// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Okostábla az osztálytermekbe, táblagép a gyerekeknek? Hogyne, négyszázmillió lesz. Euróban

// HIRDETÉS

Jövőtől az iskolákban. Nem vicc.

Amikor Ecaterina Andronescu tanügyminiszter néhány nappal ezelőtt arról kezdett beszélni, hogy nemsokára az ország összes iskolájának összes osztálytermében okostáblákat, vagyis lényegében nagy méretű elektronikus kijelzőket szerelnek fel, ráadásul minden egyes gimnáziumi és középiskolai diák alanyi jogon és ingyenesen kap egy táblagépet, azt gondoltuk, hogy ez is csak olyan bolond-likból-bolond-szél-fúj-duma, amivel a Dăncila-kormány illusztris tagjai a miniszterelnökkel az élen újabban szórakoztatják a népet.

De nem, úgy tűnik, Andronescu tényleg komolyan gondolta, kedden ugyanis már azt is elárulta, mennyibe fájna a digitalizációs program megvalósítása.

Nos, 400 millió euró – mert ennyi az annyi – elég szép összeg,

még az állami költségvetések nagyságrendjében is. A miniszter azért sietett hozzátenni, hogy a beruházás nem a bukaresti kormány párnája alól, hanem európai uniós forrásokból származna.

Sőt, a pályázat összeállítása el is kezdődött, két-három hónap múlva már tudni lehet, hogy mi az ábra. A ketyeréket a jövő évtől felszerelnék az osztálytermekben és kiosztanák a diákoknak.

Mindenesetre nem lesz könnyű olyan gyártót találni, amely képes rövid időn belül leszállítani 90 ezer okostáblát és 1,5-1,7 millió táblagépet – ismerte el a tanügyminiszter.

Azt mondhatnánk, hogy a miniszter kicsit a fellegekben jár, mivel 2019-ben a soros EU-elnök Romániában mintegy 1500 iskolában máig sincs angolvécé, folyóvíz és csatornázás, az pedig hogy néz ki, hogy a gyereknek az udvarvégi fabudiról jövet nincs, ahol megmosnia a kezét, mielőtt kezébe venné a 8 collos ketyerét.

De nem, Ecaterina Andronescu megoldaná a fabudi-táblagép feszültséget is

mégpedig az év végéig, költségvetési forrásból. Legalábbis – mint mondta – reméli, hogy az idei büdzsé-tervezetben benne marad az erre elkülönített összeg.

Nohát: okostábla, táblagép, folyó víz, angolvécé – már csak a félresikerült tankönyveket kellene lecserélni és a tanterveket kellene diákszabásúra alakítani, máris kezdene rendes oktatási rendszerre hasonlítani a romániai tanügy.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS