Alaposan megfuthat a szekér azoknak, akik egyetemet végeztek, ha a parlament komolyan veszi, és megszavazza azt a törvénytervezetet, amely az iskolai végzettség függvényében határozná meg a minimálbér összegét.

A tervezetet 38 képviselő írta alá – a PSD, a PNL, az USR, az ALDE és az RMDSZ részéről –, sőt Marius Budăi munkaügyi miniszter is.

A kidolgozók ebben 11 kategóriába osztanák a munkavállalókat, a szakképzettség nélküli munkástól a doktori fokozattal rendelkezőig. 

A szakképesítés nélküli munkás keresné a legkevesebbet, az ő minimálbére jelentene az alapegységet, vagyis itt a szorzó csak egyszeres.

A legmagasabb szorzó értelemszerűen a doktori címmel rendelkező munkavállalóknak járna – ez 2,8-as.

Egy betanított munkás szorzója már 1,20-as lenne, és ugyanerre lenne elegendő a gimnáziumi diploma.

Aki viszont érettségi után még valamilyen szakmát is kitanul, már 1,25-ös szorzóval kalkulált minimálbért kapna.

A főiskolai végzettség szorzója 1,50.

Az alapfokú egyetemi diplomáért 2,20-as, a mesteri diplomáért, 2,50-es, a doktori címért pedig 2,80-as szorzó járna – már abban az esetben, ha a munkavállaló a saját munkakörének megfelelő tárgykörben szerezte.

A jelenlegi viszonyok mellett ez annyit jelentene, hogy egy szakképesítés nélküli munkás bruttó 2080 lejes minimálbért kapna, egy szakképzett munkás vagy egy érettségizett munkavállaló 2500-at, míg

egy felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazott legalább ennek kétszeresét, vagyis bruttó 5200 lejt.

A gazdasági szakértők húzzák a szájukat a tervezet miatt, mondván: az torzítaná a munkaerő-piacot.

A tervezetet a szenátusban terjesztették elő, ha ott átmegy, akkor még a képviselőháznak is el kell fogadnia, és az államfőnek is ki kell hirdetnie.