A cikk szerzője messzire kalandozik az ostoba kis incidenstől, remek kis sztorikkal és „nemzetkarakterológiai” következtetésekkel szolgálva.
Azt hittem, viccről van szó, amikor az egyik újságban azt olvastam (itt beszámoltunk az esetről – a szerk.), hogy egyik kolozsvári iskola angoltanárnőjét bepanaszolta egy diák anyja, mert állítólag káromkodott az osztályban: a „foot” szóról van szó.
A közerkölcsre nagyon odafigyelő újságok megírták, hogy a szó „láb”-at jelent, de mivel az angolban az „oo”-t „u”-nak ejtik, teljesen más jutott el a gyermekek füleihez, mint kellett volna (a román „fut” szó „baszás”-t jelent – a szerk.). A sajtó arról is beszámolt, hogy a felháborodott anya „pénzügyileg potens” és ezért az iskola vezetősége a tanáriban leszidta a szegény tanárnőt. A tanfelügyelőség megerősítette, hogy létezik ilyen panasz. Tehát ez nem vicc.
Ezt a sok évszázaddal ezelőtt idelátogató idegen utazók is megfigyelték. Egy bizonyos Erasmus Heinrich Schneider von Weismantel, aki 1713 környékén jutott el a moldvai tájakra azt mondta, hogy „egy minden rosszra hajlamos népre” bukkant, mert úgy tűnt, hogy „jó szervezettséggel, jó fegyverzettel, pénzzel, derék vezetőkkel és alávetettekkel” sem rendelkezik. E hiányosságok dacára, folytatta az utazó, a románokban mégis van „egy született ügyesség arra, hogy elsajátítsanak valami jót is”, pontosabban: „ezeknek az embereknek nem esik nehezükre megtanulni idegen nyelveket, csak ne szenvedjenek hiányt jó útmutatásban”. Továbbra is megmaradt az a percepció, hogy „jók vagyunk idegen nyelvekből”, de úgy tűnik, valami megváltozott.
Először is a szülőkről van szó. A kolozsvári diák anyja által okozott galiba arról árulkodik, hogy a román iskolában teljesen különleges szerepe van a családnak. A tanárokkal való konzultálás, az „osztálypénz” kivételével, kvázi nem létezik. Az osztályfőnökök arra kényszerítik őket, hogy legyenek szponzorai annak az iskolának, ahova a csemetéjük jár és ennek alapján
Van még valami, amit figyelembe kell vennünk. Ezt akkor értettem meg, amikor elolvastam Neculai Constantin Munteanu reakcióját a kolozsvári incidensre. A Szabad Európa újságírója elmesélt egyik, a nyolcvanas évek elején elkövetett viccét, amikor Michael Foot brit politikust megválasztották a laburisták élére. A hírt beolvasták az adó mikrofonjába, mert NCM fontosnak tartotta kifejezni „reményét, hogy Michael meglátogatja majd Ceauşescut és a románok azzal fejezik majd ki lelkesedésüket, hogy azt kiabálják majd: Ceauşescu-Michael Foot. […] A siker óriási volt és a hallgatóink, eszem a szívüket, pontosan megértették, mit akarok mondani. És nagy dolog volt elmondani […] kilencszer, az ismétlésekkel együtt, hogy Ceauşescu-Michael Foot”.
Nos, igen, úgy tűnik, manapság nemcsak a szülők angoltudása hiányzik, hanem a kommentátorok iróniája és humorérzéke is. Valójában ezek is egy bizonyos képzettségi szint jelei.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
A közigazgatási reformra szükség van, ezért tárgyalni kell és kompromisszumos megoldásra kell jutni az RMDSZ-szel az ügyben – jelentette ki Eugen Tomac, Nicușor Dan államfő határon túli románok ügyében illetékes tiszteletbeli tanácsadója.
RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.
Harmincöt éves a marosvásárhelyi Milvus Csoport, amely a helyi természetvédelmi kutatásoktól az országos és nemzetközi fajvédelemig jutott. A jubileumi sajtótájékoztatón az A8-as autópálya vadátjáróiról és a veszélyeztetett fajokról is beszéltek.
Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum
Luca Niculescu miniszterelnök bejelentette, hogy a fejlesztési minisztérium elkészítette az ezerötszáz fő alatti községek önkéntes egyesítéséről szóló jogszabálytervezetet, amelyet pénteken közvitára bocsátanak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.