// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Ahol a vizek is halált lehelnek

// HIRDETÉS

Szászavinc és Verespatak az elmúlás tragédiája az élet nagy színpadán. A pusztulás képei viszont néha döbbenetesen szépek.

Aki esetleg még nem hallott Szászavincről, Verespatakról, csak egy kattintásába kerül, és máris ömlik a szomorú információ-áradat. Perc alatt kiderül, hogy Szászavinc az Erdélyi-középhegységben található elsüllyedt falu, amely Nicolae Ceaușescunak köszönhette pusztulását, aki 1977-ben engedélyezte a veresvölgyi rézbánya megnyitását, melynek következtében az ott élők oroszlánrészének el kellett hagynia otthonát, ugyanis a bányahordalék tárolására szánt zagytározót éppen abban a völgyben hozták létre, ahol Szászavinc is elterült. Verespatakot, az ősrégi aranybányász települést az utóbbi évtizedek aranyláza helyezte ismét a világtérképre. A ciántechnológiával támadó bányavállalatok küzdenek a környezetet és a történelmi örökséget védeni igyekvő civil szervezetekkel, közben pedig a helység szép csendben leépül.

A közösségek elpusztításának szimbólumaivá vált képek is sokfelé szemünkbe ötlenek. A helyszínen lenni azonban más. Az ember újra meg újra megdöbben a széthulló valóság láttán. És mint oly gyakran, a borzalom ezúttal is a részletekben lakik. Szászavincen és Verespatakon jártunk ebben az őszi nyárban. És ezt láttuk:

Zöld, vörös, narancs, szürke. Fölötte meg az Úristen kékje. Akinek az útjai a mondás szerint kifürkészhetetlenek. Ezt a tájat ugyancsak próbára teszi, az Ő nagy hatalmában.

 

Ez akár egy Jackson Pollock-festmény is lehetne. És van is némi köze az akciófestészethez. Ez a pusztulás, akcióban. Halálcsendélet. Felhasznált anyagok: víz, méreg, fa, alma, enyészet.

 

Belépni tilos! Fulladásveszély! A tábla szövegezői is elrugaszkodottnak tartották az úszni ige használatát. Az még számukra is túl cinikusnak tűnhetett. Amúgy, a látvány maga kellőképpen fullasztó.

 

Ez egy patak. Méreg folyik benne. Vígan csörgedez a templom közelében. Amelynek a tornya még látszik. A falu, a házak, a kertek, a kutak már nem. A halál mindent betemetett. A temetőt is. Kicsit odébb, a képen kívül, egy ház áll a patak partján. A kakas kukorékol, mint bármelyik falusi portán. A ház tulajdonosa ellátja a jószágot, mint bármely gondos gazda. Élnek. Mint bárhol a világon. Makacsul.

 

Weöres Sándor gyöngyszemét parafrazálva: Áll a ladik Szászavincnél. Benne haldoklik az éjfél. Szennyesebb a tó vizénél. Áll a ladik Szászavincnél.

 

A verespataki temető kapuja. Süllyed, méltóságteljesen. Mint Atlantisz.

 

Aki még magyarként született, de már románul emlékeznek meg róla. Nehéz eldönteni, melyik a szomorúbb elmúlás.

 

A sírkertből a focipályára, egy pillanat műve. Persze, látjuk, az élet él, és élni akar. Be is növi a pályát buján. Itt sem rúgja már a lasztit senki.

 

Hollywoodi helyszíneken lehetett látni ilyeneket, a hőskorban. A homlokzat áll, hátul pedig izzadnak a tartógerendák. Csak hát ez nem Hollywood. Ez az enyészet maga.

 

Az 551. számú ház. Belépés díjtalan. Kilépés bizonytalan.

 

Verespatak, a hely, ahol öt felekezet temploma áll. Áll még a református templom is, igaz, hadilábon. És ha az ember benéz az ablakon, a szívét két marokra fogja az iszonyat: Isten lelke ide tán még hálni se jár már.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS