// 2026. szeptember 24., csütörtök // Gellért, Mercédesz

Az erdélyi magyarság megfélemlítése és elnyomása ellen vonultak utcára Marosvásárhelyen (FRISSÍTVE)

// HIRDETÉS

Keményre sikeredett a Székely Szabadság Napja.

Székelyföld területi autonómiáját és a „székely terroristák” szabadon bocsátását követelte a Székely Szabadság Napján Marosvásárhelyen összegyűlt többezres tömeg.

A közfelkiáltással elfogadott petícióban a tüntetők kijelentették: tiltakoznak „a román állampolgárságú magyarok elnyomása, a magyar közösség megfélemlítése” ellen.

Majd a tömeg a prefektúrához indult, hogy átadják a petíciót

a kormány megbízottjainak.

Az MTI szerint a dokumentum hiteltelennek nevezi az EU soros elnökségét ellátó Románia jelmondatát, miszerint „A kohézió európai érték”. A szlogennel ellentétben a bukaresti kormány szándékosan elszegényíti a Székelyföldet és ehhez uniós eszközöket is igénybe vesz.

Bukarest hagyjon fel ezzel a gyakorlattal és kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel, követelték a tüntetők.

A székely nép nem mond le Székelyföld területi autonómiájáról,

mivel ez a törekvés nem jelent fenyegetést senki számára, jelentette ki a Postaréten Izsák Balázs. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke „a székely jövőépítés első európai sikereként” értékelte, hogy a luxemburgi bíróság az SZNT-nek adott igazat az Európai Bizottsággal folytatott jogvitában.

Tőkés László arról beszélt, hogy a centenáriumot ülő román hatalom „fesztív” magyarellenességben éli ki magát, és

nem akarja megérteni, hogy az erdélyi magyarok nem akarnak a szászok és svábok sorsára jutni.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arra is kitért, hogy a román hatalom igazságtalanul börtönözte be a terrorváddal elítélt székelyeket, hogy megfélemlítse a szabadságáért és autonómiáért kiálló székely népet.

Fotók: Erdély László

A székely szabadság napja alkalmából rendezett marosvásárhelyi megemlékezésre és autonómiatüntetésre több ezer helyi és Erdély számos más településéről érkezett demonstráló gyűlt össze az 1854-ben kivégzett székely vértanúk emlékművénél.

A tömeg magyar és székely zászlókat lengetett, többen autonómiát követelő feliratokat emeltek a magasba, rezesbandák toborzókat, indulókat játszottak. A felháborodást növelte a marosvásárhelyi városvezetés barátságtalan gesztusa, hogy térrendezéssel oktogonná alakította az emlékmű körüli csillagot, és a közeli csorgó mellől eltávolította a „Székely vértanúk kútja” feliratot.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét

Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS