// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Tudja, mit hoz ajándékba Ferenc pápa a csíksomlyói Szűzanyának?

// HIRDETÉS

Ilyen értékes pápai adomány jelenleg nincs a Kárpát-medencében.

Gőzerővel készülnek a különböző helyszíneken Ferenc pápa hétvégi látogatására. Bukarestben akkora felfordulást okoz a pápai vizit, hogy pénteken, május 31-én még az iskolákat is bezárják. Sőt, a fővárosi tanfelügyelőség azt a lehetőséget is megadta a tanintézeteknek, hogy igény esetén már csütörtökön, május 30-án se tartsák meg a tanórákat.

Csíksomlyón is zajlanak az előkészületek, a Hármashalom oltár kibővítése mellett a pápai szentmise liturgikus bútorzata is elkészült, a székelyudvarhelyi László Endre cégtulajdonos asztalosműhelyében csiszolgatták Bogos Ernő építész tervei alapján, írta a Székelyhon.

A bútorzatot a Ferenc pápából is áradó nemes egyszerűség jellemzi. Tölgyfából készült, egy hónap leforgása alatt,

a pápa látogatása után a csíksomlyói ferencesek használják majd a különböző egyházi alkalmakon.

Az oltárasztal két összeilleszthető részből áll, a pápai trónus mellett papi székek és zsámolyok is lesznek, előbbieken a szertartásmesterek, utóbbiakon a két diakónus ül majd. Mutatjuk:

Fotó: Székelyhon|Barabás Ákos

További részletek és képek a Székelyhonon.

Felolvasóállványok is készültek, a kisebb állványokra pedig Ferenc pápa ajándéka és a Szent László-ereklye kerül. Utóbbit debreceni virágkocsi viszi Somogyvárról Csíksomlyóra, erről ITT írtunk. Ami pedig pápai ajándékot illeti:

Ferenc pápa arany rózsát adományoz a csíksomlyói kegyhelynek.

Az arany rózsa a pápák különleges adománya, amelyet a különböző Mária-kegyhelyeknek ajándékoznak, a gesztussal a Szűzanya iránti tiszteletet fejezik ki.

Ferenc pápa ajándéka ezüstből készült, a rózsa szára és a címer 24 karátos arany bevonatú. Az alapja rózsaszín márvány, amelyen egy ezüstözött váza áll a pápai címerrel, benne két szál természethű rózsa, leveleik ezüstből készültek. A rózsa 84 centiméter magas, súlya 1200 gramm.

Napjainkban ez lesz az egyetlen pápai arany rózsa, melyet a Kárpát-medencében őriznek.

A történelem folyamán azonban több magyar uralkodó is részesült a kitüntetésben, például Nagy Lajos király, Luxemburgi Zsigmond császár és több Habsburg uralkodó felesége is.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS