// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Nem bírja a Facebook, ahogy Eminescu gyalázta a népeket

// HIRDETÉS

Gyűlöletbeszédet tartalmaz a kötelező román tananyag, a Harmadik levél. Legalábbis a Facebook algoritmusai szerint.

Rengeteg izgalmas tanulsággal szolgált idén a román kultúra napja, amelyet még Kelemen Hunor vezetett be kulturális miniszterként. A pár éve létező ünnepet január 15-én ülik, Mihai Eminescu nemzeti költő születésnapján, akinek a verseire így nemcsak azoknak a figyelme irányul, akik épp most tanulják román irodalomból.

 

Az egész ország kötelező tananyagként biflázta a romantikus költő történelmi verseit, azok közül is a leghíresebbet, a Harmadik levelet annyira, hogy sokan fejből tudják idézni. Ma kiderült, hogy bizonyos részeit nem érdemes a Facebookon idézni, azok ugyanis politikailag nem elég korrektek a közösségi média algoritmusai számára.

 

Megbukott Eminescu a PC-teszten

Erre utaló képernyőképet látott a Facebookon olvasónk, Bücs Levente, és maga is tesztelte a gyűlöletbeszédet szűrő algoritmusokat. Posztolta a Harmadik levélnek azokat az egyébként ismert sorait, ahol Eminescu ízesen gyalázza azokat a szomszédos népeket, elsősorban a bolgárokat és görögöket, amelynek kalandvágyóbb tagjai közül kerültek ki Havasalföld fanariótaként ismert uralkodói, majd megkérte két ismerősét, hogy jelentsék a posztot a Facebook visszajelző rendszerén.

 

Nem sokkal később a Facebook kijelentkeztette olvasónkat a mobilos applikációból, visszajelentkezésnél pedig értesítette, hogy posztja sérti a közösségi platform gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályait, ezért a posztot elérhetetlenné tette. Bücs nem fogadta el az automatikus választ, felülvizsgálatot kért, amiről a Facebook megfogalmazása azt sugallta, hogy élő ember fogja végezni. 

 

Pár percen belül meg is érkezett a válasz (ami arra utal, hogy talán mégsem ember, hanem ismét algoritmus döntött), és továbbra is gyűlöletbeszédként azonosította Eminescu sorait, az eredeti poszt továbbra sem érhető el. Erre olvasónk a felajánlott válaszmezőben elmagyarázta, hogy a verssorokat a 169 évvel ezelőtt született Eminescu írta, fenn van a Wikipédián is. Ezt már valószínűleg emberi moderátor fogja olvasni, olvasónk még nem kapott rá választ.

 

 

Az ominózus sorok Franyó Zoltán műfordításában:

 

„Majd az országházba gyűlnek, csak hogy egymást megdicsérjék,

Hájnyakú bolgár kufárok, nyúlt orrú görög legénykék:

És e rút pofájú horda mind latin – de talmi csak,

Mind e görög-bolgárocskák: kérkedő Traján-fiak!

Lám, e pestises, bitang had, lám, e piszkos söpredék

Úr hazánkon és fölöttünk, most ez ült fejünkre még!

Minden, ami bárgyú, hibbant, minden szomszéd nép szemetje,

Mindent, mit rothaszt a kórság, mit fekély és genny fedett be.

Hozzánk csődült és belőle hangos honfi lett azóta:

Raccsolók és tökfejűek, bamba szónokok, valódi

Kajla szájú szófecsérlők nemzetünk parancsolói!


Hát ti vagytok Róma sarja? Rongy zsiványok, torz heréltek!

Csak pirulhat minden ember, hogy ti embersorban éltek!

Mind egy-egy világcsapás már, és e sok legalja-senki

Nem röstelli félkegyelmű, korcsult nyelvére venni

Nemzetünk dicső erényét, melyből csúfot űz szava,

Még oly elszánt, hogy kiejtse fenséges neved…haza!


Párizsban ledér vigalmak, renyhe ifjak kéjtanyáin,

Céda lányok és parázna dőzsölések éjszakáin

Vagyont, ifjúságot tesztek fel egy lapra – semmire…

Tőletek Nyugat mit nyerhet – mikor nincs mit nyernie?

Visszajöttetek…pomádés-tégely volt a nyak felett,

Új monokli…jobbotokban sétapálca kard helyett:

Ifjan bár, de gyermekésszel fonnyadoztok – és a sínylő

Agyvelőkben nem tudás van – egy-két Bal-Mabille keringő.

Kéjleányoktól ti kincsért kis topánkát vettetek…

Hogy csodállak, ó, te Róma törzséből fakadt sereg!”

A csendőrségről zengenek, de nem ódát

A másik érdekes tanulság az, mennyire beették magukat Eminescu sorai a köztudatunkba, és mennyi az instant költő az országban. A csendőrség még reggel posztolt egy Eminescus videót, mire a kommentszekciót elárasztották a csendőrség viselt dolgait Eminescu-versek ritmusára elregélő alkalmi versek.

 

Naná, hogy nem dicshimnuszokat zengenek a csendőrökről: a hirtelen szárba szökkenő közéleti líra az augusztus 10-i tüntetés könnygázba fojtását és a tüntetők válogatatlan elverését verselte meg. 

 

A protesztkultúra és a kötelező tananyag váratlan találkozásának eredményein itt lehet jókat szórakozni.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS