// 2026. szeptember 17., csütörtök // Zsófia

Az ország küladósságának visszafizetése és az 1989. áprilisi húsvét

// HIRDETÉS

Úgy tűnik, Romániában egyre késik az a bizonyos megváltás.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg a Contributors oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Április elején volt 30 éve annak, hogy a Ceauşescu-rezsim teljesítette őrült álmát, hogy rekordidő alatt fizessen vissza egy jelentős küladósságot. 1981 és 1989 között 21 milliárd dollárt fizettek vissza a lakosságra kényszerített elképzelhetetlen áldozatok árán.

Nicolae Ceauşescu 1989. április 12-án, a Román Kommunista Párt (PCR) Központi Bizottságának plenáris ülését kihasználva, a szokásos tapsolás és ovációk közepette jelentette be győzedelmesen Románia küladóssága utolsó részletének kifizetését.

„Románia többé senkinek sem fizet sarcot”,

szólt Nicolae Ceauşescu és akkori szavai iszonyatosan hasonlóaknak tűnnek ahhoz, ahogy ma a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Liviu Nicolae Dragnea úr beszél.

A főtitkár valójában megismételte bejelentését. Csaknem két héttel korábban, a Politikai Végrehajtó Bizottság ülésén már megtette egyszer. Ceauşescu az említett plenáris ülésen rátett egy lapáttal. A dadogó gyakran tartott szónoklati próbát. Arról a szándékáról beszélt, hogy javasolni fogja a PCR legfelsőbb vezetőségi fórumainak egy határozat elfogadását, melynek értelmében Románia soha többé ne vehessen fel rabságba döntő hiteleket. Nem azért, mert jött a forradalom, nem azért, mert a PCR 1989. december 22-én eltűnt, nem azért, mert Nicolae Ceauşescut és „gyászos feleségét” egy műper nyomán ugyanazon év december 26-án kivégezték, de Romániának ma újra adósságai vannak. Szinte már senki sem tudja pontosan, hogy mennyi, tekintettel arra az ütemre, mellyel a jelenlegi vezetők eladósítják az országot. Mindenesetre óriási összegről van szó, nemcsak a 70-es években felvett 21 milliárd dollárhoz képest, amit Ceauşescu 1982-től kezdve igyekezett gyorsan visszafizetni. Erre azután került sor, hogy hazánk 1981-ben néhány napra fizetésképtelenné vált, mert nem tudta teljesíteni az egyik lejárt hitelrészletét.

1989. április 12-e után kirobbant a szokásos hisztéria. A párt legmagasabb fórumainak utasítására Ceauşescut újra dicsőíteni kellett a korszakalkotó sikeréért. Vagyis azért, mert

9 éven keresztül számos megszorítást kényszerített a románokra –

élelmiszerhiány, hideg lakások, az áram- és hőszolgáltatás úgynevezett tervezett megszakításai, gyakorlatilag az összes import leállítása és így tovább. Utasításba adták, hogy özönöljenek a gratuláló táviratok, a támogató népgyűlések.

A naiv természetű románok tényleg azt remélték, hogy egy kicsit majd jobb lesz. Fogalmuk sem volt arról, hogy Nicolae Ceauşescunak teljesen már tervei voltak. Egyetlen lejjel sem akart többet adni fogyasztásra, egyesek azt állítják, hogy éppenséggel egy bankot is létre akart hozni, melynek az lett volna a célja, hogy előnyös hiteleket nyújtson a fejlődőben lévő országoknak.

A küladósság felszámolásának bejelentése néhány nappal húsvét előtt történt meg.

A Bihar megyei és nagyváradi városi pártbizottságok már sok éve úgy döntöttek, hogy e térség lakói május 1-e és újév alkalmából húst kapjanak jegyre – egy kilót fejenként. Leplezett módja volt ez annak kifejezésére, hogy a bihariaknak a hatalom megengedte, hogy törvényesen húst vegyenek húsvét és karácsony előtt. Amúgy mindenkinek magának kellett boldogulnia. Persze, a nyomorúságos kilóért is néhány órát sorba kellett állni. Én is elmentem, hogy átvegyem a helyi és megyei aktivisták által elrendelt jussomat. Egy részük mára a túlvilágra költözött, mások luxusnyugdíjasok, a harmadik kategória most sikeres üzletember, vagy éppenséggel parlamenti képviselő. A PSD listáin, persze.

Amikor sorra kerültem, választás elé állítottak. Marha vagy csirke? A marha vén volt, a csirke pedig valójában tyúk. A tyúkot választottam. Az előadónő kipécézett egyet, lemérte, megállapította, hogy meghaladja a szabályos egy kilót és sebészi ügyességgel gyorsan amputálta az egyik combját. Ez a részlet sokat elárul annak a kommunizmusnak a valóságáról, melyet egyesek ma visszasírnak, és Nicolae Ceauşescuról, akit ma nagyon nagyra tartják a közösségi hálózatokon. Még a PSD-hez köthető tévékben is.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Több millió nyugdíjat számolhattak ki hibásan a számvevőszék jelentése szerint
Krónika

Több millió nyugdíjat számolhattak ki hibásan a számvevőszék jelentése szerint

Kihagyott járulékfizetési időszakok, informatikai hibák és a jogszabály helytelen alkalmazása miatt is tévesen állapíthatták meg a nyugdíjakat Romániában.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról
Székelyhon

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról

A mofettázást gyógyító hatása miatt szeretik az emberek, a szén-dioxid azonban megfelelő óvatosság nélkül életveszélyessé válhat. Jánosi Csaba geológussal arról beszélgettünk, mire kell figyelni, ha valaki ilyen gyógykezelés mellett dönt.

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
Krónika

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Gázrobbanás történt egy csíkmindszenti húsüzemnél, két ember megsérült
Székelyhon

Gázrobbanás történt egy csíkmindszenti húsüzemnél, két ember megsérült

Gázrobbanás történt kedden egy húsipari üzem füstölőjében, Csíkmindszenten. A robbanást nem követte tűz, azonban két ember égési sérüléseket szenvedett.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS