Az a helyzet, hogy joggal félhetünk a hazai közoktatás reformjától, ha ez a néni végre is hajtja hagymázas elképzeléseit.
Miközben a Dăncilă-kabinet tagjainak többsége menekül a sajtó elől, Ecaterina Andronescu olyan imázsgaloppot folytat, amelyet nem bír abbahagyni.
Az ok? A hölgy mérhetetlen hiúsága, aki azt a benyomást keltve, hogy életét adja a román oktatásügyért, el akarja törölni azt a képet, hogy Dragnea szolgája, akit még alig néhány hónapja gyalázott.
Andronescu a korábbi három miniszteri mandátuma kudarcát is kozmetikázni akarja, a rendszer megreformálója szerepében tetszelegve. A hölgy 2019-ben akar bevonulni a román oktatás történelmébe, amikor új oktatási törvényt akar kidolgozni.
Ha az előző három mandátuma során sokan
Számos szakember igyekezett – tudományos érvekkel – szétszedni azt a bejelentett kezdeményezését, hogy már az I–III. osztályokban is meg lehetne bukni.
Míg Andronescu az előző mandátumában megvédte Pontát a plágiumvádaktól, az Országos Etikai Tanács eljárási szabályaira és döntésére hivatkozva, néhány napja azt jelentette ki határozottan, hogy „a plágium jelentéktelen dolog”.
Andronescu borzasztónak mondta, hogy a VIII. osztályos diákok közül 55 000, azaz 36 százalék még ötöst sem ért el a 2018-as képességvizsgán. Úgy tesz, mintha a holdról pottyant volna ide, holott az utóbbi hét évből hatban a Szociáldemokrata Párt (PSD) irányította az Oktatási Minisztériumot. Ecaterina Andronescu pedig az idő nagy részében a szenátusi oktatási bizottság elnöke volt. Vagyis
Andronescu új tantervet javasol, mely „a diák kreativitását fejleszti”. Színtiszta képmutatás. Előző mandátumai alatt, a videokamerák bevezetése előtt a diákok 80 százalékának sikerült az érettségije. A humán tantárgyakból írt dolgozatok többsége hasonlított egymásra, mert a diákokat magolásra és a tanárok által leadott anyagok memorizálására bátorították.
Az ember nem szabadulhat a régi rossz szokásoktól. Andronescu asszony – újra – meg akarja menteni a diplomagyárakat. Ahelyett, hogy az oktatási standardok növelését kérné az egyetemektől és így váljon vonzóbbá, Andronescu csökkenteni akarja őket, hogy egyre több – gyengén felkészült – diák léphesse át a küszöbüket.
„Mi történik majd az egyetemeinkkel? Az egyik megoldás az, hogy megpróbálunk külföldi hallgatókat idehozni. Ezekkel több célt is teljesíthetünk. Megfelelünk a nemzetköziesítésnek is, tandíjakat is beszedünk és kétségtelenül bebiztosíthatjuk, hogy minden szakot megőrizhetünk”, állította Andronescu. Rémisztő logika…
Olyan átok Andronescu, amitől az oktatás nem tud szabadulni. Úgy lépett be a kormányba, mint a maffiába: előtte még megalázta az, akinek aztán vakfegyelmet esküdött, Liviu Dragnea.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Kétszer is behatolt egy buşteni-i házba egy anyamedve bocsaival pénteken, míg végül kilőtték a délután folyamán. A három bocs közül az egyik halálosan megsérült, a másik kettő pedig az erdőbe menekült.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
A csíkszeredai bevásárlópark felvásárlásával belép a román piacra a cseh Star Capital Finance – írja a profit.ro a vállalat közleménye alapján.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.