// 2024. november 25., hétfő // Katalin
nyomor

Az ország küladósságának visszafizetése és az 1989. áprilisi húsvét

// HIRDETÉS

Úgy tűnik, Romániában egyre késik az a bizonyos megváltás.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg a Contributors oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Április elején volt 30 éve annak, hogy a Ceauşescu-rezsim teljesítette őrült álmát, hogy rekordidő alatt fizessen vissza egy jelentős küladósságot. 1981 és 1989 között 21 milliárd dollárt fizettek vissza a lakosságra kényszerített elképzelhetetlen áldozatok árán.

Nicolae Ceauşescu 1989. április 12-án, a Román Kommunista Párt (PCR) Központi Bizottságának plenáris ülését kihasználva, a szokásos tapsolás és ovációk közepette jelentette be győzedelmesen Románia küladóssága utolsó részletének kifizetését.

„Románia többé senkinek sem fizet sarcot”,

szólt Nicolae Ceauşescu és akkori szavai iszonyatosan hasonlóaknak tűnnek ahhoz, ahogy ma a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Liviu Nicolae Dragnea úr beszél.

A főtitkár valójában megismételte bejelentését. Csaknem két héttel korábban, a Politikai Végrehajtó Bizottság ülésén már megtette egyszer. Ceauşescu az említett plenáris ülésen rátett egy lapáttal. A dadogó gyakran tartott szónoklati próbát. Arról a szándékáról beszélt, hogy javasolni fogja a PCR legfelsőbb vezetőségi fórumainak egy határozat elfogadását, melynek értelmében Románia soha többé ne vehessen fel rabságba döntő hiteleket. Nem azért, mert jött a forradalom, nem azért, mert a PCR 1989. december 22-én eltűnt, nem azért, mert Nicolae Ceauşescut és „gyászos feleségét” egy műper nyomán ugyanazon év december 26-án kivégezték, de Romániának ma újra adósságai vannak. Szinte már senki sem tudja pontosan, hogy mennyi, tekintettel arra az ütemre, mellyel a jelenlegi vezetők eladósítják az országot. Mindenesetre óriási összegről van szó, nemcsak a 70-es években felvett 21 milliárd dollárhoz képest, amit Ceauşescu 1982-től kezdve igyekezett gyorsan visszafizetni. Erre azután került sor, hogy hazánk 1981-ben néhány napra fizetésképtelenné vált, mert nem tudta teljesíteni az egyik lejárt hitelrészletét.

1989. április 12-e után kirobbant a szokásos hisztéria. A párt legmagasabb fórumainak utasítására Ceauşescut újra dicsőíteni kellett a korszakalkotó sikeréért. Vagyis azért, mert

9 éven keresztül számos megszorítást kényszerített a románokra –

élelmiszerhiány, hideg lakások, az áram- és hőszolgáltatás úgynevezett tervezett megszakításai, gyakorlatilag az összes import leállítása és így tovább. Utasításba adták, hogy özönöljenek a gratuláló táviratok, a támogató népgyűlések.

A naiv természetű románok tényleg azt remélték, hogy egy kicsit majd jobb lesz. Fogalmuk sem volt arról, hogy Nicolae Ceauşescunak teljesen már tervei voltak. Egyetlen lejjel sem akart többet adni fogyasztásra, egyesek azt állítják, hogy éppenséggel egy bankot is létre akart hozni, melynek az lett volna a célja, hogy előnyös hiteleket nyújtson a fejlődőben lévő országoknak.

A küladósság felszámolásának bejelentése néhány nappal húsvét előtt történt meg.

A Bihar megyei és nagyváradi városi pártbizottságok már sok éve úgy döntöttek, hogy e térség lakói május 1-e és újév alkalmából húst kapjanak jegyre – egy kilót fejenként. Leplezett módja volt ez annak kifejezésére, hogy a bihariaknak a hatalom megengedte, hogy törvényesen húst vegyenek húsvét és karácsony előtt. Amúgy mindenkinek magának kellett boldogulnia. Persze, a nyomorúságos kilóért is néhány órát sorba kellett állni. Én is elmentem, hogy átvegyem a helyi és megyei aktivisták által elrendelt jussomat. Egy részük mára a túlvilágra költözött, mások luxusnyugdíjasok, a harmadik kategória most sikeres üzletember, vagy éppenséggel parlamenti képviselő. A PSD listáin, persze.

Amikor sorra kerültem, választás elé állítottak. Marha vagy csirke? A marha vén volt, a csirke pedig valójában tyúk. A tyúkot választottam. Az előadónő kipécézett egyet, lemérte, megállapította, hogy meghaladja a szabályos egy kilót és sebészi ügyességgel gyorsan amputálta az egyik combját. Ez a részlet sokat elárul annak a kommunizmusnak a valóságáról, melyet egyesek ma visszasírnak, és Nicolae Ceauşescuról, akit ma nagyon nagyra tartják a közösségi hálózatokon. Még a PSD-hez köthető tévékben is.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS