// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Az erdélyi magyarság megfélemlítése és elnyomása ellen vonultak utcára Marosvásárhelyen (FRISSÍTVE)

// HIRDETÉS

Keményre sikeredett a Székely Szabadság Napja.

Székelyföld területi autonómiáját és a „székely terroristák” szabadon bocsátását követelte a Székely Szabadság Napján Marosvásárhelyen összegyűlt többezres tömeg.

A közfelkiáltással elfogadott petícióban a tüntetők kijelentették: tiltakoznak „a román állampolgárságú magyarok elnyomása, a magyar közösség megfélemlítése” ellen.

Majd a tömeg a prefektúrához indult, hogy átadják a petíciót

a kormány megbízottjainak.

Az MTI szerint a dokumentum hiteltelennek nevezi az EU soros elnökségét ellátó Románia jelmondatát, miszerint „A kohézió európai érték”. A szlogennel ellentétben a bukaresti kormány szándékosan elszegényíti a Székelyföldet és ehhez uniós eszközöket is igénybe vesz.

Bukarest hagyjon fel ezzel a gyakorlattal és kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel, követelték a tüntetők.

A székely nép nem mond le Székelyföld területi autonómiájáról,

mivel ez a törekvés nem jelent fenyegetést senki számára, jelentette ki a Postaréten Izsák Balázs. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke „a székely jövőépítés első európai sikereként” értékelte, hogy a luxemburgi bíróság az SZNT-nek adott igazat az Európai Bizottsággal folytatott jogvitában.

Tőkés László arról beszélt, hogy a centenáriumot ülő román hatalom „fesztív” magyarellenességben éli ki magát, és

nem akarja megérteni, hogy az erdélyi magyarok nem akarnak a szászok és svábok sorsára jutni.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arra is kitért, hogy a román hatalom igazságtalanul börtönözte be a terrorváddal elítélt székelyeket, hogy megfélemlítse a szabadságáért és autonómiáért kiálló székely népet.

Fotók: Erdély László

A székely szabadság napja alkalmából rendezett marosvásárhelyi megemlékezésre és autonómiatüntetésre több ezer helyi és Erdély számos más településéről érkezett demonstráló gyűlt össze az 1854-ben kivégzett székely vértanúk emlékművénél.

A tömeg magyar és székely zászlókat lengetett, többen autonómiát követelő feliratokat emeltek a magasba, rezesbandák toborzókat, indulókat játszottak. A felháborodást növelte a marosvásárhelyi városvezetés barátságtalan gesztusa, hogy térrendezéssel oktogonná alakította az emlékmű körüli csillagot, és a közeli csorgó mellől eltávolította a „Székely vértanúk kútja” feliratot.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS