Kezdjük egy kicsit messziről. Trianon után, ugye, Magyarország elvesztette a hegyeit. Majd két évtizednyi hegytelenséget követően, a bécsi döntések után az ország visszakapta az elvesztett hegyek egy részét, és tekintettel arra, hogy 1936-ban Garmisch-Partenkirchen adott otthont a téli olimpiának, a magyar sportvezetők úgy gondolták, itt a kiváló alkalom, hogy megteremtsék a magyar síparadicsomot, ahol akár majd téli olimpiát is lehet szervezni.

Nosza, neki is álltak, szétnéztek a visszakapott területeken, és úgy találták, hogy a Radnai-havasok lábánál elhelyezkedő Borsafüred kiváló helyszín lehet egy magyar olimpiai síközpont megépítésére. Nem is teketóriáztak sokat, és 1944 februárjában állt is a központ alapja, persze, további fejlesztésekre lett volna szükség.

Igen ám, de a történelem közbeszólt, ahogy szokta: Magyarország a vesztesek oldalán zárta a háborút, Észak-Erdély odalett, a románok átvették ugyan a síparadicsomot, de nagyon nem erőlködtek a további fejlesztéseken, és a magyar álom szétfoszlott, mint a köd. A történetet Killyéni András sporttörténész dolgozta fel igen alaposan, akit érdekel, itt olvashat róla részletesen.

És akkor ugorjunk, egész pontosan 2019. február 20-ig, amikor egy többé-kevésbé verőfényes szerdai délelőttön kiállítást szerveztek Kolozsváron, a Szabók bástyájának kiállítóterében: a magyar síparadicsom fénykorából származó fotókban gyönyörködhetett… volna a közönség, ha lett volna. Mármint közönség. Ugyanis hamar kiderült, hogy az esemény tulajdonképpen egy kiállításnak álcázott promóciós sajtótájékoztató, ahol  Killyéni Andráson kívül jelen volt Borsa város polgármestere, Ion Sorin Timiș is, aki boldogan híresztelte, hogy (és lényegében ez a hír), hogy a turisztikai minisztérium 22 millió eurót ítélt meg a borsafüredi síközpont fejlesztésére, amelyből a tervek szerint egy nyolcszemélyes sífelvonó (amely 1600 személyt képes szállítani óránként), egy 2850 méter hosszú pálya, parkolók és egyéb létesítmények épülnek majd. Tehát, ha minden összejön, úri módon lehet majd sízni azon a helyen, ahova annak idején a magyar Garmisch-Partenkirchent álmodták az illetékesek.