Hét vértanú görögkatolikus püspököt avatott boldoggá, majd a helyi roma közösség tagjaival találkozott Ferenc pápa Balázsfalván, a Szabadság mezején, ahol mintegy százezer hívő gyűlt össze ebből az alkalomból. A szentmisét 800 pap jelenlétében celebrálta a szentatya, akinek ez volt az utolsó napja Erdélyben:

vasárnap délután a nagyszebeni repülőtéren búcsúzott romániai híveitől.

A helyszínen több világi méltóság, köztük Klaus Iohannis államfő, Viorica Dăncilă kormányfő és Margaréta hercegnő is tiszteletét tette. Az eredeti programmal ellentétben, a rossz időjárási viszonyok miatt Nagyszebenből gépkocsival vitték Őszentségét Balázsfalvára, és nem helikopterrel.

A hét mártír püspök, akit boldoggá avattak: Valeriu Traian Frenţiu, Vasile Aftenie, Ioan Suciu, Tit Liviu Chinezu, Ioan Bălan, Alexandru Rusu és Iuliu Hossu. Jelképes értékkel bírt, hogy a pápa trónusát részben a máramarosszigeti és a szamosújvári börtönből származó fából építették. Ebben a két börtönben szenvedett mártíriumot a boldoggá avatott püspökök szinte mindegyike. A görög-katolikusok

1994 óta várják, hogy vértanú püspökeiket boldoggá avassák.

Ferenc pápa arról beszélt, hogy a hét mártír püspök példaértékű hittel és szeretettel szolgálta népét, és inkább eltűrte a nehéz rabságot, a kínzásokat, mintsem hogy hitét megtagadja. Fellázadtak egy önkényes rendszer ellen, amely az ember alapvető jogait próbálta eltiporni. A román népre hagyott örökségüket két szóval lehet jellemezni: szabadság és nagylelkűség – jelentette ki Őszentsége, aki szerint ma is felütik a fejüket olyan új eszmék, amelyek a leggazdagabb kulturális és vallási hagyományokból érkező embereket is el akarják szakítani gyökereiktől. A Szentatya az 1586-os tordai országgyűlésen hozott, vallási toleranciáról szóló rendelkezést is megemlítette.

„Vannak hangok, amelyek félelmet és széthúzást próbálnak elhinteni, és el akarják törölni ezen tájak legbecsesebb örökségét”

– mondta, leszögezve, hogy az 1586-os tordai országgyűlésen hozott döntés mindenféle radikalizmust büntetett, a vallási toleranciát hirdette, elsők között Európában.

Romániai látogatása harmadik napjának végén a balázsfalvi roma közösséggel találkozott Őszentsége a két héttel ezelőtt felszentelt templomban. Bocsánatot kért az egyház nevében Ferenc pápa a balázsfalvi roma közösség tagjaitól a történelem folyamán a romákat ért igazságtalanságokért, a rossz bánásmódért és szegregációért.