// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Eltűnt egymillió fiatal. Nem tanulnak, nem dolgoznak, de akkor hol vannak?

// HIRDETÉS

Valahol biztos megvannak, csak a román állam nem tud róluk. Vagy nem közölte az Akadémiával.

Roppant furcsa statisztikát említett ma Gabriel Bratu, a Duális Szakképzés Országos Hatóságának elnöke egy vendéglátóipari konferencián. Ahogy lassan minden szakterület, úgy a vendéglátóipar is munkaerőhiánnyal szembesül, ehhez képest egymillió fiatal kallódik valahol: nem szerepel se az oktatási rendszerben, se a munkaerőpiacon, állította Bratu.

Egymillió, 16 és 21 év közötti fiatalról nem tud semmit a Román Akadémia, mert hogy a kimutatást egyenesen az Akadémiától kapta Bratu hivatala – derül ki a HotNews.ro beszámolójából. A kimutatás mindenképp aggasztó: ha megfelel a valóságnak, akkor azért, ha pedig nem, akkor azért, mert az Akadémia mégis hogy ad ki valótlan felmérést. 

Azért gondoljuk, hogy nincs minden rendben a Bratu említette statisztikával, mert a 16-21 évesek már az a generáció, amelynél alig haladta meg – ha egyáltalán – a 200 ezret a felsőtagozatos évfolyamok létszáma. Az pedig még Romániában is nehezen elképzelhető, hogy szinte teljesen eltűnjenek az állami kimutatásokból azok, akik 2-7 évvel ezelőtt fejezték be a nyolcadik osztályt. Általános iskola felsőtagozatára a megfelelő életkorú népesség 90 százaléka járt azokban az években az oktatási minisztérium kimutatása szerint.

Gabriel Bratu kihasználta természetesen az alkalmat, hogy a duális rendszerű szakképzést népszerűsítse, ahol az oktatással párhuzamosan gyakorlatoznak a tanulók: az állam jelenleg 200, magánvállalatok 2300 gyakorlati órát biztosítanak az ilyen oktatási intézmény tanulóinak, a munkáért pedig 200-tól 1500 lejig terjedő ösztöndíjat fizetnek nekik. 

Bratu szerint úgy lehet megakadályozni, hogy a szakképzett fiatalok külföldre távozzanak, hogy az ösztöndíj mellett ingyenes szállítást, szállást és ellátást kínálnak nekik, utána pedig munkaszerződést. Annak bizonyításaként, hogy ez a rendszer nemcsak a hátrányos helyzetű vagy rossz tanulmányi eredményekkel rendelkező fiatalok számára lehet kitörési pont, Bratu azt is említette, hogy vannak olyan szakiskolák, ahova 7,30-as volt a legutolsó bejutó osztályzat.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS