// 2026. szeptember 24., csütörtök // Gellért, Mercédesz

Zavarja a névadó bizottságot a szabadság. Főleg, ha székely

// HIRDETÉS

A kormányhivatal alárendeltségében működő testület simán beleszólhat az önkormányzatok ügyeibe.

Tombol a híres önkormányzatiság és a nem román nemzetiségű közösségekkel szembeni elsöprő erejű tolerancia Romániában: a Kovászna megyei kormányhivatal (avagy prefektúra) alárendeltségében működő utcanévadó bizottság nem hagyta jóvá, hogy Sepsiszentgyörgy önkormányzata Székely szabadság terének nevezze el a Templom és a Kőrösi Csoma Sándor utca találkozásánál lévő övezetet, és elutasították azt is, hogy egy, a vasútállomás környékén található utca felvegye Gelu Păteanu nevét.

A Háromszék beszámolója szerint a testület szerint egy olyan multietnikus környezetben, mint amilyen Sepsiszentgyörgy is, a Székely szabadság tere megnevezés diszkriminatív lehet a többi együtt élő etnikummal szemben, ezt elkerülendő, léteznie kellene a románok vagy a romák szabadságáról elnevezett városrésznek is, egyébként meg rámutatnak: a megyeszékhelynek már van egy Szabadság tere.

Elutasította a bizottság azt is, hogy a vasútállomás közelében található egyik utcát Gelu Păteanuról (1925–1995) nevezzék el. A költő, író és műfordító, akit a hazai és a magyarországi írótársadalom egyformán elismert, szívesen járt Sepsiszentgyörgyre, ahol irodalmi esten, találkozókon vett részt, emlékezetes előadásokat tartott magyar nyelven, és egyebek mellett ő fordította le román nyelvre Mikes Kelemen Törökországi leveleit.

Antal Árpád polgármester szerint ez a javaslatuk azért nem talált kedvező fogadtatásra, mert az illetékes bizottság úgy találta, Păteanu nem fejtett ki olyan különleges tevékenységet a város közéleté­ben, mely indokolná, hogy utcát nevezzenek el róla. 

Az eset tökéletesen rávilágít arra, hogyan működik az önkormányzatiság és a szubszidiaritás Romániában: egy önkormányzat még arról sem dönthet szabadon, hogyan nevezi el az általa irányított település köztereit, mert Nagy Testvérként ott őrködik fölötte valamilyen, vétójoggal rendelkező állami hátramozdító intézmény.

A polgármester azért megjegyezte: a javaslatokat ismét előterjesztik a prefektúra mellett működő bizottsághoz.

Vagy nevezzük inkább bigottságnak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön
Főtér

BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön

Nincs szén, emiatt nem tud teljes kapacitással működni az ország utolsó nagy szénerőműve Rovinari-on. A törvény tiltja az osztálypénz beszedését az iskolákban...

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét

Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS