// 2026. október 31., szombat // Farkas

Zsebből hívtuk a 112-t, egy bukaresti illető közel 22 ezerszer

// HIRDETÉS

A telefonálók több mint fele semmi sürgőset nem akar a 112-es sürgősségi számon.

Naponta 18 ezerszer hívjuk fel a 112-es számot olyan ügyekben, amelyekben senki sem szorul azonnali segítségnyújtásra – derül ki a Sürgősségi Hívások Egységes Országos Rendszere ma kiadott, 2018-ra vonatkozó statisztikáiból. Egy bukaresti személy naponta átlagosan 72-szer riasztja a rendszert.

 

2018-ban 12 735 836 hívás érkezett a 112-re, ebből mindössze 5 748 787, azaz 45,1% volt valóban sürgős eset. Ezeket a diszpécserek a mentőszolgálatnak (57,8%), a rendőrségnek (22,4%), a katasztrófavédelemnek/rohammentősöknek (16,2%), a csendőrségnek (3,4%) vagy más intézményeknek továbbították.

 

Zsebből foglaljuk 20 percig a vonalat

A közel 55 százaléknyi, sürgős közbeavatkozást nem igénylő hívás kétharmadát, 63 százalékát zsebből indítottuk: vagyis úgy tárcsáztuk a 112-t, hogy észre sem vettük. (Valószínűleg azért, mert sok telefon rendelkezik azzal a beállítással, hogy egyetlen gomb- vagy képernyőnyomással lehet hívni a 112-t még lezárt képernyővel is.)

 

A szabályzat értelmében a diszpécsernek 15-20 percen át kell tartania a vonalat, akkor is, ha senki nem szól bele a telefonba, majd kétszer vissza kell hívnia azt a számot, ahonnan a hívás érkezett. Ez rengeteg idő- és energiaveszteséget jelent – figyelmeztet a rendszert működtető hatóság.

 

Halló, mennyi az idő?

A nem sürgős hívások egyharmadában főleg tudakozóként használjuk a sürgősségi vonal diszpécsereit, a mai közlemény ezekből is válogat: a betelefonálók a vasúti menetrend felől érdeklődnek, a metrójegyek miatt elégedetlenkednek, illetve a pontos dátumot vagy órát szeretnék hallani a diszpécsertől.

 

Volt például betelefonáló, aki arra panaszkodott, hogy nem tudja visszacserélni az üzletben megvásárolt holmit, vagy arra, hogy nappal is ég az utcai lámpa. Egyesek a mobiltelefonjuk kártyáját akarják az 112-es számon feltöltetni. A rekordot egy bukaresti illetőségű személy tartja, aki 2018 első tíz hónapjában 21 567-szer hívta fel az 112-es számot. Ez naponta közel 72 hívást jelent átlagban.

 

A nem sürgős éllovasok
 Maros megye 68,1%
 Kovászna megye 65,8%
 Vrancea megye 64,1%
 Gorj megye 64,1%
 Călăraşi megye 63,6%
 Argeş megye 63,5%

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője
Krónika

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője

Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Előzetesben marad a csíkdánfalvi halálos gázolás elkövetője
Székelyhon

Előzetesben marad a csíkdánfalvi halálos gázolás elkövetője

A Csíkszeredai Bíróság meghosszabbította a Csíkdánfalván halálos kimenetelű gázolást elkövető, majd a helyszínt elhagyó autóvezető előzetes letartóztatását. Így a 39 éves karcfalvi férfi újabb 30 napig vizsgálati fogságban marad.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS