// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Nem vénnek való párt – film Iliescuval és Năstaséval

// HIRDETÉS

Ha már Năstase és Iliescu is bőgeti a szirénát, akkor talán tényleg baj van a román politika fősodrában.

Reagál a régi gárda.

Késő, Iliescu és Năstase urak, késő!

Félelemből, közömbösségből, miért, miért nem, de hallgattak. Túl sokat és túl mélyen. Les jeux son faits.

A regionális fejlesztésért felelős európai biztos, Corina Creţu nemrég bejelentette, hogy idén Victor Ponta pártja, a Pro Románia színeiben indul egy európai parlamenti helyért. Az európai képviselő azonnal hozzátette, hogy meggyőződéses (európai) szociáldemokrata volt és marad és – továbbra is – tisztelni fogja pártja azon tagjait, akikkel együtt lépett be a politikába, még a 90-es évek elején. „Arra kérem őket, értsék meg, hogy döntésem egyértelmű elhatárolódás a párt jelenlegi vezetőségétől, mely – nagyon jól tudják – az utóbbi években leszólta a munkánkat és az erőfeszítéseinket, azokét, akik kívülről próbáltunk meg segíteni Romániának, ami az ellenem és az európai bizottsági kollégák elleni támadásokban és sértegetésekben csúcsosodott ki”.

A bejelentés után nem sokkal Adrian Năstase is reagált, kifejezve a pészédés (PSD = Szociáldemokrata Párt – a szerk.) vezetőség viselkedése miatti meglepettségét, mely „ennyire könnyen lemondott Corina Creţuról”, aki bármely őt támogatni akaró párt számára „egy asset, egy haszon, egy kedvező hatású elem”. „1990 óta ismerem. Pályájának legnagyobb része a PSD-hez kötődik. (…) Véleményem szerint Corina Creţu átállása Victor Ponta pártjához negatív aspektus a PSD-re nézve, olyan veszteség, melyet nehezen tudok számszerűsíteni”, vélekedett Năstase.

Még a „régi bútordarab”, a PSD főatyuskája, Ion Iliescu is kimozdult az utóbbi évekbeli (a párt tevékenységével szembeni) letargia komfortjából,

annál is inkább, mert – ez közismert – Corina Creţu kétségtelenül az ő politikai tanítványa volt.

Iliescu, persze, ezúttal is többek között érintette a témát, Romániának az EU struktúrájába történő teljes körű integrációja szélesebb körben való taglalásának részeként, közvetlenül a kormány által az Európai Unió Tanácsa soros elnökségének hivatalos átvétele alkalmából a Román Athéneumban szervezett esemény után.

Amúgy már korábban is látható volt Corina Creţu elszakadása a PSD-től, a közte és a párt vezetősége között kialakult nézetkülönbségek miatt.

„Az európai parlamenti képviselői tisztség nem lehet jutalom néhány politikusnak vagy a klienseiknek, hanem az a polgárok és az európai nemzetek szolgálatában végzett példás politikai karrier beteljesedése. Itt az ideje, hogy a politikai elitek újra találkozzanak a polgárokkal, a közéleti témák alapján…”, állította Iliescu.

Persze, mindez jó, nemes és szép. De azért még lenne egy kérdés:

hol voltak ezek a vezető urak mostanáig?

Hol vitatkoztak az utóbbi két évben, mióta folyamatosan távoznak/kirúgnak régi politikusokat a Kiseleffről (a PSD központi székházénak helyszíne – a szerk.), mert merészeltek más véleményen lenni, mint a vezetőség?

(A kérdés Corina Creţura is érvényes, aki szintén mélyen hallgatott, amikor Bukarestben Európa-ellenes állásfoglalásnak adtak hangot egyesek vehemensen. A már idézett Iliescu szavaival élve: „Az Európai Unió nem lehet bűnbak a tehetetlenségeink, kudarcaink, egyik-másik bukaresti vagy a brüsszeli politikai vezető önzése és felelőtlensége miatt.”)

Mit féltek elveszíteni, elszalasztani, meg nem kapni ezek az emberek, hogy ilyen sokáig mélyen hallgattak?!

Soha életemben nem hittem volna, hogy olyan vezetők, mint ez a kettő, akiket szinte a párt 24. órájában aktiváltak újra, magukba fojtják a szavaikat olyanokkal szemben, akiknek fogalmuk sincs arról, mit akar, mit jelent, mivel eszik vagy isszák a PSD-t – másképp mondva: kiket képvisel ez a párt, miként, hogyan kellene megőriznie a választói tömegek bizalmát, kisszerű választási megvesztegetések (műanyagvödrök, savanyúsághoz szükséges durva só) és a „bőség szarujából” folyó és a „Siralom völgyébe” vezető tej- és mézhullámokról szóló szemenszedett hazugságokon kívül.


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS