// 2026. október 9., péntek // Dénes

Zsebből hívtuk a 112-t, egy bukaresti illető közel 22 ezerszer

// HIRDETÉS

A telefonálók több mint fele semmi sürgőset nem akar a 112-es sürgősségi számon.

Naponta 18 ezerszer hívjuk fel a 112-es számot olyan ügyekben, amelyekben senki sem szorul azonnali segítségnyújtásra – derül ki a Sürgősségi Hívások Egységes Országos Rendszere ma kiadott, 2018-ra vonatkozó statisztikáiból. Egy bukaresti személy naponta átlagosan 72-szer riasztja a rendszert.

 

2018-ban 12 735 836 hívás érkezett a 112-re, ebből mindössze 5 748 787, azaz 45,1% volt valóban sürgős eset. Ezeket a diszpécserek a mentőszolgálatnak (57,8%), a rendőrségnek (22,4%), a katasztrófavédelemnek/rohammentősöknek (16,2%), a csendőrségnek (3,4%) vagy más intézményeknek továbbították.

 

Zsebből foglaljuk 20 percig a vonalat

A közel 55 százaléknyi, sürgős közbeavatkozást nem igénylő hívás kétharmadát, 63 százalékát zsebből indítottuk: vagyis úgy tárcsáztuk a 112-t, hogy észre sem vettük. (Valószínűleg azért, mert sok telefon rendelkezik azzal a beállítással, hogy egyetlen gomb- vagy képernyőnyomással lehet hívni a 112-t még lezárt képernyővel is.)

 

A szabályzat értelmében a diszpécsernek 15-20 percen át kell tartania a vonalat, akkor is, ha senki nem szól bele a telefonba, majd kétszer vissza kell hívnia azt a számot, ahonnan a hívás érkezett. Ez rengeteg idő- és energiaveszteséget jelent – figyelmeztet a rendszert működtető hatóság.

 

Halló, mennyi az idő?

A nem sürgős hívások egyharmadában főleg tudakozóként használjuk a sürgősségi vonal diszpécsereit, a mai közlemény ezekből is válogat: a betelefonálók a vasúti menetrend felől érdeklődnek, a metrójegyek miatt elégedetlenkednek, illetve a pontos dátumot vagy órát szeretnék hallani a diszpécsertől.

 

Volt például betelefonáló, aki arra panaszkodott, hogy nem tudja visszacserélni az üzletben megvásárolt holmit, vagy arra, hogy nappal is ég az utcai lámpa. Egyesek a mobiltelefonjuk kártyáját akarják az 112-es számon feltöltetni. A rekordot egy bukaresti illetőségű személy tartja, aki 2018 első tíz hónapjában 21 567-szer hívta fel az 112-es számot. Ez naponta közel 72 hívást jelent átlagban.

 

A nem sürgős éllovasok
 Maros megye 68,1%
 Kovászna megye 65,8%
 Vrancea megye 64,1%
 Gorj megye 64,1%
 Călăraşi megye 63,6%
 Argeş megye 63,5%

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet
Főtér

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet

A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS