Úgy tűnik, Romániában egyre késik az a bizonyos megváltás.
Jelen szöveg a Contributors oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Április elején volt 30 éve annak, hogy a Ceauşescu-rezsim teljesítette őrült álmát, hogy rekordidő alatt fizessen vissza egy jelentős küladósságot. 1981 és 1989 között 21 milliárd dollárt fizettek vissza a lakosságra kényszerített elképzelhetetlen áldozatok árán.
Nicolae Ceauşescu 1989. április 12-án, a Román Kommunista Párt (PCR) Központi Bizottságának plenáris ülését kihasználva, a szokásos tapsolás és ovációk közepette jelentette be győzedelmesen Románia küladóssága utolsó részletének kifizetését.
szólt Nicolae Ceauşescu és akkori szavai iszonyatosan hasonlóaknak tűnnek ahhoz, ahogy ma a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Liviu Nicolae Dragnea úr beszél.
A főtitkár valójában megismételte bejelentését. Csaknem két héttel korábban, a Politikai Végrehajtó Bizottság ülésén már megtette egyszer. Ceauşescu az említett plenáris ülésen rátett egy lapáttal. A dadogó gyakran tartott szónoklati próbát. Arról a szándékáról beszélt, hogy javasolni fogja a PCR legfelsőbb vezetőségi fórumainak egy határozat elfogadását, melynek értelmében Románia soha többé ne vehessen fel rabságba döntő hiteleket. Nem azért, mert jött a forradalom, nem azért, mert a PCR 1989. december 22-én eltűnt, nem azért, mert Nicolae Ceauşescut és „gyászos feleségét” egy műper nyomán ugyanazon év december 26-án kivégezték, de Romániának ma újra adósságai vannak. Szinte már senki sem tudja pontosan, hogy mennyi, tekintettel arra az ütemre, mellyel a jelenlegi vezetők eladósítják az országot. Mindenesetre óriási összegről van szó, nemcsak a 70-es években felvett 21 milliárd dollárhoz képest, amit Ceauşescu 1982-től kezdve igyekezett gyorsan visszafizetni. Erre azután került sor, hogy hazánk 1981-ben néhány napra fizetésképtelenné vált, mert nem tudta teljesíteni az egyik lejárt hitelrészletét.
1989. április 12-e után kirobbant a szokásos hisztéria. A párt legmagasabb fórumainak utasítására Ceauşescut újra dicsőíteni kellett a korszakalkotó sikeréért. Vagyis azért, mert
élelmiszerhiány, hideg lakások, az áram- és hőszolgáltatás úgynevezett tervezett megszakításai, gyakorlatilag az összes import leállítása és így tovább. Utasításba adták, hogy özönöljenek a gratuláló táviratok, a támogató népgyűlések.
A naiv természetű románok tényleg azt remélték, hogy egy kicsit majd jobb lesz. Fogalmuk sem volt arról, hogy Nicolae Ceauşescunak teljesen már tervei voltak. Egyetlen lejjel sem akart többet adni fogyasztásra, egyesek azt állítják, hogy éppenséggel egy bankot is létre akart hozni, melynek az lett volna a célja, hogy előnyös hiteleket nyújtson a fejlődőben lévő országoknak.
A Bihar megyei és nagyváradi városi pártbizottságok már sok éve úgy döntöttek, hogy e térség lakói május 1-e és újév alkalmából húst kapjanak jegyre – egy kilót fejenként. Leplezett módja volt ez annak kifejezésére, hogy a bihariaknak a hatalom megengedte, hogy törvényesen húst vegyenek húsvét és karácsony előtt. Amúgy mindenkinek magának kellett boldogulnia. Persze, a nyomorúságos kilóért is néhány órát sorba kellett állni. Én is elmentem, hogy átvegyem a helyi és megyei aktivisták által elrendelt jussomat. Egy részük mára a túlvilágra költözött, mások luxusnyugdíjasok, a harmadik kategória most sikeres üzletember, vagy éppenséggel parlamenti képviselő. A PSD listáin, persze.
Amikor sorra kerültem, választás elé állítottak. Marha vagy csirke? A marha vén volt, a csirke pedig valójában tyúk. A tyúkot választottam. Az előadónő kipécézett egyet, lemérte, megállapította, hogy meghaladja a szabályos egy kilót és sebészi ügyességgel gyorsan amputálta az egyik combját. Ez a részlet sokat elárul annak a kommunizmusnak a valóságáról, melyet egyesek ma visszasírnak, és Nicolae Ceauşescuról, akit ma nagyon nagyra tartják a közösségi hálózatokon. Még a PSD-hez köthető tévékben is.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Kedden 16 órakor a tervek szerint megnyitják a forgalmat az A3-as észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti 12,24 kilométeres szakaszán.
Kelet-Európa legnagyobb metálfesztiválja – ha szabad így fogalmazni – a szent és a profán találkozása.
Meghalt az a férfi a kórházban, akit néhány nappal korábban egy Argeș megyei településen elütött egy autó, miközben az országút szélén közlekedett kerékpárral. A levegőbe repült, miután hátulról, teljes sebességgel elgázolták.
Az európai államok közel kétharmada készül emelni a férfiak nyugdíjkorhatárát, háromnegyedük pedig a nőkét is a 2060-as évek végéig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Pensions at a Glance 2025 című jelentésén alapuló tanulmány szerint.
Egy gyermek esett ki egy országúton közlekedő járműből Tulcea megyében, a jelenetet pedig a mögötte haladó autó fedélzeti kamerája rögzítette. A rendőrség vizsgálatot indított az ügyben.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.