// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Zavarja a névadó bizottságot a szabadság. Főleg, ha székely

// HIRDETÉS

A kormányhivatal alárendeltségében működő testület simán beleszólhat az önkormányzatok ügyeibe.

Tombol a híres önkormányzatiság és a nem román nemzetiségű közösségekkel szembeni elsöprő erejű tolerancia Romániában: a Kovászna megyei kormányhivatal (avagy prefektúra) alárendeltségében működő utcanévadó bizottság nem hagyta jóvá, hogy Sepsiszentgyörgy önkormányzata Székely szabadság terének nevezze el a Templom és a Kőrösi Csoma Sándor utca találkozásánál lévő övezetet, és elutasították azt is, hogy egy, a vasútállomás környékén található utca felvegye Gelu Păteanu nevét.

A Háromszék beszámolója szerint a testület szerint egy olyan multietnikus környezetben, mint amilyen Sepsiszentgyörgy is, a Székely szabadság tere megnevezés diszkriminatív lehet a többi együtt élő etnikummal szemben, ezt elkerülendő, léteznie kellene a románok vagy a romák szabadságáról elnevezett városrésznek is, egyébként meg rámutatnak: a megyeszékhelynek már van egy Szabadság tere.

Elutasította a bizottság azt is, hogy a vasútállomás közelében található egyik utcát Gelu Păteanuról (1925–1995) nevezzék el. A költő, író és műfordító, akit a hazai és a magyarországi írótársadalom egyformán elismert, szívesen járt Sepsiszentgyörgyre, ahol irodalmi esten, találkozókon vett részt, emlékezetes előadásokat tartott magyar nyelven, és egyebek mellett ő fordította le román nyelvre Mikes Kelemen Törökországi leveleit.

Antal Árpád polgármester szerint ez a javaslatuk azért nem talált kedvező fogadtatásra, mert az illetékes bizottság úgy találta, Păteanu nem fejtett ki olyan különleges tevékenységet a város közéleté­ben, mely indokolná, hogy utcát nevezzenek el róla. 

Az eset tökéletesen rávilágít arra, hogyan működik az önkormányzatiság és a szubszidiaritás Romániában: egy önkormányzat még arról sem dönthet szabadon, hogyan nevezi el az általa irányított település köztereit, mert Nagy Testvérként ott őrködik fölötte valamilyen, vétójoggal rendelkező állami hátramozdító intézmény.

A polgármester azért megjegyezte: a javaslatokat ismét előterjesztik a prefektúra mellett működő bizottsághoz.

Vagy nevezzük inkább bigottságnak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS