Az a helyzet, hogy joggal félhetünk a hazai közoktatás reformjától, ha ez a néni végre is hajtja hagymázas elképzeléseit.
Miközben a Dăncilă-kabinet tagjainak többsége menekül a sajtó elől, Ecaterina Andronescu olyan imázsgaloppot folytat, amelyet nem bír abbahagyni.
Az ok? A hölgy mérhetetlen hiúsága, aki azt a benyomást keltve, hogy életét adja a román oktatásügyért, el akarja törölni azt a képet, hogy Dragnea szolgája, akit még alig néhány hónapja gyalázott.
Andronescu a korábbi három miniszteri mandátuma kudarcát is kozmetikázni akarja, a rendszer megreformálója szerepében tetszelegve. A hölgy 2019-ben akar bevonulni a román oktatás történelmébe, amikor új oktatási törvényt akar kidolgozni.
Ha az előző három mandátuma során sokan
Számos szakember igyekezett – tudományos érvekkel – szétszedni azt a bejelentett kezdeményezését, hogy már az I–III. osztályokban is meg lehetne bukni.
Míg Andronescu az előző mandátumában megvédte Pontát a plágiumvádaktól, az Országos Etikai Tanács eljárási szabályaira és döntésére hivatkozva, néhány napja azt jelentette ki határozottan, hogy „a plágium jelentéktelen dolog”.
Andronescu borzasztónak mondta, hogy a VIII. osztályos diákok közül 55 000, azaz 36 százalék még ötöst sem ért el a 2018-as képességvizsgán. Úgy tesz, mintha a holdról pottyant volna ide, holott az utóbbi hét évből hatban a Szociáldemokrata Párt (PSD) irányította az Oktatási Minisztériumot. Ecaterina Andronescu pedig az idő nagy részében a szenátusi oktatási bizottság elnöke volt. Vagyis
Andronescu új tantervet javasol, mely „a diák kreativitását fejleszti”. Színtiszta képmutatás. Előző mandátumai alatt, a videokamerák bevezetése előtt a diákok 80 százalékának sikerült az érettségije. A humán tantárgyakból írt dolgozatok többsége hasonlított egymásra, mert a diákokat magolásra és a tanárok által leadott anyagok memorizálására bátorították.
Az ember nem szabadulhat a régi rossz szokásoktól. Andronescu asszony – újra – meg akarja menteni a diplomagyárakat. Ahelyett, hogy az oktatási standardok növelését kérné az egyetemektől és így váljon vonzóbbá, Andronescu csökkenteni akarja őket, hogy egyre több – gyengén felkészült – diák léphesse át a küszöbüket.
„Mi történik majd az egyetemeinkkel? Az egyik megoldás az, hogy megpróbálunk külföldi hallgatókat idehozni. Ezekkel több célt is teljesíthetünk. Megfelelünk a nemzetköziesítésnek is, tandíjakat is beszedünk és kétségtelenül bebiztosíthatjuk, hogy minden szakot megőrizhetünk”, állította Andronescu. Rémisztő logika…
Olyan átok Andronescu, amitől az oktatás nem tud szabadulni. Úgy lépett be a kormányba, mint a maffiába: előtte még megalázta az, akinek aztán vakfegyelmet esküdött, Liviu Dragnea.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A rendszer rossz, ez tény. De nem lehet mindent a rendszerre kenni. Talán a sofőrök egyéni hozzáállásával is baj van, méghozzá nem is kicsi.
Az iráni háború által okozott üzemanyagársokk új lendületet adhat az elektromos autók piacának, de nem mindenhol ugyanúgy, valódi mentalitásváltást pedig valószínűleg csak egy hosszasan elhúzódó olajválság idézhet elő.
Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.
Megtalálták, de sajnos már nem volt életben a Gyergyóalfaluból eltűnt 63 éves férfi – közölték Gyergyóalfalu község Facebook-oldalán a hétfői nagyszabású keresőakciót követően.
Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke bocsánatkérést vár Zelenszkijtől, és felszólítja az Ukrajna területén élő kisebbségek jogainak biztosítására.
Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.