// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Újjászületik a történelmi magyar síparadicsom Borsafüreden?

// HIRDETÉS

Úgy tűnik. Igaz, nem magyar, hanem román zászló alatt. De sízni így is jól lehet majd, ha minden megvalósul.

Kezdjük egy kicsit messziről. Trianon után, ugye, Magyarország elvesztette a hegyeit. Majd két évtizednyi hegytelenséget követően, a bécsi döntések után az ország visszakapta az elvesztett hegyek egy részét, és tekintettel arra, hogy 1936-ban Garmisch-Partenkirchen adott otthont a téli olimpiának, a magyar sportvezetők úgy gondolták, itt a kiváló alkalom, hogy megteremtsék a magyar síparadicsomot, ahol akár majd téli olimpiát is lehet szervezni.

Nosza, neki is álltak, szétnéztek a visszakapott területeken, és úgy találták, hogy a Radnai-havasok lábánál elhelyezkedő Borsafüred kiváló helyszín lehet egy magyar olimpiai síközpont megépítésére. Nem is teketóriáztak sokat, és 1944 februárjában állt is a központ alapja, persze, további fejlesztésekre lett volna szükség.

Igen ám, de a történelem közbeszólt, ahogy szokta: Magyarország a vesztesek oldalán zárta a háborút, Észak-Erdély odalett, a románok átvették ugyan a síparadicsomot, de nagyon nem erőlködtek a további fejlesztéseken, és a magyar álom szétfoszlott, mint a köd. A történetet Killyéni András sporttörténész dolgozta fel igen alaposan, akit érdekel, itt olvashat róla részletesen.

És akkor ugorjunk, egész pontosan 2019. február 20-ig, amikor egy többé-kevésbé verőfényes szerdai délelőttön kiállítást szerveztek Kolozsváron, a Szabók bástyájának kiállítóterében: a magyar síparadicsom fénykorából származó fotókban gyönyörködhetett… volna a közönség, ha lett volna. Mármint közönség. Ugyanis hamar kiderült, hogy az esemény tulajdonképpen egy kiállításnak álcázott promóciós sajtótájékoztató, ahol  Killyéni Andráson kívül jelen volt Borsa város polgármestere, Ion Sorin Timiș is, aki boldogan híresztelte, hogy (és lényegében ez a hír), hogy a turisztikai minisztérium 22 millió eurót ítélt meg a borsafüredi síközpont fejlesztésére, amelyből a tervek szerint egy nyolcszemélyes sífelvonó (amely 1600 személyt képes szállítani óránként), egy 2850 méter hosszú pálya, parkolók és egyéb létesítmények épülnek majd. Tehát, ha minden összejön, úri módon lehet majd sízni azon a helyen, ahova annak idején a magyar Garmisch-Partenkirchent álmodták az illetékesek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS