Kilakoltatás Szamosfalván | Fotó: Adrian Dohotaru
Inkluzív Kolozsvár
Timi
2019. április 24. szerda, 20:10
Azt még nem tudni, hogy pontosan hány lakást fog megvásárolni az önkormányzat a hátrányos helyzetűek számára, de az már most biztos, hogy sokba fog kerülni.

Hosszú évek megannyi meddő próbálkozása után az önkormányzat is kezdi belátni, hogy nem halaszthatja tovább a szociális lakások kialakítását, ha Kolozsvár szégyenfoltjának, a pataréti gettónak a felszámolását, illetve a társadalom peremére kényszerülő, mélyszegénységben élő emberek lakhatási gondjait komolyan meg akarja oldani. A végletekig felpumpált ingatlanpiaccal rendelkező Kolozsváron mindeddig csak látszatmegoldások születtek, pedig milyen jól hangzott, amikor az önkormányzat bejelentette, hogy az országban elsőként tető alá hozott egy lakbértámogatási rendszert.

Azzal nem számoltak, hogy

nincs az a tulajdonos, aki szívesen befogadja a lakásába a többségében roma származású, halmozottan hátrányos helyzetben lévő személyeket,

még akkor sem, ha az önkormányzat garanciát vállal a bérleti díj kifizetésére.

A probléma nagyságához képest halvány, de így is elismerésre méltó eredményeket sikerült elérniük a civil szervezeteknek, akik a személyi igazolványok, keresztlevelek, és egyéb, a szociális segélyhez elkerülhetetlen hivatalos papírok megszerzésében, és a gyerekek oktatásának megszervezésében segítettek a rászorulóknak, többek között külföldi pályázatok révén. A patarétiek mellett a visszaszolgáltatott ingatlanokból kitessékelt családok is gyarapították a szociális lakásokat igénylők számát, mely elérte Kolozsváron a kritikus szintet. Évente legfeljebb

15 lakást tudnak odaítélni, miközben egy év alatt legalább 400 igénylés érkezik a városházára.

Az önkormányzat által közölt adatok szerint: a kolozsvári lakóhelyek 98,1 százaléka magánkézben található, 1,3 százaléka állami lakás. 2014-ben a város 1 554 lakhelyet biztosított szociális alapon,

  • ebből 174-et az ANL programján keresztül,
  • 1 368-at szociális lakásként (ezek esetében évek óta 100%-os a telítettség),
  • és 12 szükséglakásként.

Az önkormányzat kénytelen belátni, hogy szociális lakások építése vagy vásárlása nélkül ezeknek az embereknek nem tud megoldást kínálni, így úgy döntött, hogy a közeljövőben

1, 2 és 3 szobás lakásokat fog vásárolni, melyekben szociális lakásokat fog kialakítani.

Ehhez mindenek előtt a lakosság véleményét kéri ki: május 10-ig lehet véleményt alkotni az „inkluzív Kolozsvár” tervéről, mely a város 2014-2020-as fejlesztési stratégiájában is szerepel.

A lakásokat a magánszemélyektől vagy ingatlancégektől vásárolnák fel, véletlenszerűn, elkerülve ezáltal a teljes lakótömbházak vagy városrészek szegregációját. A lakásokat a város költségvetéséből fizetik ki, közölte az önkormányzat, megkerülve azt a lényeges kérdést, hogy pontosan hány ilyen lakást terveznek venni. Korábban Emil Boc polgármester arról beszélt, hogy összesen 2 millió eurót különítenek el erre a célra 2019-ben.

A legutóbbi adatok szerint a kolozsvári lakások  a legdrágábbak az országban: akár 1566 eurót is elkérhetnek egyetlen négyzetméterért. Csak összehasonlításként: Bukarestben mindössze 1 327 euró egy négyzetméter lakás.

2017-ben a kolozsvári önkormányzatot diszkriminációellenes tanács azért büntette meg, mert a szociális lakások elérhetőbbek a diplomások, mint a hátrányos helyzetűek, például a pataréti romák számára. Ugyanakkor sokak szerint az európai kultfővárosi címet is azért vesztette el a nagy reményekkel induló város, mert hosszú éveken át képtelen volt megoldani a pataréti helyzetet. Néhány szociális lakás vásárlásával vajon sikerülni fog?

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/30925
Másodjára is meghívták Dragneát a TVR legnézettebb műsorába, pedig az elsőből is botrány volt.
A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium hagyományos udvari bálja idén is megdobogtatta a szíveket.
Hej, zengték a jeles jelöltek a „magyar nótát” egyre-másra. Kivéve a PSD-vezért. Neki tele volt a szája.
Tegnapelőtt költözött az intézmény Jeruzsálembe. Tegnap hó, mégsem! Ma megint költözik. A román diplomáciai szappanopera folytatódik.
Jól látják, kedves Olvasók. A nagy tudású politikai elemző szerint Magyarország egy kisebb orosz medve, amely persze folyton Erdélyre feni a fogát.
Yuval Harari tézisei alapján a szerző többek közt levonja a következtetést: az állítólagos hazaszeretetével dicsekvő ultranacionalista dragnióta rezsim sohasem fog hazafinak számítani.
A Facebookon, egy élő bejelentkezésben kérte követőit, hogy szóljanak a rendőrségnek és menekítsék ki a helyszínről.
Nem csak Che Guevara és Marx, hanem Boc, Băsescu, Dragnea, Cioloş is pólóra került. Meg Orbán, Merkel, Trump vagy Macron is.
„Magyar az, akinek fáj Trianon”. De hogyan lehet feldolgozni ezt a traumát? És kinek a felelőssége?
A gyűlölet magasztalói és prédikálói visszafordítják a román társadalmat abba a korba, amikor a nacionalista hév pótolni tudta a sokak számára hasznos racionális megoldásokat.
A legnagyobb világsztárok közül kevesen és ritkán jutnak el Romániába, de nem azért, mert nem akarnak: az autópályák és az ideális fellépőhelyszínek hiánya ijeszti el Bonót, Beyoncét és társait.
Bár Nagyvárad gyógyszerészettörténeti emlékeit a rendszerváltás után szétlopkodták, az irgalmas rendiek Gránátalma patikájának berendezése túlvészelt minden viszontagságot. A katolikusok teljesen önerőből feltárták, leltározták és most a közönségnek is megmutatják.
Gryllus Dánielt kérdeztük a Kaláka és Kányádi Sándor kapcsolatáról Kolozsváron, ahol a zenekar Bogdán Zsolt színművésszel a tavaly elhunyt költő verseiből adott elő egy estére valót.
Ráadásul rekord idő alatt. Na de: Sebastian Ghițát nem sikerült kipiszkálni Szerbiából, pedig állítólag akarták. És Markó Attilát se Magyarországról. Igaz, azt annyira nem is erőltették.