// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Kavarná a fekáliát egy soviniszta román politikus, de magyarországi nemzettársai megcáfolták

// HIRDETÉS

Eugen Tomac, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke szerint a magyar hatóságok gyulai román tanárokat tiltottak el egy román ünnepségtől. Az érintettek nem tudnak ilyesmiről.

Ha már egyébre nem képes, megint a magyarok és a románok közötti feszültség szításán ügyködik Traian Băsescu volt államfő pártja, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, Eugen Tomac. A politikus vasárnap azt állította, hogy egy szombati gyulai rendezvény résztvevőjeként személyesen is megtapasztalta a magyarországi románellenességet. 

 

Elmondta: Gyulafehérvár alpolgármesterével együtt vett részt a magyarországi románok centenáriumi rendezvényén, ahol többek között tanárokat is kitüntettek volna a román identitás megőrzéséért végzett munkájukért, a kitüntetettek azonban nem vehették át a jutalmat, mert nem jelenhettek meg a rendezvényen. Eugen Tomac állítása szerint a magyarországi román iskolák tanárai azt követően mondták le a gyulai rendezvényen való részvételt, miután figyelmeztették őket, hogy szankciókra számíthatnak, ha a román centenárium rendezvényeire elmennek.

 

A PMP elnöke a tiltást

 

a magyar kormány primitív nyomásgyakorlásának, brutális románellenes támadásának minősítette, és közölte: sürgős reagálásra szólítja fel a román külügyminisztériumot.

 

A politikus felháborítónak találta, hogy Magyarország tiszteletet kér a román államtól a romániai magyarok iránt, ő maga viszont „primitív megtorlással él” a magyarországi román kisebbséggel szemben. „Képzeljék el mi történne, ha a romániai magyar tanároknak megtiltanák, hogy részt vegyenek a romániai magyar közösség által szervezett rendezvényeken. Aki tiszteletet vár el, annak tisztelnie kell a másikat” – mondta Tomac.

 

A magyarországi románok képviselői viszont a Krónikának nyilatkozva cáfolják, hogy eltiltották őket a román centenáriumi rendezvénytől.

 

Juhász Tibor, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának vezetője a Krónikának nyilatkozva

 

határozottan állította, hogy ilyen utasítás nem érkezett a budapesti hatóságoktól.

Hozzátette: hallott a szombaton Gyulán rendezett centenáriumi ünnepségről, ez azonban tudomása szerint „nem nagy volumenű, sok embert megmozgató” rendezvény volt. 

 

„A kisebbségi román iskoláknak mi vagyunk a fenntartója, tehát ha történt volna ilyen jelzés, akkor nekünk szólnak, nem a pedagógusoknak vagy az iskolaigazgatóknak. Nyugodt szívvel állítom önnek, hogy ilyen nem történt” – jelentette ki a Krónikának Juhász Tibor. Hozzátette, az országos román önkormányzat nemrég lépéseket szorgalmazott a román-magyar megbékélés érdekében és a Tomac-féle nyilatkozatok nem illenek bele ebbe a törekvésbe. 

 

Határozottan cáfolta Eugen Tomac állítását a gyulai Nicolae Bălcescu Román Gimnázium igazgatója is. Czeglédiné Gurzó Mária a Krónikának elmondta, soha nem érkezett ilyen utasítás hozzájuk a magyarországi hatóságoktól.

 

„Ez egyszerűen nem igaz! Nekünk soha nem mondtak ilyet” – szögezte le a román tanintézet vezetője,

 

hozzátéve: ő családi okokból nem tudott részt venni a szombati centenáriumi rendezvényen.

 

A határon túli románok minisztériumának az alárendeltségében működő Eudoxiu Hurmuzachi Intézet a múlt hét elején közölte honlapján, hogy magyarországi román nyelven megjelenő Foaia Romaneasca szerkesztőségével és a gyulafehérvári Helyi Politikák Központjával közösen konferenciát szervez a száz évvel ezelőtti eseményekről november 17-én a gyulai Erkel szállóban. „A magyarországi románok hozzájárulása a nagy egyesüléshez és a román hadsereg szerepe Budapest bolsevik csapatok alóli felszabadításában” című konferenciára – a bejelentés szerint – történészek, diplomaták, román állami képviselők és civil szervezetek képviselői, valamint a magyarországi román személyiségek kaptak meghívást.

 

Az előre meghirdetett programban egy olyan ünnepség is szerepelt, mely keretében az Eudoxiu Hurmuzachi Intézet a magyarországi román közösség reprezentatív személyiségeit, valamint a román iskolák igazgatóit díjazta. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS