// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Belvárosi műemlékeket dózerolnának le Váradon, hogy üvegpalotákat építsenek a IT-soknak

// HIRDETÉS

Akcióban Ilie Bolojan buldózere.

Ismét sikerült magára haragítania a közvéleményt Ilie Bolojan nagyváradi polgármesternek. Miután nemrég a túl alacsony városközponti épületek szúrták a szemét, az elöljáró most újabb elszállt tervvel állt elő a történelmi belváros átalakítására.

Az épített örökség ellen elkövetett merényletet a város fejlődésével indokolja,

több belvárosi műemléket ugyanis azért dózeroltatna le vagy építtetne át a polgármester, hogy – és most fogózzon meg – helyet biztosítson a IT-cégek számára.

Ilie Bolojan valamiért azt gondolja, hogy a programozók csak ötszintes belvárosi ingatlanokban képesek dolgozni,

így több épületet is kiszemelt a városközpontban, melyek szerinte 5-10 ezer négyzetméteres irodaházakká alakíthatók. Ezek egyike a megyei kórház Körös Áruházzal szembeni épülete, mely egyben a város első közkórháza is volt. 1806-ban kezdték el építeni, majd több szakaszban bővítették, romantikus stílusban készült, az angol gótika elemeivel fűszerezve.

A másik kiszemelt helyszín ennél is régebbi, a Kálvin János utcán található Rhédey-ház a 18. században épült barokk stílusban. Bár a neve ellenére nem a Rhédey-család építette, mindenképp a város egyik legrégebbi épülete, szintén műemlék, de Bolojant ez cseppet sem zavarja.

Fotók: Oradea.Travel

Az elöljáró nem csak tágas irodákkal csábítaná Nagyváradra a programozókat, a számítástechnikát tanuló egyetemisták szállását és étkeztetését is állná, ha a városban sajátítják el a menő szakmát,

évi 2000 lejes ösztöndíjat biztosítva számukra.

Amúgy a váradi városvezetés nem csak jelenleg közintézmények székhelyéül szolgáló ingatlanokra vetett szemet, magánépületeket is üvegpalotákká varázsolna a befektetők kedvéért, ezért a jövőben több tulajdonost is megkeres modernizálási szándékával.

Szóval, kedves Olvasó, most nézzen körbe a Pece-parti Párizsban! Nem biztos, hogy pár év múlva is így fog kinézni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS