// 2026. október 12., hétfő // Miksa

Nem bírja a Facebook, ahogy Eminescu gyalázta a népeket

// HIRDETÉS

Gyűlöletbeszédet tartalmaz a kötelező román tananyag, a Harmadik levél. Legalábbis a Facebook algoritmusai szerint.

Rengeteg izgalmas tanulsággal szolgált idén a román kultúra napja, amelyet még Kelemen Hunor vezetett be kulturális miniszterként. A pár éve létező ünnepet január 15-én ülik, Mihai Eminescu nemzeti költő születésnapján, akinek a verseire így nemcsak azoknak a figyelme irányul, akik épp most tanulják román irodalomból.

 

Az egész ország kötelező tananyagként biflázta a romantikus költő történelmi verseit, azok közül is a leghíresebbet, a Harmadik levelet annyira, hogy sokan fejből tudják idézni. Ma kiderült, hogy bizonyos részeit nem érdemes a Facebookon idézni, azok ugyanis politikailag nem elég korrektek a közösségi média algoritmusai számára.

 

Megbukott Eminescu a PC-teszten

Erre utaló képernyőképet látott a Facebookon olvasónk, Bücs Levente, és maga is tesztelte a gyűlöletbeszédet szűrő algoritmusokat. Posztolta a Harmadik levélnek azokat az egyébként ismert sorait, ahol Eminescu ízesen gyalázza azokat a szomszédos népeket, elsősorban a bolgárokat és görögöket, amelynek kalandvágyóbb tagjai közül kerültek ki Havasalföld fanariótaként ismert uralkodói, majd megkérte két ismerősét, hogy jelentsék a posztot a Facebook visszajelző rendszerén.

 

Nem sokkal később a Facebook kijelentkeztette olvasónkat a mobilos applikációból, visszajelentkezésnél pedig értesítette, hogy posztja sérti a közösségi platform gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályait, ezért a posztot elérhetetlenné tette. Bücs nem fogadta el az automatikus választ, felülvizsgálatot kért, amiről a Facebook megfogalmazása azt sugallta, hogy élő ember fogja végezni. 

 

Pár percen belül meg is érkezett a válasz (ami arra utal, hogy talán mégsem ember, hanem ismét algoritmus döntött), és továbbra is gyűlöletbeszédként azonosította Eminescu sorait, az eredeti poszt továbbra sem érhető el. Erre olvasónk a felajánlott válaszmezőben elmagyarázta, hogy a verssorokat a 169 évvel ezelőtt született Eminescu írta, fenn van a Wikipédián is. Ezt már valószínűleg emberi moderátor fogja olvasni, olvasónk még nem kapott rá választ.

 

 

Az ominózus sorok Franyó Zoltán műfordításában:

 

„Majd az országházba gyűlnek, csak hogy egymást megdicsérjék,

Hájnyakú bolgár kufárok, nyúlt orrú görög legénykék:

És e rút pofájú horda mind latin – de talmi csak,

Mind e görög-bolgárocskák: kérkedő Traján-fiak!

Lám, e pestises, bitang had, lám, e piszkos söpredék

Úr hazánkon és fölöttünk, most ez ült fejünkre még!

Minden, ami bárgyú, hibbant, minden szomszéd nép szemetje,

Mindent, mit rothaszt a kórság, mit fekély és genny fedett be.

Hozzánk csődült és belőle hangos honfi lett azóta:

Raccsolók és tökfejűek, bamba szónokok, valódi

Kajla szájú szófecsérlők nemzetünk parancsolói!


Hát ti vagytok Róma sarja? Rongy zsiványok, torz heréltek!

Csak pirulhat minden ember, hogy ti embersorban éltek!

Mind egy-egy világcsapás már, és e sok legalja-senki

Nem röstelli félkegyelmű, korcsult nyelvére venni

Nemzetünk dicső erényét, melyből csúfot űz szava,

Még oly elszánt, hogy kiejtse fenséges neved…haza!


Párizsban ledér vigalmak, renyhe ifjak kéjtanyáin,

Céda lányok és parázna dőzsölések éjszakáin

Vagyont, ifjúságot tesztek fel egy lapra – semmire…

Tőletek Nyugat mit nyerhet – mikor nincs mit nyernie?

Visszajöttetek…pomádés-tégely volt a nyak felett,

Új monokli…jobbotokban sétapálca kard helyett:

Ifjan bár, de gyermekésszel fonnyadoztok – és a sínylő

Agyvelőkben nem tudás van – egy-két Bal-Mabille keringő.

Kéjleányoktól ti kincsért kis topánkát vettetek…

Hogy csodállak, ó, te Róma törzséből fakadt sereg!”

A csendőrségről zengenek, de nem ódát

A másik érdekes tanulság az, mennyire beették magukat Eminescu sorai a köztudatunkba, és mennyi az instant költő az országban. A csendőrség még reggel posztolt egy Eminescus videót, mire a kommentszekciót elárasztották a csendőrség viselt dolgait Eminescu-versek ritmusára elregélő alkalmi versek.

 

Naná, hogy nem dicshimnuszokat zengenek a csendőrökről: a hirtelen szárba szökkenő közéleti líra az augusztus 10-i tüntetés könnygázba fojtását és a tüntetők válogatatlan elverését verselte meg. 

 

A protesztkultúra és a kötelező tananyag váratlan találkozásának eredményein itt lehet jókat szórakozni.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Böjte Csaba keményen üzent azoknak, akik elvitatják a piski emlékhelyre kapott támogatást
Krónika

Böjte Csaba keményen üzent azoknak, akik elvitatják a piski emlékhelyre kapott támogatást

Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást
Krónika

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást

Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.

A magyar könnyűzene nagyágyúja is ott lesz a Sepsi OSK meccsén
Székelyhon

A magyar könnyűzene nagyágyúja is ott lesz a Sepsi OSK meccsén

A Szuperliga 11. fordulójában összecsapó Sepsi OSK–Dinamo labdarúgó-mérkőzésen Demjén Ferenc, a magyar könnyűzene egyik legnagyobb alakja is jelen lesz – szúrta ki a Sepsi Rádió.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS