Románia lassan a minősíthetetlen kategóriába süllyed, ami a közoktatást illeti. És ez pont azokat nem érdekli, akiknek a feladatuk lenne megoldani a problémát.
A Világbank október 12-én, a bukaresti kormány tökéletes érdektelensége közepette közzétette az éves Humántőke-index jelentését, amely szerint Románia az utolsó helyen áll az EU-ban, továbbá olyan államok mögött, mint Albánia vagy Mongólia.
Ez az index egy sor olyan paramétert mér, mint az oktatás minősége, egy gyermek iskolában töltött éveinek várható száma vagy azok aránya, akik ma 15 évesek és megérik a 60 éves kort. A Románia által elért 0,60-as mutató azt jelzi, hogy
amit akkor érnének el, ha megfelelő minőségű oktatási és egészségügyi szolgáltatásokhoz jutnának hozzá. Még súlyosabb az, hogy Románia esetében e mutató értéke 2012-től 2017-ig 0,63-ról 0,60-ra csökkent.
A Humántőke-index 157 ország helyzetét értékeli, India pedig, például, pénzügyminiszteri szinten tiltakozott egyes elemekkel szemben, vagy rámutatott arra, hogy miként szándékozik kijavítani a hiányosságokat. A Győzelem-palotában ezzel szemben teljes a csönd. Azt hiszem, a románok 99 százaléka már el is felejtette, hogy szeptember 12-e óta ennek a kormánynak nincs kutatási minisztere, az oktatási miniszteri tisztség pedig október 2-a óta üres. Senki sem hiányolja őket.
A Világbank tanulmánya tudományos módon számszerűsíti azt, amit a lakosság többsége már sejtett:
és egészen mostanáig, amikor Dragnea egy funkcionális analfabétákból álló csapatot telepített be a Győzelem-palotába. A plágiummal szerzett doktori címek jelensége csak a csúcsdísz a halottas kalácson, az egész rendszer rothadt. Nemcsak a Szociáldemokrata Párt (PSD) verte szét, hanem a szakszervezetis nomenklatúra is, mely mindig csak arra volt képes, hogy bérekre követeljen pénzt, de sohasem mutatott jelentős érdeklődést a gyermekek sorsa iránt. Az a tény, hogy Románia miniszterelnöke egy nevetséges személy, aki folyamatosan nyelvtani hibákat ejt és aki képtelen kimondani olyan szavakat, mint az „immunglobulin”, vagy „időjárási viszontagság”, a PSD oktatással kapcsolatos politikáinak természetes következménye. Dragnea és társai számára csak két dolog fontos: a pedagógusok szavazatai és az iskolák felújítására szánt összegek, mert ezek a párt klientúrájának jövedelemforrásai.
Mi a teendő? Én nem vagyok képes megválaszolni egy ennyire bonyolult kérdést. De meggyőződésem, hogy
Veszélyes populista az, aki csak ezzel a megoldással áll elő. Az a gond, hogy ebben a pillanatban egyetlen ellenzéki párt sem rendelkezik oktatási kérdésekre szakosodott vezetővel, aki figyelemmel kísérné mindazt, ami e téren történik, és aki előkészítene egy alternatív politikát. Ha nem vetnek véget az oktatásban és az egészségügyben zajló katasztrófának, akkor folytatódni fog a gyermekeik sorsával törődő fiatal családok masszív elvándorlása.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.
További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.
A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Mintegy 40 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára szerdán, egyelőre az OMV és a Petrom-töltőállomásokon.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.