E pestises, bitang had
szabot
2019. január 15. kedd, 22:40
Gyűlöletbeszédet tartalmaz a kötelező román tananyag, a Harmadik levél. Legalábbis a Facebook algoritmusai szerint.
Rengeteg izgalmas tanulsággal szolgált idén a román kultúra napja, amelyet még Kelemen Hunor vezetett be kulturális miniszterként. A pár éve létező ünnepet január 15-én ülik, Mihai Eminescu nemzeti költő születésnapján, akinek a verseire így nemcsak azoknak a figyelme irányul, akik épp most tanulják román irodalomból.
 
Az egész ország kötelező tananyagként biflázta a romantikus költő történelmi verseit, azok közül is a leghíresebbet, a Harmadik levelet annyira, hogy sokan fejből tudják idézni. Ma kiderült, hogy bizonyos részeit nem érdemes a Facebookon idézni, azok ugyanis politikailag nem elég korrektek a közösségi média algoritmusai számára.
 

Megbukott Eminescu a PC-teszten

Erre utaló képernyőképet látott a Facebookon olvasónk, Bücs Levente, és maga is tesztelte a gyűlöletbeszédet szűrő algoritmusokat. Posztolta a Harmadik levélnek azokat az egyébként ismert sorait, ahol Eminescu ízesen gyalázza azokat a szomszédos népeket, elsősorban a bolgárokat és görögöket, amelynek kalandvágyóbb tagjai közül kerültek ki Havasalföld fanariótaként ismert uralkodói, majd megkérte két ismerősét, hogy jelentsék a posztot a Facebook visszajelző rendszerén.
 
Nem sokkal később a Facebook kijelentkeztette olvasónkat a mobilos applikációból, visszajelentkezésnél pedig értesítette, hogy posztja sérti a közösségi platform gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályait, ezért a posztot elérhetetlenné tette. Bücs nem fogadta el az automatikus választ, felülvizsgálatot kért, amiről a Facebook megfogalmazása azt sugallta, hogy élő ember fogja végezni. 
 
Pár percen belül meg is érkezett a válasz (ami arra utal, hogy talán mégsem ember, hanem ismét algoritmus döntött), és továbbra is gyűlöletbeszédként azonosította Eminescu sorait, az eredeti poszt továbbra sem érhető el. Erre olvasónk a felajánlott válaszmezőben elmagyarázta, hogy a verssorokat a 169 évvel ezelőtt született Eminescu írta, fenn van a Wikipédián is. Ezt már valószínűleg emberi moderátor fogja olvasni, olvasónk még nem kapott rá választ.
 
Facebook vs Eminescu
 
Az ominózus sorok Franyó Zoltán műfordításában:
 
Majd az országházba gyűlnek, csak hogy egymást megdicsérjék,
Hájnyakú bolgár kufárok, nyúlt orrú görög legénykék:
És e rút pofájú horda mind latin – de talmi csak,
Mind e görög-bolgárocskák: kérkedő Traján-fiak!
Lám, e pestises, bitang had, lám, e piszkos söpredék
Úr hazánkon és fölöttünk, most ez ült fejünkre még!
Minden, ami bárgyú, hibbant, minden szomszéd nép szemetje,
Mindent, mit rothaszt a kórság, mit fekély és genny fedett be.
Hozzánk csődült és belőle hangos honfi lett azóta:
Raccsolók és tökfejűek, bamba szónokok, valódi
Kajla szájú szófecsérlők nemzetünk parancsolói!

Hát ti vagytok Róma sarja? Rongy zsiványok, torz heréltek!
Csak pirulhat minden ember, hogy ti embersorban éltek!
Mind egy-egy világcsapás már, és e sok legalja-senki
Nem röstelli félkegyelmű, korcsult nyelvére venni
Nemzetünk dicső erényét, melyből csúfot űz szava,
Még oly elszánt, hogy kiejtse fenséges neved…haza!

Párizsban ledér vigalmak, renyhe ifjak kéjtanyáin,
Céda lányok és parázna dőzsölések éjszakáin
Vagyont, ifjúságot tesztek fel egy lapra – semmire…
Tőletek Nyugat mit nyerhet – mikor nincs mit nyernie?
Visszajöttetek…pomádés-tégely volt a nyak felett,
Új monokli…jobbotokban sétapálca kard helyett:
Ifjan bár, de gyermekésszel fonnyadoztok – és a sínylő
Agyvelőkben nem tudás van – egy-két Bal-Mabille keringő.
Kéjleányoktól ti kincsért kis topánkát vettetek…
Hogy csodállak, ó, te Róma törzséből fakadt sereg!

A csendőrségről zengenek, de nem ódát

A másik érdekes tanulság az, mennyire beették magukat Eminescu sorai a köztudatunkba, és mennyi az instant költő az országban. A csendőrség még reggel posztolt egy Eminescus videót, mire a kommentszekciót elárasztották a csendőrség viselt dolgait Eminescu-versek ritmusára elregélő alkalmi versek.
 
Naná, hogy nem dicshimnuszokat zengenek a csendőrökről: a hirtelen szárba szökkenő közéleti líra az augusztus 10-i tüntetés könnygázba fojtását és a tüntetők válogatatlan elverését verselte meg. 
 
A protesztkultúra és a kötelező tananyag váratlan találkozásának eredményein itt lehet jókat szórakozni.

 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/29558
A régiósítás veszélyes. Erdély veszélyes. Transilvania nem veszélyes. Amúgy jé, Romániában élnek emberek Bukaresten kívül is. Micsoda felfedezés!
Meg kell adni: ha az érdek úgy kívánja, a mioritikus államvezetés remekül teljesít. Persze, nem az ország érdeke. A büntetőügyeseké.
Az irodalmi tehetséggondozás kolozsvári fóruma, a Bretter-kör felvette annak az embernek a nevét, akinek az elmúlt évtizedekben talán a leginkább köze volt hozzá: a Bréda Ferencét.
Hiába kötelezi törvény a sztrádaépítésre, nagyon úgy tűnik, a kormány magasról tojik az egészre.
Gaal György helytörténész egy kötettel adózik De Gerando Antonina, a kolozsvári leányintézet alapítója emlékének.
Szögezzük le: a szándék dicséretes! Mindentől függetlenül. De azért vicces, na.
Számolja valaki, hogy a hanyadik álorvos bukott le?
A Musai-Muszáj nyílt levélben üzente meg Kolozsvár polgármesterének, hogy a jónapotnak őszintének kell lennie.
Úgy tűnik az államfő vissza fogja dobni az eleve későn összerakott 2019-es büdzsé tervezetét, amit a hivatala amatőr fércmunkának nevezett.
A szerző szerint Erdély issza meg a bukaresti politikai kavarások levét. Amelyhez az erdélyi magyarok fő érdekképviselője, az RMDSZ is rendesen hozzájárul.
De egy álláskereső portálnak az alkalmazottak 44 százaléka bevallotta.
Úgy tűnik. Igaz, nem magyar, hanem román zászló alatt. De sízni így is jól lehet majd, ha minden megvalósul.
Szakszerű elemzés arról, hogyan járatja le magát a mioritikus haza a nemzetközi katonai stratégiai pályán. És persze, Magyarország megint jobban teljesít.
A magyarellenes szurkolói megnyilvánulások sem szegik kedvét a Sepsi OSK futballcsapat tulajdonosának, aki ugyanolyan sikerrel próbálja megállni a helyét a román labdarúgás élvonalában, mint a kenyérpiacon.