// 2026. október 9., péntek // Dénes

Kavarná a fekáliát egy soviniszta román politikus, de magyarországi nemzettársai megcáfolták

// HIRDETÉS

Eugen Tomac, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke szerint a magyar hatóságok gyulai román tanárokat tiltottak el egy román ünnepségtől. Az érintettek nem tudnak ilyesmiről.

Ha már egyébre nem képes, megint a magyarok és a románok közötti feszültség szításán ügyködik Traian Băsescu volt államfő pártja, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, Eugen Tomac. A politikus vasárnap azt állította, hogy egy szombati gyulai rendezvény résztvevőjeként személyesen is megtapasztalta a magyarországi románellenességet. 

 

Elmondta: Gyulafehérvár alpolgármesterével együtt vett részt a magyarországi románok centenáriumi rendezvényén, ahol többek között tanárokat is kitüntettek volna a román identitás megőrzéséért végzett munkájukért, a kitüntetettek azonban nem vehették át a jutalmat, mert nem jelenhettek meg a rendezvényen. Eugen Tomac állítása szerint a magyarországi román iskolák tanárai azt követően mondták le a gyulai rendezvényen való részvételt, miután figyelmeztették őket, hogy szankciókra számíthatnak, ha a román centenárium rendezvényeire elmennek.

 

A PMP elnöke a tiltást

 

a magyar kormány primitív nyomásgyakorlásának, brutális románellenes támadásának minősítette, és közölte: sürgős reagálásra szólítja fel a román külügyminisztériumot.

 

A politikus felháborítónak találta, hogy Magyarország tiszteletet kér a román államtól a romániai magyarok iránt, ő maga viszont „primitív megtorlással él” a magyarországi román kisebbséggel szemben. „Képzeljék el mi történne, ha a romániai magyar tanároknak megtiltanák, hogy részt vegyenek a romániai magyar közösség által szervezett rendezvényeken. Aki tiszteletet vár el, annak tisztelnie kell a másikat” – mondta Tomac.

 

A magyarországi románok képviselői viszont a Krónikának nyilatkozva cáfolják, hogy eltiltották őket a román centenáriumi rendezvénytől.

 

Juhász Tibor, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának vezetője a Krónikának nyilatkozva

 

határozottan állította, hogy ilyen utasítás nem érkezett a budapesti hatóságoktól.

Hozzátette: hallott a szombaton Gyulán rendezett centenáriumi ünnepségről, ez azonban tudomása szerint „nem nagy volumenű, sok embert megmozgató” rendezvény volt. 

 

„A kisebbségi román iskoláknak mi vagyunk a fenntartója, tehát ha történt volna ilyen jelzés, akkor nekünk szólnak, nem a pedagógusoknak vagy az iskolaigazgatóknak. Nyugodt szívvel állítom önnek, hogy ilyen nem történt” – jelentette ki a Krónikának Juhász Tibor. Hozzátette, az országos román önkormányzat nemrég lépéseket szorgalmazott a román-magyar megbékélés érdekében és a Tomac-féle nyilatkozatok nem illenek bele ebbe a törekvésbe. 

 

Határozottan cáfolta Eugen Tomac állítását a gyulai Nicolae Bălcescu Román Gimnázium igazgatója is. Czeglédiné Gurzó Mária a Krónikának elmondta, soha nem érkezett ilyen utasítás hozzájuk a magyarországi hatóságoktól.

 

„Ez egyszerűen nem igaz! Nekünk soha nem mondtak ilyet” – szögezte le a román tanintézet vezetője,

 

hozzátéve: ő családi okokból nem tudott részt venni a szombati centenáriumi rendezvényen.

 

A határon túli románok minisztériumának az alárendeltségében működő Eudoxiu Hurmuzachi Intézet a múlt hét elején közölte honlapján, hogy magyarországi román nyelven megjelenő Foaia Romaneasca szerkesztőségével és a gyulafehérvári Helyi Politikák Központjával közösen konferenciát szervez a száz évvel ezelőtti eseményekről november 17-én a gyulai Erkel szállóban. „A magyarországi románok hozzájárulása a nagy egyesüléshez és a román hadsereg szerepe Budapest bolsevik csapatok alóli felszabadításában” című konferenciára – a bejelentés szerint – történészek, diplomaták, román állami képviselők és civil szervezetek képviselői, valamint a magyarországi román személyiségek kaptak meghívást.

 

Az előre meghirdetett programban egy olyan ünnepség is szerepelt, mely keretében az Eudoxiu Hurmuzachi Intézet a magyarországi román közösség reprezentatív személyiségeit, valamint a román iskolák igazgatóit díjazta. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS