De most komolyan: mit is kell ünnepelni egy olyan országban, amely hamarosan úgyis kiürül?

Egy felmérés szerint a fiatalok elsöprő többsége nem kér Romániából.
Hirdetés

A „borús kilátások” megfogalmazás még mindig derűs, rózsaszín jövőképet ír le ahhoz képest, ami akkor jöhet, ha beigazolódik az a felmérés, amely szerint a fiatalok gyakorlatilag testületileg maguk mögött kívánják hagyni Romániát, annyira kilátástalannak tartják az ország helyzetét.

A D&D Research közvélemény-kutató Pro Tv kereskedelmi csatorna által idézett felmérése szerint az összes megkérdezett 63 százaléka gondolt már arra, hogy elhagyja az országot, és máshol próbáljon szerencsét.

Jóval nagyobb ez az arány a 18 és 24 év közötti fiatalok körében: náluk már 75 százalék válaszolt úgy, hogy szívesen a nyakába venné a világot.

Nem sokkal jobb a helyzet a 25 és 34 év közöttiek körében sem: itt 58 százalék gondolt már arra, hogy emigrálna.

A szociológusok máris kongatják a vészharangot: a jelenség eredményeivel a következő tíz évben szembesülünk majd, amikor a fiatal generációk már nem lesznek itt, és nem lesz, aki a munka után járó adók és járulékok révén fenntartsa az államkasszát.

Dan Petre szociológus a csatornának elmondta: ez az ügy már veszett fejsze nyele, nincs olyan opció, hogy a távozni akarókat otthon tartsa a kormány. Ezért inkább annak a stratégiáját kéne kidolgozni, hogyan lehet majd hazacsábítani azokat, akik már elmentek külföldre, mivel ott jobban tudnak boldogulni.

Azt is megjegyezte, hogy

Románia legkeresettebb exportcikkét jelenleg maguk az emberek jelentik.

Mindazonáltal a kincstári optimizmus még megvan a polgárokban: a válaszadók 62 százaléka mondta azt, hogy szerinte gyerekeinek lesz jövője az országban.

Hirdetés

Ez az arány ugyanakkor Bukarestben alacsonyabb: csupán 51 százalékos.

Az okok persze többrétűek, de arra is megpróbáltak fényt deríteni, mit rühellnek az emberek a legjobban Romániában. Nos, az első helyen a politika és a politikusok végeztek. Ami a kormány és az ellenzék elmúlt években nyújtott tevékenységét elnézve tulajdonképpen a legkevésbé sem meglepő.

A BestJobs felmérése szerint ha Románia nem ország, hanem cég lenne (most tekintsünk el az azon való poénkodástól, hogy ettől függetlenül valóban igazi ország-e vagy sem),

csupán a megkérdezettek 32 százaléka küldené el az önéletrajzát, hogy valamilyen vezető pozíciót megcsíphessen.

42 százalék talán jelentkezne, 26 százaléknak viszont esze ágában sincs bármilyen tisztséget vállalni a Románia Zrt.-nél.

Az érdeklődők 5 százaléka elnök lenne, 12 százalék vezérigazgató (azaz miniszterelnök), 3 százalék menedzserasszisztens (a képviselőház elnöke), 5,6 százalék pénzügyi igazgató (azaz pénzügyminiszter), 7,2 százalék operatív igazgató (vagyis gazdasági miniszter), 7,5 százalék pedig a jogi osztályt vezetné (azaz az igazságügyi tárcát).

Rekordszámú román állampolgár Nagy-Britanniában
Hogy az emberek tényleg a lábukkal szavaznak, a legfrissebb, csütörtökön nyilvánosságra hozott adatokból is kiderül, amelyek szerint rekordot döntött a Nagy-Britanniában élő román állampolgárok száma.
Az Országos Statisztikai Hivatal (ONS) adatai szerint jelenleg 433 000 román állampolgár él hivatalosan a szigetországban – és ha belegondolunk, hogy mindez olyan körülmények között történik, hogy Nagy-Britannia hamarosan kiválik az Európai Unióból, akkor a szám még kevésbé hízelgő Romániára nézve. Ezzel a lengyelek után a romániaiak a legnagyobb külföldi közösség Nagy-Britanniában.
Hat hónappal ezelőtt még 411 000-re becsülték a Nagy-Britanniában élő román állampolgárok számát. 
A korábbi adatok: 
  • 2017 – 411 000
  • 2016 – 328 000
  • 2015 – 232 000
  • 2014 – 175 000
  • 2013 – 137 000
És ha mindehhez hozzávesszük, hogy Spanyolországban és Olaszországban egyaránt több mint egymillióra teszik az életvitelszerűen ott tartózkodó románok számát, és Franciaországban, illetve Németországban is több százezer román állampolgár él, akkor tényleg nehéz felfogni, mi a bánatot ünnepelnek, vagy ünnepeltetnek most Romániában.
Hirdetés