Fotó forrása: Orbán Viktor Facebook-oldala.
Ost(ro)mállapot
Szerző: Cristian Pantazi
2019. január 10. csütörtök, 11:03
Hírünk van: felébredt év végi álmából a rafinált román hergelőmédia.

Bukarest olyan birodalom, mely úgy viselkedik, ahogy az Osztrák Birodalom viselkedett a székelyek 255 évvel ezelőtti lemészárlása idején, állítja a magyar kormány egyik tagja. Ez a legutóbbi a magas rangú magyar tisztségviselők sértő kijelentéseinek és cselekedeteinek hosszú sorából, melyek bármiféle válasz nélkül maradtak a Liviu Dragnea által ellenőrzött és az RMDSZ támogatásától függő román kormány részéről. Paradox módon a budapesti kormány eközben igazi párhuzamos államot épít ki Erdélyben: gazdasági és mezőgazdasági projekteket finanszíroz, masszívan bevásárol a sajtóból, oktatásba, vallásba és kultúrába fektet be.

Az utóbbi években jelentős méreteket öltött a magyar állam nyílt szerepvállalása Romániában.

A budapesti miniszterek és parlamenti képviselők részéről több tucatnyi kijelentés érkezett, melyek a trianoni szerződéssel meghúzott határok revíziójára uszítanak, vagy a Székelyföld területi autonómiáját támogatják – amit tilt Románia alkotmánya. Lásd Semjén Zsolt kormányfő-helyettes nyilatkozatát.

Budapest nem állt meg a nyilatkozatoknál: Szili Katalin, Orbán Viktor kormányfő különmegbízottja közvetítésével jött létre 2018 elején a romániai magyarok három pártjának együttműködése, melynek eredményeként kidolgoztak egy közös nyilatkozatot, amelyben Székelyföld területi autonómiáját kérik. Arról az utóbbi években folyamatos sértésről nem is beszélve, hogy formálisan megtiltották a magyar diplomaták részvételét a december 1-i fogadásokon.

Sőt: Magyarország semmibe veszi a román államot Markó Attila volt képviselő befogadásával, akit távollétében előzetes letartóztatásba helyeztek. „Magyarország kormányfője, Orbán Viktor védelmét élvezi, tehát a magyar állam területén tartózkodik. Úgy ítélték meg, hogy az igazságszolgáltatási lépések olyan természetűek, hogy erős állami reakciót válthatnak ki, mert megsértették a tulajdonjogot és a tisztességes peres eljáráshoz fűződő jogot és ezért úgy döntöttek, hogy védelemben részesítik. Miben áll ez a védelem? Megengedik neki, hogy a magyar területen maradjon”, mondta Markó ügyvédje 2015-ben a Digi24.ro-nak.

Orbán Viktor kormánya ezzel párhuzamosan óriási összegeket költ Erdélyben gazdasági, kulturális projektekre, oktatásra és vallásra.

Ez a FIDESZ azon vállalt politikájába tartozik, hogy helyreállítsa a Trianon előtti nagy magyar nemzetet, még akkor is, ha ez bizonyos együttműködési szabályok megsértését jelenti a szomszédokkal szemben. Magyarország nem véletlenül provokálja egyre gyakrabban az olyan jelentős magyar kisebbséggel rendelkező környékbeli államokat, mint amilyen Ukrajna, Románia vagy Szlovákia.

Rendkívül fontos: az Orbán-kormány egyik fő célkitűzése a magyar nyelvű sajtó feletti ellenőrzés átvétele volt. Az eredmény? Az egyik RMDSZ által rendelt közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a romániai magyarok gyakorlatilag teljesen felhagytak azzal, hogy a román nyelvű tévékből tájékozódjanak. Az utóbbi másfél évtizedben radikálisan megváltoztak az erdélyi magyarok médiafogyasztási szokásai: míg régebben 25 százalékuk követte figyelemmel a magyar nyelvű tévéadásokat, ez az arány 75 százalékra nőtt, míg a román nyelvű műsorok nézettsége 50 százalékról 10 százalékra csökkent. Itt további részleteket lehet találni.

Budapest agresszív szomszédsági politikájának van néhány magyarázata:

a gyorsuló elnéptelenedés által jellemzett demográfiai katasztrófa és a lakosság elöregedése, a politikai közeledés Oroszországhoz, a FIDESZ igénye arra, hogy külső forrásokból jusson szavazatokhoz, plusz egyéb belpolitikai megfontolások.

Hogyan fogadta Románia a Magyarország felől érkezett barátságtalan cselekedetek, nyilatkozatok és gesztusok lavináját? Mintha a román állam már nem is létezne. A Külügyminisztérium néhány, inkább csak félénk reakciója kivételével a bukaresti kormány nincs jelen a pályán. Figyelem: itt többek között az állami támogatásra vonatkozó nemzeti és európai szabályok lehetséges megsértéséről, vagy olyan cselekedetekről beszélünk, melyek gazdasági egyensúlyhiányokat okozhatnak a Budapest által finanszírozott ágazatokban.

Miből fakad a bukaresti hatalomnak ez a bénultsága?

Van néhány egyértelmű magyarázat. Először is, a PSD számára létfontosságú az RMDSZ parlamenti támogatása, még együttműködési paktum is van közöttük. Márpedig Kelemen Hunor alatt az RMDSZ már nem romániai pártként viselkedik, hanem a FIDESZ romániai fiókszervezetévé vált. Tehát a PSD–ALDE-s többség már nem engedheti meg magának, hogy felemelje a hangját a magyar kormánnyal szemben, mert ezzel az RMDSZ parlamenti támogatását kockáztatja.

