Csak a jó ég tudja, mire lenne jó egy álhír-óra a jelenlegi középiskolai tantervben. Hacsak nem további álhírek terjesztésére.
Az egyik képviselő törvényjavaslatot nyújtott be december végén, melynek értelmében új kötelező tantárgyat vezetnének be a közoktatásban – ennek célja az „álhír-jelenség” visszaszorítása.
Néhány gondolat ezzel az ötlettel kapcsolatosan:
1. Az oktatási reformról jelenleg zajló általános viták a tanrend lazításának és az óraszámok csökkentésének szükségességéről szólnak. Hova férnének be még a diák órarendjébe az ilyenfajta tantárgyak (mint amilyen az álhírekkel kapcsolatos)?
Felkészültek lesz e szakértők többsége, hogy holmi előregyártott recept alapján tanítsanak és megfejtsenek egy ennyire kényes ügyet?
3. Mi az az álhír? Az álhírek olyan súlyos események elhallgatását is magába foglalják, melyek ellentmondanak a hivatalos narratívának (ez a propaganda eufemisztikus megfogalmazása) – lásd a három évvel ezelőtti kölni újévi incidensek esetét? Vagy az információknak az egyik lehetséges perspektívára nézve már eleve megbélyegző bemutatása (például olyan címkék, mint a szélsőjobb, illiberális igazságtalan használata legitim politikai opciókra)?
Vajon álhír – például – az az Andrei Pleşu, Andrei Cornea, Mihaela Miroiu, valamint más vezető értelmiségiek és újságírók által hangoztatott információ, mely szerint a házasságról szóló népszavazáson feltett kérdésében állítólag a kormány valamiféle tisztátalan szándéka rejlett, sőt „a román állam nemzeti érdekeinek aláásására irányuló lépés” (!), másképp mondva a népszavazás alkalmával állítólag
4. Ha igen, akkor miként segíthet az álhír jelenségének visszaszorításában egy gimnáziumban, középiskolában oktatott tantárgy, amikor olyan emberek, mint Andrei Pleşu, Andrei Cornea és a többi, és a többi, akik a román társadalom értelmiségi elitjeihez tartoznak, ennyire sebezhetők e jelenséggel szemben? Vagy még rosszabb, (szándékosan?) közreműködnek hamis hírek terjesztésében?
5. A tantárgy azoknak a hamis híreknek a visszaszorításában is segíteni fog, melyeket azok tábora terjeszt, akik a tantárgyat javasolják (vagy kikényszerítik) – vagy csak az ideológiai opponenseik által terjesztett „hamis hírek” visszaszorításában? Másképp mondva, bármit mondanak a „történelem jó oldalán” állók, az a priori és ellenőrzés nélkül „megbízható” lesz, míg azok a dolgok, melyeket – például – a konzervatívok, a keresztények, vagy azok mondanak, akik nincs szerencséjük a „jó oldalon” állni, azok a priori és ellenőrzés nélkül „álhírek” lesznek?
6. Mert ha ez így van, akkor vajon nem egy régi trükk tanúi vagyunk – annak, hogy álnév mögé rejtenek egy illiberális gyakorlatot? Amit a felvilágosult paternalizmus csomagolásában adnak el: mi majd megvédünk benneteket a félrevezetés veszélyeitől. Egyáltalán nem újdonság ál- vagy hangzatos név mögé rejteni a cenzúrát és a szólásszabadság ellenőrzését. Sztálin idejében nem a „proletariátus diktatúrája” volt az amerikai kommunisták szlogenje, hanem a „béke, munkahelyek és demokrácia”. Ugyanígy,
7. Amúgy mióta szokás törvénytervezettel bevezetni tantárgyakat a közoktatásban? Még jó, hogy nem törvénytervezettel írjuk elő az egész tanmenetet – vagy talán így kellene?
Amit tényleg tanítani kellene, az a kritikus szellem és az ítélőképesség, de ezeket nem lehet ilyen törvénytervezettel elérni. A félrevezetéssel szembeni ellenállást az általános műveltség növelésével lehet létrehozni, ami tényleg az oktatás célja – és ehhez nem kell külön tantárgy.
Az oktatásnak nem álhír-meghatározási (relatív és szubjektív) kritériumokat kell definiálni – hanem a nem-ideologizált információk és gondolkodásfejlesztés olyan szintjét kell biztosítania, mely elegendően tartalmas ahhoz, hogy az iskolát elvégző a személyes tapasztalatának megfelelően építhesse fel ítélőképességét.
(A „dezinformálás elleni” kezdeményezések témájára egy jövendőbeli cikkben fogok majd kitérni.)
A címet és az alcímeket a szerkesztőség adta.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
A trianonitisz nem gyógyítható, de meg lehet tanulni együtt élni vele anélkül, hogy folyamatosan tüneteket produkálna. MCC-történészkerekasztal, hetedik szint.
Az április 14-én megszabott 30 napos határidő lejártával újra számítani lehet a végrehajtó megérkezésére Nagyváradon a premontrei rendházban, hogy kilakoltassa az önkormányzat által sajátjának tekintett ingatlanból Fejes Rudolf Anzelm apátot.
Továbbá: RO-Alert üzenetek bömbölnek mindenhol a medveveszély miatt. Brassóban konfliktus alakult ki a Cenken lévő étterem, felvonó és annak szemétkezelése kapcsán, a felújítást végző üzletember nem szeretné, ha lezárnák az autós forgalmat a hegyen.
Egy 13 éves lány megerőszakolásával gyanúsítanak két küküllővári kamaszt.
Esélyesebb, hogy technokrata miniszterelnöke lesz Romániának, mint hogy valamely pártpolitikus – derül ki a Polymarket előrejelzési piac fogadásaiból.
Egyfajta oktatóvideót készített a Vâlcea megyei csendőrség abból az amatőr felvételből, amit azok az emberek készítettek, akik nem voltak hajlandók megvárni a beavatkozó egységet, és maguk próbálták meg elhajtani a medvét egy lapáttal.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.