Megérjük, hogy a SRI kárpótlást fizessen a bányászjárás áldozatainak?

Huszonkilenc évvel a bányászjárás után a legfelső bíróság arról döntött, hogy a bűnvádi dossziéba tételesen megnevezi azokat az államigazgatási szerveket, amelyeknek szerepük volt a hatalmat megragadó rendszer ellenfeleinek megfélemlítésére és meglincselésére szolgáló eseményekben a romániai demokrácia legkritikusabb időszakában.

Eszerint az erőszakos cselekmények polgári jogi felelőssége a következő államigazgatási szerveket terheli:

• a román államot (a pénzügyminisztérium révén),
• a belügyminisztériumot,
• a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI),
• a legfőbb ügyészséget,
• a kormányt,
• a csendőrséget,
• a nemzetvédelmi minisztériumot,
• a gazdasági minisztériumot,
• az Alexandru Ioan Cuza rendőrakadémiát,
• a Zsil-völgyi bányászszakszervezetet,
• a Román Csendőrség főfelügyelőségét,
• a bukaresti csendőrség felügyelőségét,
• és a DOOSAN IMGB Rt.-t.

A döntés értelmében a felsorolt szervek kárpótlás kifizetésére kötelezhetőek.

A Legfelsőbb Bíróság tavaly februárban  kezdte tárgyalni az 1990. június 13-15-ei bányászjárás ügyét, amelyben 14 személyt vádolnak emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekkel, többek között Ion Iliescu volt államfőt, Petre Roman volt miniszterelnököt és Virgil Măgureanu volt SRI-igazgatót.

A katonai ügyészeknek azt kell bizonyítaniuk, hogy a bányászjárás szervezett támadás volt a civil lakosság ellen, aminek következtében legalább négy személy meghalt (egyes források szerint 8) és több mint ezer személy megsérült. A bebörtönzöttek száma szintén meghaladja az ezer főt.

Az események körülményeinek újbóli kivizsgálására a strasbuourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kötelezte az államot, mivel az addigi vizsgálatok nem jutottak el a vádemelésig annak ellenére, hogy már 2005-ös tanúvallomások is Ion Iliescut és körét nevezték meg felelősnek, illetve köztudomású, hogy egyes kormánytagokat és magas rangú katonai vezetőket is felelősség terheli.

A következő tárgyalás 2019 március 5–7. között lesz.