircea Eliade, George Emil Palade, Panait Istrati, Tristan Tzara, Eugen Ionescu és mások – vagy akár csak a nemzeti értékekkel, akik nem hódították meg a világ csúcsait? Vajon büszkeségünk hiányának az lenne az oka, hogy a könyvtárakban, könyvesboltokban, koncerttermekben, múzeumokban, műcsarnokokban, laboratóriumokban nem lehet hangosan éljenezni ezeket az értékeket? – „Hajrá Cioran!”, mondjuk.
Azért az üvöltözést a szurkolókra kellene hagyni, ennyire korlátozva, mert a hazafiság megalapozott tetteket jelent, nem szurkolást és nemzeti zászlókba burkolózást.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Egy 16 és egy 17 éves fiatal vesztette életét a csütörtök délutáni csíkverebesi vonatbalesetben, mindketten Tusnád községből származtak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.