Másodsorban Liviu Dragnea Orbán Viktort tekinti politikai és ideológiai modelljének. A német sajtó nem véletlenül kezdte „Mini Orbánnak”, a budapesti vezető másolatának nevezni a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetőjét.

Dragneát egyaránt vonzza a magyar kormányfő politikai sikere, mint ahogy rafinált ideológiai receptje is: Európa-ellenesség és nacionalizmus, amennyi csak belefér. De Orbán Viktor gazdasági receptje is csábító Liviu Dragnea számára, aki el is kezdte alkalmazni a Budapesten már kipróbált megoldásokat: a bankok, a multik, az energetikai cégek megadóztatása, plusz a külföldi tőke és a nyugdíjrendszer II. pilléréhez tartozó alapok elleni támadás.

És mindezekre a PSD, egy olyan párt részéről kerül sor, mely évekig az ultranacionalista kártyát játszotta ki, sőt, Mihai Răzvan Ungureanu kormányát úgy buktatta meg, hogy egy magyar nyelvű oktatással kapcsolatos lépés volt a fő vádpontja. Ritkán látható ekkora váltás a szélsőséges magyarellenességről a budapesti tekintélyelvű és illiberális rezsimmel vállalt cinkosságra.

Van egy másik kiegészítő ok is:

a román állam tényleges képtelensége arra, hogy kezelje a romániai magyar etnikumú állampolgárok valós igényeit,

főleg a két viszonylag elszigetelt megyében – Hargitában és Kovásznában. Az utóbbi években egymást követő kormányok – ugyanúgy, mint az ország legnagyobb részében – képtelenek voltak közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos, energetikai (csak kis mértékű a gázhálózat kiépítettsége), távközlési projekteket megvalósítani HarKov-ban (a román szélsőségesek által „gyártott” kifejezés, hogy ne elkerüljék a Székelyföld név használatát – a szerk.). A helyiek egészségügyi és oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó jogos igényeit is folyamatosan semmibe veszik a bukaresti kormányok – sőt, még olyan tudatlan miniszterek által gerjesztett akadályok is megjelennek, mint amilyen Valentin Popa tervezete volt (itt részletek olvashatók a magyar nyelvórák oktatásával kapcsolatos botrányról). Plusz még az erőből fellépés a helyi jelképekkel szemben és általában véve a romániai magyarok ellenőrzésére alkalmazott erőpolitika. Így aztán nem csoda, hogy a helyiek reménykedve tekintenek a magyar kormány befektetéseire.

2020 közeledtével, amikor a trianoni szerződés aláírásának századik évfordulója lesz, a magyar kormány még agresszívebb viselkedése várható. Főleg a bukaresti hallgatás közepette. Egy Ukrajnával és Romániával kapcsolatosan egyre provokatívabb, de Moszkvával és a moldovai köztársasági szeparatistákkal cinkosságot vállaló Magyarországgal bonyolult évtized vár ránk a térségben.


A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/29481
Ha Európa ferde szemmel néz Magyarországra, akkor Románia kedvezőbb fényben tűnhet fel. És mégsem.
Nem mi állítjuk ezt, hanem egy civil szervezet, mely kielemezte a jelölteket.
Másodjára is meghívták Dragneát a TVR legnézettebb műsorába, pedig az elsőből is botrány volt.
A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium hagyományos udvari bálja idén is megdobogtatta a szíveket.
Hej, zengték a jeles jelöltek a „magyar nótát” egyre-másra. Kivéve a PSD-vezért. Neki tele volt a szája.
Tegnapelőtt költözött az intézmény Jeruzsálembe. Tegnap hó, mégsem! Ma megint költözik. A román diplomáciai szappanopera folytatódik.
Jól látják, kedves Olvasók. A nagy tudású politikai elemző szerint Magyarország egy kisebb orosz medve, amely persze folyton Erdélyre feni a fogát.
Yuval Harari tézisei alapján a szerző többek közt levonja a következtetést: az állítólagos hazaszeretetével dicsekvő ultranacionalista dragnióta rezsim sohasem fog hazafinak számítani.
A Facebookon, egy élő bejelentkezésben kérte követőit, hogy szóljanak a rendőrségnek és menekítsék ki a helyszínről.
Nem csak Che Guevara és Marx, hanem Boc, Băsescu, Dragnea, Cioloş is pólóra került. Meg Orbán, Merkel, Trump vagy Macron is.
„Magyar az, akinek fáj Trianon”. De hogyan lehet feldolgozni ezt a traumát? És kinek a felelőssége?
A gyűlölet magasztalói és prédikálói visszafordítják a román társadalmat abba a korba, amikor a nacionalista hév pótolni tudta a sokak számára hasznos racionális megoldásokat.
A legnagyobb világsztárok közül kevesen és ritkán jutnak el Romániába, de nem azért, mert nem akarnak: az autópályák és az ideális fellépőhelyszínek hiánya ijeszti el Bonót, Beyoncét és társait.
Bár Nagyvárad gyógyszerészettörténeti emlékeit a rendszerváltás után szétlopkodták, az irgalmas rendiek Gránátalma patikájának berendezése túlvészelt minden viszontagságot. A katolikusok teljesen önerőből feltárták, leltározták és most a közönségnek is megmutatják.