// 2026. október 14., szerda // Helén

Kavarná a fekáliát egy soviniszta román politikus, de magyarországi nemzettársai megcáfolták

// HIRDETÉS

Eugen Tomac, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke szerint a magyar hatóságok gyulai román tanárokat tiltottak el egy román ünnepségtől. Az érintettek nem tudnak ilyesmiről.

Ha már egyébre nem képes, megint a magyarok és a románok közötti feszültség szításán ügyködik Traian Băsescu volt államfő pártja, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, Eugen Tomac. A politikus vasárnap azt állította, hogy egy szombati gyulai rendezvény résztvevőjeként személyesen is megtapasztalta a magyarországi románellenességet. 

 

Elmondta: Gyulafehérvár alpolgármesterével együtt vett részt a magyarországi románok centenáriumi rendezvényén, ahol többek között tanárokat is kitüntettek volna a román identitás megőrzéséért végzett munkájukért, a kitüntetettek azonban nem vehették át a jutalmat, mert nem jelenhettek meg a rendezvényen. Eugen Tomac állítása szerint a magyarországi román iskolák tanárai azt követően mondták le a gyulai rendezvényen való részvételt, miután figyelmeztették őket, hogy szankciókra számíthatnak, ha a román centenárium rendezvényeire elmennek.

 

A PMP elnöke a tiltást

 

a magyar kormány primitív nyomásgyakorlásának, brutális románellenes támadásának minősítette, és közölte: sürgős reagálásra szólítja fel a román külügyminisztériumot.

 

A politikus felháborítónak találta, hogy Magyarország tiszteletet kér a román államtól a romániai magyarok iránt, ő maga viszont „primitív megtorlással él” a magyarországi román kisebbséggel szemben. „Képzeljék el mi történne, ha a romániai magyar tanároknak megtiltanák, hogy részt vegyenek a romániai magyar közösség által szervezett rendezvényeken. Aki tiszteletet vár el, annak tisztelnie kell a másikat” – mondta Tomac.

 

A magyarországi románok képviselői viszont a Krónikának nyilatkozva cáfolják, hogy eltiltották őket a román centenáriumi rendezvénytől.

 

Juhász Tibor, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának vezetője a Krónikának nyilatkozva

 

határozottan állította, hogy ilyen utasítás nem érkezett a budapesti hatóságoktól.

Hozzátette: hallott a szombaton Gyulán rendezett centenáriumi ünnepségről, ez azonban tudomása szerint „nem nagy volumenű, sok embert megmozgató” rendezvény volt. 

 

„A kisebbségi román iskoláknak mi vagyunk a fenntartója, tehát ha történt volna ilyen jelzés, akkor nekünk szólnak, nem a pedagógusoknak vagy az iskolaigazgatóknak. Nyugodt szívvel állítom önnek, hogy ilyen nem történt” – jelentette ki a Krónikának Juhász Tibor. Hozzátette, az országos román önkormányzat nemrég lépéseket szorgalmazott a román-magyar megbékélés érdekében és a Tomac-féle nyilatkozatok nem illenek bele ebbe a törekvésbe. 

 

Határozottan cáfolta Eugen Tomac állítását a gyulai Nicolae Bălcescu Román Gimnázium igazgatója is. Czeglédiné Gurzó Mária a Krónikának elmondta, soha nem érkezett ilyen utasítás hozzájuk a magyarországi hatóságoktól.

 

„Ez egyszerűen nem igaz! Nekünk soha nem mondtak ilyet” – szögezte le a román tanintézet vezetője,

 

hozzátéve: ő családi okokból nem tudott részt venni a szombati centenáriumi rendezvényen.

 

A határon túli románok minisztériumának az alárendeltségében működő Eudoxiu Hurmuzachi Intézet a múlt hét elején közölte honlapján, hogy magyarországi román nyelven megjelenő Foaia Romaneasca szerkesztőségével és a gyulafehérvári Helyi Politikák Központjával közösen konferenciát szervez a száz évvel ezelőtti eseményekről november 17-én a gyulai Erkel szállóban. „A magyarországi románok hozzájárulása a nagy egyesüléshez és a román hadsereg szerepe Budapest bolsevik csapatok alóli felszabadításában” című konferenciára – a bejelentés szerint – történészek, diplomaták, román állami képviselők és civil szervezetek képviselői, valamint a magyarországi román személyiségek kaptak meghívást.

 

Az előre meghirdetett programban egy olyan ünnepség is szerepelt, mely keretében az Eudoxiu Hurmuzachi Intézet a magyarországi román közösség reprezentatív személyiségeit, valamint a román iskolák igazgatóit díjazta. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?
Krónika

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?

Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix
Főtér

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix

Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Krónika

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették
Székelyhon

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették

Több mint ötezer lejes pénzbírságot róttak ki a marosvásárhelyi helyi rendőrök, miután két fiatalt sörözésen kaptak. Az őket kiszolgáló pincér járt rosszabbul.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS