// 2026. október 19., hétfő // Nándor

A gonoszság még csak most kezdődik

// HIRDETÉS

A hatalom a nép orra alá dugja a trikolórt, és onnan tilos másról beszélni. Sabin Gherman írása.

Ami nálunk van, az sem nem diktatúra, sem nem összeomlás – sokkal rosszabb: a gonosz leülepedése, megszokássá válása, a Hannah Arendt által említett banalitása. A nyilvános helyeken hangoztatott, vagy rendszámtáblákra felírt okos szlogenekkel támadott gonosz egyszerűen újra megerősödik. Amiről azt hittük, csak ostobaság, történelmi időt kezd generálni.

Már nemcsak Dragneáról és nyomorult bandájáról beszélünk, hanem egy szabadon engedett vírusról; PSD-s (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) laboratóriumok őrült tudósai

szabadon engedték a populizmust és az idegengyűlöletet, az Európa-ellenességet.

Vegyük őket sorra: a miniszterelnök tanácsadójának és a volt oktatási miniszternek a német kisebbséggel kapcsolatos észbontó – a párt által el nem ítélt – kijelentései után megkezdték az orosz propaganda témáinak lemásolását. Nemcsak a PSD-s parlamenti képviselők, hanem a pártmédia is elősegítette a neo-legionárius „alternatívák” megszületését: antiszemitizmus, idegengyűlölet, magyarellenesség, ostoba szuveranizmus, a Légió és a Vasgárda „vértanúinak” dicsőítése.

A Tăriceanu és Dragnea számára oly kedves, most felkarolt „Románia a románokért” gondolat a 30-as évekbeli Nemzeti-Szocialista Párttól származik, melyet Ştefan Tătărăscu ezredes, a náci Acélpajzs szervezet alapítója vezetett; az ezredes a németországi náci párt román másolatát hozta létre, az ismert következményekkel.

Gyakorlatilag azzal a felvetéssel, hogy az Európa-ellenesség és a nacionalizmus hazafiságot jelent, eljutottak egyfajta közkötelességig: őrzi azt mindenki, a hatalmon lévő és ellenzéki politikusok, elemzők, volt katonák, ultrák –

olyan ez, mint amikor állva hallgatjuk a himnuszt: tetszik, nem tetszik, így kell és kész.

És most a tények, a legutóbbiak:

- A sepsiszentgyörgyi Andrei Mureşanu Színház román színészeinek ki kellett hívniuk a rendőrséget; lerohanta őket egy trikolór csorda fogalmam sincs melyik ploieşti-i ortodox testvériségtől (ugyanazok, akik megakadályozták egy film levetítését a Román Paraszt Múzeumában), plusz egy bákói (Bacău) kolostor egyik apátjának küldöttei, plusz a bérrettegők a Nemzet Útjától (CN), Brassó környékéről. Felháborodásuknak az volt az oka, hogy a színészek darabja – románokról van szó, értem? – nem „illett” december 1-éhez. Az állam egyetlen intézményétől sem érkezett semmilyen reakció; a Román Ortodox Egyháztól sem, mely ezzel végső soron a saját imázsát tépázza meg. Mikorra várható a „nem illő” könyvek elégetése?

- A román hadsereg volt vezérkari főnöke, Degeratu tábornok arról mesélt a tévében, hogy miként akartak bennünket porrá zúzni 1989-ben a magyarok és az oroszok és milyen szerencsénk volt a forradalom által keltett légüres térben a hazafias hadsereggel, mely a Vatra Româneascával mozgósította a lakosságot. A tábornok elvtárs azt elfelejtette elmondani, hogy a hadsereg ezt azután tette-e, miután belelőtt a lakosságba, vagy miközben a „Le a kommunizmussal!”-t üvöltőket gyilkolta.

- (Eugen – a szerk.) Tomac, a PMP-s (Népi Mozgalom Párt – a szerk.) besszarábiai szintén a tévében dicsekszik azzal, hogy megálljt parancsolt a közigazgatási törvénynek, melynek 94. cikkelye szerint – minő árulás! – kétnyelvű feliratok kerülnének a mentő- és a tűzoltókocsikra, ha a térségben más anyanyelvű lakosság van.

Állítólag megvédte a románizmust…

Miből fakad ez a sok düh? Brüsszelben és Strasbourgban használhatjuk a román nyelvet, az európai adófizető csúcsszintű tolmácsokat fizet nekünk, senki sem csinál már a zászlóból és az anyanyelvből furkósbotot. Vagy, ki tudja, ez az identitárius szekta hamarosan egyfajta hivatalos vallásunkká válik.

És ezek csak az utóbbi napok esetei – mintha itt laknának a világ emberevő szörnyetegei, akikről az emberek azt szokták mondani, hogy fekete szájpadlással és pengevékony ajkakkal születnek. Ha ehhez még hozzátesszük azt az üzenetet, melyet a Román Akadémia főnöke küldött egy nacionalista propagandaoldalnak, ha hozzátesszük Dăncilă, Olguţa (Lia Olguţa Vasilescu PSD-s volt munkaügyi miniszter – a szerk.) vagy Orlando (Eugen Orlando Teodorovici pénzügyminiszter – a szerk.) dölyfét, akkor ráébredünk, hogy pont azok kerültek az ország élére, akik számára az Európai Unió valamiféle összeesküvés a hős és kizsigerelt Románia ellen.

Tegyük ehhez még hozzá egy tanulatlan csőcselék dühét; plusz – és ez nagyon szomorú – azok visszavonulását a félelembe, undorba, csömörbe vagy tehetetlenségbe, akik más körülmények között a jövőről beszélhetnének. Emlékeznek, hogyan röhögtek a fészénések (FSN – Nemzeti Megmentési Front – a szerk.) Pleşun, aki 1990-ben azt mondta, hogy a kultúra az egyik sürgős feladat? Nos, ma azok a fészénések az urak; akkor kocsmákban röhögtek, most a parlament szónoki emelvényéről.

Az orrunk alá dugják a trikolórt és többé már nem beszélhetünk iskolákról, kórházakról, autópályákról.

És számoljunk egy kicsit: egy nemzedék 20-25 évet jelent; fel tudják fogni, micsoda országunk lenne, ha 1989 után az oktatásba fektettünk volna be? Miféle emberek jutnának most a parlamentbe vagy a kormányba? Hova jutottunk volna, ha a szabadság lelkesedése mellé hozzátettünk volna egy kis tanulást, egy kis becsületességet?

Nyugaton van egy nagyon tisztelt úriember, két egyetemen tanító közgazdász professzor, Pierre-Noël Giraud a neve. A felesleges emberekről írt: a jelentéktelenekről, a kitaszítottakról, a segélyezettekről, a helyüket nem találó lelkekről, akikre úgy tűnik, senkinek sincs szüksége. Voltak tudós elemzések, pró és kontra viták, intellektuális műsor – mindez a civilizált világban: de az európai építkezés eufóriájában senki sem vette észre, hogy e civilizált világ szélén egy nép fele összeomlik: lilán, vékony ajkakkal, éppen feleslegessé válva.


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván
Székelyhon

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván

Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben
Krónika

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben

A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS