A hazafiság nem trikolórba burkolózott szájtépést jelent, inkább megalapozott tetteket.
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Megfigyeltem, hogy nagyon sokan nem tesznek különbséget valaki támogatása, egy sport szenvedélyes imádása és a hazafias érzés között – összetévesztik ezeket. Az ilyenek a „Gól!”, „Hajrá Simona!”, „Hajrá Románia!”, „Hajrá Steaua”, „Hajrá bármi, ami román!” (pálinka, például) üvöltéseket
A nyelvét nem, az Románia ellensége.
A minap egy bizonyos, jól megszilárdult csőcselékszellemmel rendelkező alak éppenséggel arra akart kényszeríteni, hogy legyek boldog, ugrándozzak örömömben hazafias megfontolásokból, hazaszeretetből… Elmagyarázta nekem, hogyan is állnak a dolgok a hazafiassággal… Mit is mondjak… még a front első vonalában lévők sem hoztak akkora áldozatot, mint amekkorát ő hozott örömében, hogy Simona Halep megnyerte a „Wimbledon”-t. „Képviselve” érezte magát világszerte. Másnaptól kezdve az egész emberiség megváltoztatja majd a véleményét róla és az országról. „Büszke román” volt. Amikor megkérdeztem tőle, belemenne-e abba, hogy havi bére 10 százalékát visszatartanák Simona Halep felkészítésére/edzésére – vagyis, hogy növeljék a „büszke román”-ságát, hogy gyakrabban érezze „képviselve” magát –, hirtelen szögre akasztotta a hazafiságát, kihunyt az öröme és azt mondta, „klisékben gondolkodom”.
Vajon az effajta „hazafiak” közül adott esetben hányan értenek egyet egy ilyenfajta kezdeményezéssel és hányan mondanák/gondolnák a következőket: „De mi közöm nekem hozzá? Ad ő valamit nekem abból, amit megkeres?” Nem mintha ez rosszfajta gondolkodás lenne, de mit kezdünk a hazafias locsogással?
És sok más egyében kívül lenne még egy gond a „hazafisággal”:
Nagyjából mikor jut majd eszünkbe, hogy más területek csúcsképviselőivel is büszkélkedjünk, mint Constantin Brâncuşi, Victor Brauner, Sergiu Celibidache, Dan Grigore, Mircea Eliade, George Emil Palade, Panait Istrati, Tristan Tzara, Eugen Ionescu és mások – vagy akár csak a nemzeti értékekkel, akik nem hódították meg a világ csúcsait? Vajon büszkeségünk hiányának az lenne az oka, hogy a könyvtárakban, könyvesboltokban, koncerttermekben, múzeumokban, műcsarnokokban, laboratóriumokban nem lehet hangosan éljenezni ezeket az értékeket? – „Hajrá Cioran!”, mondjuk.
Azért az üvöltözést a szurkolókra kellene hagyni, ennyire korlátozva, mert a hazafiság megalapozott tetteket jelent, nem szurkolást és nemzeti zászlókba burkolózást.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Megindokolta Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, hogy miért nem hívták meg Magyar Péter miniszterelnököt a szervezők a Tusványos idei rendezvényeire. A kormányfő a napokban kifogásolta, hogy nem kapott meghívást.
Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Megszavazta Marosvásárhely önkormányzata az idei díszpolgárok névsorát, noha a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nyílt levélben tiltakozott a jelöltek – különösen néhai Kincses Előd jogász, közíró – ellen.
A jubileumi, 35. Tusványoson idén is a magyar és a határon túli közélet számos ismert szereplője vesz részt. A közéleti programok középpontjában a béke és a gazdasági kihívások állnak, a Tisza-frakció meghívott képviselői távol maradnak a rendezvénytől.
Narancssárga, majd vörös hőségriasztás lép életbe Hargita, Maros és Kovászna megyében a hétvégén, a meteorológusok szerint vasárnap már rendkívüli hőségre és fokozott hőérzetre kell számítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.