Lehet vitatkozni az okokon, lehet fanyalogni, de tény: a magyar kormány székelyföldi támogatásai jobb életminőséget eredményeznek.
Milyen csodákra képes a magas szintű jó román–magyar kapcsolat! A romániai Sportminisztérium, miután tíz éven keresztül elutasította a Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal kéréseit és érveléseit, most méltóztatott átengedni a városi hatóságoknak a román állam tulajdonában lévő Szemerja lakótelepi stadiont és sporttelepet.
hanem etnikai-választási számítások és érdekek. Mert nehéz elkerülni a kérdést: miért éppen most enged Románia kormánya az RMDSZ kéréseinek? Csak azért, mert nem képes rá, vagy nem is akarja, hogy a Sportminisztériumnak legyen egy sporttelepe Sepsiszentgyörgyön?
Az egyik válasz, mert valószínűleg több is van, a HarKov-ban (a kifejezést Hargita és Kovászna megyék nevének összevonásával hozták létre – a szerk.) a sport, de a kultúra, a kisvállalkozások, az ingatlanok terén is tapasztalt tényhelyzet furcsaságára vonatkozik: Magyarország kormánya komoly versenytársává vált a románnak a Székelységben, a román állam tudtával és bevallott támogatásával. Lefordítom azoknak, akik úgy tesznek, mintha nem értenék: nem tudom, hogy a sporttelep átadása Sepsiszentgyörgy megyei jogú városnak mást is jelent annak beismerésénél, hogy az állam képtelen jó gazda lenni. Miről lehet még szó? Talán bizonyos illiberális választási érdekekről, melyeket az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD), Orbán Viktor és Liviu Dragnea közötti jó kapcsolatok emelnek ki?!
Felébredtek a kormányzati román hazafiak és komoly csapást mértek a Magyarország által Hargitában és Kovásznában felépített fociakadémiákra, sportpályákra és -csarnokokra, azt mondva a Városházának: fogjátok ezt a sepsiszentgyörgyi stadiont és kenjétek a hajatokra, mert nekünk már nem kell!
A következőket mondta korábban Antal Árpád polgármester, és jól mondta: mi, székelységiek olyanok vagyunk, mint az elvált szülők gyermekei, de nem panaszkodunk, mert néha ez jó, amikor anya nem ad, akkor apa vásárol, ha pedig esetleg mind a ketten adnak, akkor az még jobb… Nagyjából ez történt most; látva, hogy milyen sokat beruház a magyar állam, vagyis mondjuk úgy, hogy anya az ország szívében lévő két megyébe, végre az apának, a román államnak is sikerült reagálnia. A reakció arányos volt a Romániát vezetők fejében lévő sötétséggel: mi nem vagyunk képesek, nesztek az egész és tegyetek, amit akartok! Nagyjából 5 hektárnyi telekről és mindarról van szó, amit egy megyei szintű sporttelep jelent. Ki és kivel tárgyalta ezt végig a román állammal? És főleg, mit kap cserébe a döntést meghozó hatalom Magyarországtól és az RMDSZ-től?
Választ könnyű adni, az igazat sokkal nehezebb megsejteni, mert – íme – több arca van. A román állam, a nem hatékony, Európa-ellenes, funkcionális analfabéta és a valóságtól elszakadt illiberális kormányán keresztül
Nemcsak a nyugalomért és a szavazatokért adós nekik, hanem azért is, mert semmilyen reményt nem kínált nekik, sohasem próbálta megérteni, mi a helyzet ezekkel az emberekkel, őszintén, a kisujját sem mozdította értük, ezzel szemben etnikai-választási alamizsnákat osztogatott – ami megszokott fizetőeszköz a Romániát ezekben az években kormányzó politikai pártok vezetői számára, akiket az esetek többségében a politikai bábu RMDSZ támogatott, egy etnikai párt, mely csakis nyerhetett az összes poszt-decemberi (1989 utáni – a szerk.) kormánnyal szembeni állandó zsarolásból.
Tehát ezektől az elvált szülőktől valójában több focipályánk, több sporttermünk, talán több jégkorongpályánk is lesz Sepsiszentgyörgyön és Kovászna megyében. De ez egy pillanatig sem jelenti majd, hogy a román állam ráébredt volna a valóságra, hogy ura a helyzetnek HarKov-ban, hogy megérti a kovásznai és hargitai románok és magyarok igényeit és reményeit, vagy azt, hogy a magyar kormánynak más érzelmei is lennének, mint választásiak a romániai kettős állampolgárságú magyar lakosok iránt. Távol állunk ennek az álomnak a megvalósulásától; a román vezetők, egyrészről, illetve a magyar kormánnyal szövetségre lépett RMDSZ, másrészről, továbbra is tévedésben lesznek: választási érdekből továbbra is manipulálni fogják az egyik és a másik fél etnikai érzéseit és nemzeti identitási igényeit, sem egyik, sem a másik nem lévén érdekelt a székelységi román–magyar kérdés tartós megoldásában.
A Dăncilă-kormány által Sepsiszentgyörgy megyei jogú városnak ingyen (?!) felkínált szemerjai focistadionra és sporttelepre visszatérve, reméljük, hogy
Ha már van egy csapatunk, mely a negyedik az ország első ligájában, akkor segítsük talpon maradni és örvendjünk mindnyájan a sikerének és mindannak, amit egy európai szintű sporttelep jelent. Azt akarom mondani, hogy a város Polgármesteri Hivatala megnyert – csak az RMDSZ, Orbán Viktor és a Dăncilă-kormány tudja hogyan – egy csatát, de nagy erőfeszítéseket kell majd tennie, hogy megfeleljen a megye román és magyar sportkedvelői elvárásainak. Már persze, ha sportról van szó és nem valami másról…
Amúgy csak egy megállapítás: a bennünket irányító románoknál még a nemzeti büszkeségnek sincs egyértelmű iránya. Ezeknél a románoknál minden megvásárolható, minden eladó, ha pedig a román állam rovására folyó politikai alkukban a szomszédságban önkényesen kormányozó illiberális magyarok a partnerek, akkor annál jobb.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.